Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene idén 5,2, jövőre pedig 5,3 százalékkal emelkedhet. A bővülésben mindkét évben szerepet játszhat, hogy a megelőző évi korlátozások alacsonyabb bázist jelentenek, de a gazdaság újraindulásával a háztartások jövedelmi helyzete is javul, ami lehetővé teszi a fogyasztás további bővülését.
A korlátozások enyhítésével a munkavállalóikat korábban elbocsátó vállalkozások ismét toborzásba kezdtek, minek eredményeként a munkanélküliségi ráta idén várhatóan 4,0, jövőre pedig 3,6 százalékig csökken, és egyre több ágazatban újra megjelenik a munkaerőhiány. A munkaerőhiány nyomán a bérek ismét dinamikus növekedésnek indulhatnak, ennek mértéke jövőre átlagosan 10,6 százalék lehet, ám ezt a minimálbérről szóló döntés még érdemben befolyásolja.
A beruházások volumene 2021-ben mintegy tizedével, 2022-ben pedig 5,4 százalékkal bővülhet, amelyhez az alacsony bázis mellett a kedvezményes hitelprogramok, illetve a közös uniós hitelfelvétel forrásai járulhatnak hozzá.
A beruházások volumene 2021-ben mintegy tizedével, 2022-ben pedig 5,4 százalékkal bővülhet, amelyhez az alacsony bázis mellett a kedvezményes hitelprogramok, illetve a közös uniós hitelfelvétel forrásai járulhatnak hozzá.
A tavalyi visszaesés után a külkereskedelem is növekvő pályára állt, bár a nemzetközi turizmus még jelentősen elmarad korábbi szintjétől, ami megjelenik a szolgáltatások külkereskedelmében is. A Századvég várakozásai szerint az export 2021-ben 11,9, míg 2022-ben 6,6 százalékkal bővülhet, miközben az import volumennövekedése rendre 9,0, illetve 4,9 százalékot tehet ki. Az export bővülését az alacsony bázisidőszaki adat mellett segíti a beruházások magas volumene is.
A Századvég előrejelzései szerint tehát a külkereskedelmi egyenleg alakulása mind 2021-ben, mind 2022-ben pozitívan járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez.
Az infláció az elmúlt időszakban a várakozásoknál magasabban alakult, április és június között az 5 százalékot is meghaladta. A jegybanki célsávból kilépő inflációban szerepe volt az üzemanyagok áremelkedésének, a dohánytermékek emelkedő jövedéki adójának, a vírushelyzet alatt bezárásra kényszerülő vállalkozások áremeléseinek, a magas keresletnek, illetve a gyengülő forintárfolyamnak.
Az idei év egészére így 4,7 százalékos inflációt prognosztizál a Századvég, amely jövőre 3,8 százalékra mérséklődhet, tehát továbbra is a jegybanki cél fölött maradhat, de visszatérhet a célsávba. Az inflációs mutató csökkenésében szerepet játszik a szigorodó monetáris politika, illetve a dohánytermékek jövedéki adó emelésének, valamint az üzemanyagárak esetében az alacsony bázisnak a kifutása. Ugyanakkor az expanzív fiskális politika és a minimálbér dinamikus emelése felfelé mutató kockázatot jelent.
Az inflációs cél elérése érdekében a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban több lépésben szigorította monetáris politikáját, és az alapkamatot 0,6 százalékról 1,5 százalékig emelte. Ezzel párhuzamosan megkezdte a nemkonvencionális eszközeinek kivezetését is – így például a növekedési hitelprogramét vagy a másodpiaci állampapír-vásárlásokét.
Az inflációs cél elérése érdekében további szigorításra lehet számítani, ám ennek üteme az elmúlt hónapokban tapasztaltnál lassabb lehet.
A fiskális politika terén egyelőre nem látszanak a szigorítás nyomai, azonban a nominális GDP markáns növekedése a GDP-arányos államadósság érdemi mérséklődését eredményezi. A költségvetési hiány idén a GDP 7,2, míg jövőre 5,4 százaléka lehet, azaz a 3 százalékos hiánycél a vizsgált időszakban még nem teljesül.
A dinamikus gazdasági növekedés eredményeként azonban a GDP-arányos adósságráta csökken, a 2020-as 80,4 százalékról 2021-ben 77,2, 2022-ben pedig 73,6 százalékra.
