Csalt az EP a Sargentini-jelentés szavazásán

SARGENTINI, Judith
Strasbourg, 2018. szeptember 12. Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő (k) szavaz a nevét viselő Sargentini-jelentésről az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Vágólapra másolva!
Példátlan eljárásjogi trükköt alkalmazott, a megfelelő többség megszerzéséért a tartózkodó szavazatokat nem vette figyelembe az összes voks számánál az Európai Parlament – mondta Berzi Gergely, a Századvég külügyi igazgatója az M1 aktuális csatornán. Pedig, ahogy alább bemutatjuk, az EP eljárási szabályzata egyértelmű.
Vágólapra másolva!

Egy előre eldöntött

koncepciós pernek voltunk a tanúi,

a jelentést készítők kizárólag egyoldalúan tájékozódtak és döntöttek az ítéletről, mielőtt a másik felet is meghallgatták volna – fogalmazott.
A szakértő szerint egyértelmű, hogy az EP a magyar migrációs politika miatt akar példát statuálni az országgal.

Az Európai Parlament plenáris ülésén 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a jelentést. Ez azt jelenti, hogy Magyarország ellen megindulhat az uniós hetes cikk szerinti eljárás, amely a tagállam szavazati jogának megvonásával is járhat.

Tegnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt arról, hogy csalással született meg az Európai Parlament (EP) döntése, amelynek következtében megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Sargentini-jelentés kapcsán a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében Forrás: MTI/Illyés Tibor

A miniszter a szavazás után az M1 aktuális csatornának adott interjújában azt mondta: azért volt csalás a szavazás, mert

az európai szerződések előírják, hogy miként zajlik a döntéshozatal az EP-ben; amint a magyar parlamentben is, a nem és a tartózkodó szavazatok az igen szavazatokkal szemben állnak,

most azonban úgy döntöttek, hogy a tartózkodást nem veszik figyelembe.

A Sargentini-jelentés megszavazását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a lengyel közszolgálati televízióban a demokrácia elleni merényletnek nevezte és jelezte:

Lengyelország támogatni fogja Magyarországot e támadás elhárításában.

– mondta Ziobro.

A csalás

A csalás lényege az, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzata nagyon egyértelműen fogalmaz.

A hetes cikkellyel kapcsolatos kérdésekben

Márpedig azzal, hogy a képviselő megnyomta a tartózkodást jelző gombot egyértelműen leadta szavazatát.

A magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlament 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el.

Vagyis összesen 693-an szavaztak, annak kétharmada pedig 462.

Tehát, ha a szabály szerint szavaztak volna, akkor a javaslatot elutasítják.