A Roma Büszkeség Napját most is elsősorban a Facebookon reklámozták, több mint tízezren vannak a meghívottak között, kicsivel több mint ezren az érdeklődök között, és úgy ötszázan jeleztek vissza, hogy esetleg el is mennek. Setét Jenő főszervező szerint nem is ez a lényeg, mint mondta, ha mindössze öten lesznek, akkor is megtartják a menetet.
Más, és nehezebben megválaszolható kérdés, hogy mire lehetnek a cigányok büszkék, egyáltalán, minek a Roma Büszkeség Napja, hiszen ezzel a logikával büszkén menetelhetnének a szerbek, a németek, a horvátok is, de ők nem tartanak ilyet, a cigányok meg igen. Az esemény Facebook oldalán többen is próbálták megfogalmazni, számukra mit jelent romának-magyarnak-büszke romának lenni.
Sokan kiemelték a család fontosságát a roma hagyományokat, kultúrát, zenét, híres roma embereket citáltak. Setét Jenő azt mondta számára olyan természetes, hogy büszke cigány, mint a lélegzés.
A csoport egyik tagja, Parádi Lilla pedig ezt írta: "Szeretem a hazámat, szeretem a magyar kultúrát, a magyar nyelvet, az irodalmat, a magyar népzenét. Szeretem, hogy ennek a cigányok is részei lehetnek. Szeretem a cigány gyökereimet, a cigány kultúrát, a cigány nyelvet, irodalmat, képzőművészetet, festőink munkáit, a cigány népzenét.
Szeretném, ha ennek nem cigányok is részesei lennének. Szeretném továbbá, hogy ezt a magyar állampolgárok nagyobbik része is így gondolja. A magam részéről akkor is büszke vagyok, ha nincs ez az alkalom. De ha már van és többen akarják ugyanazt megmutatni, talán többen is figyelnek majd."
A tízéves kázsmárki Balogh Auróra Lili verset küldött a Roma Büszkeség Napjára:
Elsőre fel sem tűnt, a kislány édesapja Balogh Tibor hívta fel a figyelmemet arra, hogy lánya haját nemzeti színű szalag fogja össze. Fontosnak tartotta, hogy ott legyen. Ő például a gyerekeire büszke, vagy arra, hogy a negyvenes éveiben szerzett érettségit. Megemlített ő is számos ismert roma művészt, problémának azt látja, hogy
a többség nem látja a cigány átlagembert.
"Vannak a hírességeink, és vannak a negatívumok, a kettő között meg semmi" - mondta.
Rózsa Mónika pedagógus, a szervező Roma Club Alapítvány egyik alapítója szerint a roma büszkeség napja olyan közösségi esemény, amelynek során a roma emberek és közösségek kiállást tanúsítanak önmaguk mellett és önmagukért.
Olyan rendezvény ahol jó cigánynak lenni.
Felmutatjuk a roma hősök nagyszerű egyéni és a közösségek történelmi teljesítményeit, amelyekkel gazdagították Magyarország és Európa történelmét és életét. Roma és nem roma barátainkkal együtt.
De büszkék lehetünk 1956 roma hőseire is. A szervezők egyike, a Roma Sajtóközpont ezért a a forradalomban harcoló roma hősöket ábrázoló pólókat készíttetett, amit a meneten résztvevők viselhetnek majd.
A Roma Büszkeség Napját eredetileg okóber 2-án tartották volna meg, de a népszavazás miatt október 15-re tették át. Több európai országban is tartottak hasonló felvonulást az EGAM égisze alatt, az antirasszizmus fontosságát hangsúlyozva 14 országban tartottak felvonulást.
Az idei menetet „ A cigányok élete is számít!" mottóval szervezték, pártsemleges esemény, ugyanakkor reagál a romákat érintő kormányzati lépésekre. A szervező Ide Tartozunk Közösségi Hálózat közleményében például azt is írja, hogy "A Roma Büszkeség Napján fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy a közoktatás rendszere tömegesen pecsételi meg a felnövekvő roma generációk sorsát és ítéli őket élethosszig tartó közmunkára, nélkülözésre és sikertelenségre, az államilag finanszírozott elkülönített oktatással, a szegregáció lehetőségének jogszabályi megteremtésével, a leromlott színvonalú szakképzési rendszerbe terelésükkel."
Október 15-én, szombaton kettő és három óra között lesz a gyülekező a Corvin közben, három órakor indul a menet, a Blaha Lujza térig vonulnak. Ott négy órától fellép az EtnoRom Együttes (Balogh József-Künstler Ágnes), Parno Graszt Folklór Együttes, BÁRÓ Zoli és a rapperek, a Roma News humoristái, Jónás Judit, színművész, Csík Benedek cimbalomművész,Csík Laci és zenekara és a Dányi Krisztofer-Gipsy Swing.
Beszédet mond: Jónás Tímea, ápolónő, az ARANYPÁNT díj 2016. évi nyertese, Farkas Franciska, színésznő, Marian Mandache, romániai roma aktivista, az EGAM munkatársa, AVM szónoka, és Setét Jenő, főszervező.