Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2014-es önkormányzati választás óta a 10 ezer főnél kisebb népességű településeken tartott időközi voksolásokon a baloldali pártok összesen 0,19 százalékot értek el. Míg a nagyobb településeken és az időközi országgyűlési választásokon a Jobbik és a baloldal markáns erőt képviselnek, addig a kis települések világában a Fidesz és a függetlenek számítanak egyeduralkodónak.
Mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Fidesz-KDNP csupán két kiemelt jelentőségű időközi választást tudott megnyerni a 2014 tavasza óta tartó ciklusban. A kormánypártok számára a legnagyobb kudarc a veszprémi és a tapolcai voksolás volt. A fideszes vereségek azonban nem jelentik azt, hogy
az ellenzék felhőtlenül örülhet,
mivel nagyrészt olyan körzetekben szavaztak, ahol egyébként a legutóbbi önkormányzati választáson sem rúgtak labdába a kormánypártok.
Most annak jártunk utána, hogyan szerepeltek a parlamenti pártok a 10 ezer főnél kisebb népességű településeken. 2014. október 12-e óta összesen csak tíz olyan időközi választást találtunk kis településeken, ahol a parlamenti pártok közül legalább egy elindult. Azért csak a parlamenti pártokra szorítottuk az elemzésünket, mivel például a Munkáspárt rengeteg helyen ringbe szállt, de általában egynél több szavazatot nem szerzett.
2014 őszén a vizsgált tíz településen
hét független és két fideszes győzelem született.
Egy településen egyenlő szavazat miatt kellett megismételni a voksolást. Az időközi választások után két településen fideszes, egy helyen jobbikos, míg hét helyen független polgármester nyert. Az erőviszonyok tehát csak minimális mértékben alakultak át a Jobbik javára.
A kilenc időközi polgármester-választáson 54,05 százalékos volt a részvétel. A szavazatok 58,54 százalékát a független jelöltek szerezték meg. A Fidesz-KDNP 38,19, a Jobbik 3,03, a Munkáspárt pedig 0,24 százalékot kapott. Meglepő, hogy az eltelt másfél évben a parlamentben lévő baloldali pártok egyetlen választáson sem állítottak jelöltet. Ennek két oka lehet.
Az egyik, hogy a baloldali pártok jobbnak látták független jelöltet támogatni, mivel így sokkal nagyobb esélyük van a sikerre. A másik ok, hogy
a baloldali pártoknak nincsen semmilyen infrastruktúrájuk
ebben a települési szegmensben. Tény, hogy amikor a MSZP a támogatottsági csúcsán volt 2002-ben vagy 2006-ban, akkor is a kis településeken szerepeltek a legrosszabbul a szocialisták.
Az akkori helyzetben azonban elvétve azért indultak baloldali jelöltek a kis településeken, és győzelmeket is arattak. Így például 2005. március 20-án egy Szabolcs megyei kis településen a szavazatok közel 60 százalékával győzedelmeskedett egy szocialista jelölt. Az MSZP és a teljes baloldal kiszorulása a falvak világából 2006 táján gyorsult fel, és úgy tűnik, hogy még 2014 után sem sikerült elmozdulniuk a holtpontról.
