Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt években, évtizedekben bekövetezett nagyszabású politikai változások kiváltó okait számos tanulmány és szakkönyv firtatta már, azonban a Századvég Kiadó gondozásában korábban megjelentetett, David Goodhart író által jegyzett Úton hazafelé – A populista lázadás és politika jövője című könyv egy egészen újszerű fénytörésben vizsgálja az elitellenes lázadást kiváltó mögöttes okokat. Annak érdekében, hogy e formabontó gondolatvilágba még részletesebb betekintést nyerhessünk, az író a közelgő budapesti könyvbemutatójának keretében Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel együtt cserél eszmét.
Lassacskán közhellyé válik, hogy az elmúlt évtizedben mind az európai, mind pedig az egyesült államokbeli politika alakulására leginkább olyan folyamatok voltak érdemi hatással, amelyek alapjaiban megkérdőjelezték az addig rendíthetetlennek hitt status quo-t. Elég csupán az Európai Unió jelenét és hosszú távú jövőjét egyaránt átformáló, a 2016-os Brexit-népszavazásra gondolnunk, vagy éppen Donald Trump konzervatív amerikai elnök ikonikus elnökválasztási győzelmére, amely nemcsak az amerikai közélet akkori keretrendszerét, hanem az elkövetkezendő évtizedek politikai diskurzusát is átszabta.
E gyökeres átalakulások tükrében nem meglepő, hogy a szakirodalom természetszerűleg kezdte el különböző megközelítések alapján tárgyalni, illetve kutatni az imént említett változások vélt vagy valós mozgatórugóit. Azonban a számtalan leíró és összehasonlító jellegű munka ellenére, egészen David Goodhart munkájáig egy sem vállalkozott arra, hogy a politikai lázadást mint választói attitűdöt ne elsősorban a baloldali politikai elit hegemón narratívája, azaz a gazdasági elszegényedés és elszigetelődés mentén tárgyalja.
Ennek eredményeképpen a szerző világosan meghatározott ismérveket használva, tudatosan szakít könyvében az eddig fősodratúnak mondható magyarázatokkal. Helyettük a saját terminológiáját használva egy új megközelítésbeli dimenzióba vezeti át az olvasót, amely alapján nem a megszokott, jobboldali-baloldali törésvonallal magyarázza a társadalom változás iránti éhségét, hanem sokkal inkább annak két részre szakadt csoportjának a hagyományokhoz, kultúrához és etnikai identitáshoz való eltérő viszonya szerint.
E szokványostól eltérő gondolatvilágnak köszönhetően megismerhetjük az „Akárholok" választói halmazát, amely magasan képzett, a globális piacon jól értékesíthető tudással rendelkező, világpolgári szemléletet sugárzó egyénekből áll, akik ennél fogva kulturális értelemben alkalmatlanok a hagyományos igazságok és a konzervatív értékek befogadására. A szerző szerint velük szemben a „Valaholok" halmaza tűnik fel, amely azokat tömöríti magában, akik megsínylették a globalizációs folyamatokat, hiszen identitásuk gyökere a lokalitáson és a hagyományokon alapszik, tudásuk nem életmód-alapú, ráadásul szemben az atomizálódott „Akárholokkal", jobban ragaszkodnak a család jelentette biztonsághoz is.
Az író szerint mindez magától értetődően magyarázza az elmúlt évek populista hullámait, amelyek a különböző társadalmi rétegek világhoz való viszonyának az átformálódásán keresztül öltöttek testet. Ezek alapján érthetőbbé válnak az olyan, politikai lázadásnak bélyegzett választó attitűdök, amelyek – meghaladva a korábban említett jobboldali-baloldali kettősséget – immár olyan társadalmi kérdésekben is egyre megkerülhetetlenebbé válnak, mint a bevándorlás, a valódi népképviselet dilemmája, az identitáspolitika, illetve a kultúrkampf.
Goodhart ugyanakkor kifejezetten nagy hangsúlyt helyez arra a megállapításra, hogy – szintén szembe menve a jelenlegi liberális kánonnal – az imént említett társadalmi, kulturális, valamint politikai értelemben vett gyökerekkel rendelkező „Valaholok" motivációi mögött nem a kirekesztés vagy az idegengyűlölet érzelemvilága húzódik meg. Éppen ellenkezőleg, pusztán az a fajta meggyőződés, hogy az erkölcsön, a kétkezi munkán és az öröklött értékeken nyugvó világrend számukra egy stabilabb, kiszámíthatóbb, ebből kifolyólag egy biztonságosabb élet záloga – ennek receptje pedig univerzális a szerző szerint.
Amennyiben elfogadjuk ezt a megállapítást, könnyedén belátható, hogy Goodhart budapesti könyvbemutatójára aligha lehetne aktuálisabb vendég jelenlétére számítani, mint a Miniszterelnökség területfejlesztési miniszterére, Navracsics Tiborra, aki az EU-s források felhasználási folyamatainak koordinálása közben nagyvalószínűséggel több ízben is megtapasztalhatta, hogy a magyar „Valaholok" képviselőjeként milyen a brüsszeli „Akárholokkal" szemben kiállni hazánkért.
A könyvet jövő héten szerdán mutatják be a Larus Étterem és Rendezvényközpontban, 1124 Budapest, Csörsz u. 18/b este hat órától.
Résztvevők:
Moderátor:
Az eseményről bővebben itt olvashat.
