Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A földalapú támogatás 69 ezer forint hektáronként, ehhez jöhet még - szintén hektáronként például egy húsmarhával számolva – mintegy 80 ezer forint állat után igényelhető támogatás. Mivel a nemzeti parkok természetvédelmi területein nem lehet műtrágyázni, a hektáronkénti ráfordítás igen alacsony – mondta Raskó György az Origónak, megjegyezve, hogy hektáronként évente akár 100 ezer forint tiszta haszonnal is számolhatnak a szerencsés nyertesek.
Szerencsés nyertesek azonban csak akkor lehetnének, ha – a kétharmados többséget igénylő módosítás megszavazása esetén – a földalapkezelő él azzal az újdonsült jogával, hogy 2016 végéig felmondja a már megkötött haszonbérleti szerződéseket. Információink szerint lenne is mit felmondani, ugyanis a nemzeti parkok bérbe adható földjeit szinte teljes egészében már korábban tíz évre haszonbérbe adták.
A módosításban egyúttal a korábban nyertes bérlők elő-haszonbérleti jogát is törölték volna.
Ha tehát a kormánypártok és az ellenzékiek mégis megegyeznének, úgy a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) akár kénye-kedve szerint mazsolázhatna a földek között, és jövő év végéig 60 napos felmondással kiebrudalhatná a jelenlegi bérlőket – akik aztán az új pályázatnál már nem is érvényesíthetnék elő-haszonbérleti jogukat –, hogy saját hatáskörben másoknak adja őket.
A javaslat indoklásában az olvasható, hogy a kormány az egységes tulajdonosi joggyakorlást kívánja érvényesíteni az állami tulajdonú földek esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten keresztül, ám Raskó György szerint az igényelhető támogatások miatt "ez egyszerű pénzlenyúlást" tesz lehetővé.
A földvagyonról szóló törvény módosításával kapcsolatban több mint kérdéses, hogy miért kell sietve az NFA-hoz utalni olyan nemzeti parki területek haszonbérbe adásának jogát, amelyek már bérbe vannak adva, akkor, ha nem akarják azokat felmondani és a piacot – vagy annak egy részét – újraosztani.
Raskó György szerint probléma az is, hogy Magyarországon a földalapú támogatást igényelni lehet legelő-rét, illetve szántók után is, márpedig a nemzeti parkok területén ilyen földek bőségesen vannak. Ezeken persze valódi, nagyüzemi termelés nem lehetséges, az agárszakember szerint ezért szerencsésebb lenne a nemzeti parkok területéről leválasztani azokat, ahol gazdasági tevékenységet lehet folytatni, a többit – körülbelül a jelenlegi nemzeti parkok területének a felét – pedig valóban meghagyni természetvédelmi egységként.
Raskó György
1952. február 4-én született Karcagon. 1971 és 1976 között elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet. Általános közgazdászoklevele mellé 1980-ban doktori címet és agrármarketing szakközgazdász képesítést is szerzett. 1977-ben az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa és a Magyar Közgazdasági Társaság tagja lett. 1979-ben a Finn Agrárgazdasági Kutatóintézet ösztöndíjasa. Több dél-amerikai országban is dolgozott oktatóként és szakértőként, majd 1990-től a Földmûvelésügyi Minisztérium Privatizációs és Vállalkozásfejlesztési Fõosztályának a vezetője. 1991-től előbb a minisztérium helyettes államtitkára, majd közigazgatási államtitkárrá nevezték ki; ezt a tisztet 1994-ig töltötte be. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Gyõr-Moson-Sopron megye 6. sz., Kapuvár központú választókerületében indult, ahol a Fidesz, az FKGP és a KDNP támogatását is élvezve képviselõvé választották. Az MDF-et 1996-ban elhagyta, majd alapítója lett a Magyar Demokrata Néppártnak, később alelnöke. 1998-tól kezdve vállalkozó. Tagja a Firenzei Mezőgazdasági Akadémiának, 2002-től pedig az amerikai farmerszövetség égisze alatt működő Marketing Strategies Ltd.-nek i dolozik. 2009-től az ELTE Politológiai Intézetének óraadó tanára.
Ehhez azonban szintén szükség lenne a parlament kétharmados jóváhagyására. Raskó György ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy 2025 után már nem igényelhető a területalapú támogatás, így megeshet, hogy a bérlők akkor majd nem győznek megválni a földektől.
A fentiek tükrében érdekes lehet az is, hogy melyik ellenzéki frakciót vagy képviselőt tudja majd meggyőzni a kormánypárti frakciószövetség a módosítás támogatásáról, ha egyáltalán kötélnek áll valaki. Az MSZP csütörtökön már jelezte, hogy feltételekkel hajlandók lennének tárgyalni róla. A többi párt egyelőre elzárkózott ettől.
