Nem csökkent a kormány jogalkotási étvágya

Kósa Lajos; Orbán Viktor; Fónagy János; Semjén Zsolt; Rogán Antal Budapest, 2015. június 23.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, költségvetés
Budapest, 2015. június 23. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. június 23-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Nem csökkent a törvényhozási kedv a harmadik Orbán-kormány első évében. A jogalkotási intenzitás alig maradt el valamivel az Orbán Viktor előző kormányának első évére jellemző felfokozott tempótól - derül ki a Policy Solutions legfrissebb elemzéséből.
Vágólapra másolva!

Alig valamivel kevesebb törvényt fogadott el az Országgyűlés az elmúlt egy évben, mint a 2010-es választást követő első évben. Ha a törvényalkotási kedv nem is csökkent, a tempó lassult valamelyest: a törvények elfogadására szánt idő ugyanis nőtt. A sürgős eljárásban elfogadott jogszabályok viszont még gyorsabban születtek meg most, mint négy éve.

Változatlanul erős tempó

A harmadszorra is kormányra jutó Fidesz-KDNP első évében, 2014 és 2015 nyara között összesen 201 törvényt fogadott el a parlament.

A 2010-es választást követő első 365 napban 215 jogszabályt szavaztak meg az Országgyűlésben,

ami kifejezetten erős tempónak számított, hiszen átlagosan minden második napra jutott egy törvény.

Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Rogán Antal a parlamenti ülésen Forrás: MTI/Kovács Tamás

A 2014-2015-ös periódus törvényhozási intenzitása tehát alig marad el valamivel az Orbán Viktor előző kormányának első évére jellemző felfokozott jogalkotási tevékenységtől. Vagyis a harmadik Orbán-kabinet négyévnyi kormányzást és egy újabb megnyert választást követően is folytatta a rá jellemző felgyorsított törvénygyártást - állapította meg elemzésében az intézet.

Több idő egy jogszabályra

A harmadik Orbán-kabinet 2014-es megalakulása és 2015 júliusa közötti egyéves időszakban átlagosan közel 39 nap alatt született egy beterjesztett javaslatból elfogadott jogszabály. Ez viszont 2010-2011-hez képest érdemi lassulást jelent, mert akkor 26 és fél nap alatt fogadtak el törvényeket.

Kevesebbet, gyorsabban

A Policy Solutions elemzéséből kiderül az is, hogy a sürgős törvények elfogadási ideje viszont még tovább gyorsult.

2014-2015-ben átlagosan 25 nap alatt fogadtak el sürgős eljárásban törvényeket.

Ez 5 nappal gyorsabb, mint a 2010-2011-es időszakban vagy a teljes 2010-2014-es ciklusban.

Mi volt sürgős a Fidesznek?

A kivételesen sürgős eljárásban beterjesztett javaslatokat átlag 9,27 nap alatt fogadta el az Országgyűlés - tehát a sürgős eljárás tempójánál is gyorsabban. Kivételesen sürgős eljárásban főként politikailag is érzékeny, gazdasági és adózási témájú törvényeket tárgyalt meg a parlament.

A parlamenti ülésterem Forrás: MTI/Illyés Tibor

A reklámadót is ilyen formában vitte végig a törvényhozás, de a banki hitelezés, illetve kölcsönszerződésekről szóló több tervezet is így fogadták el. Gyorsított eljárásban szavazták meg a 2015-ös költségvetést, a 2017-es vizes vb-t és a brókerbotrányra adott jogszabályi változtatásokat is.

A kerítés átment simán is

A kabinetnek nem mindig kellett a gyorsabb elfogadást lehetővé tevő eljárásokhoz folyamodnia az elmúlt egy évben. A déli határra tervezett kerítésről szóló jogszabály, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot például normál eljárásban fogadták el.

Óriási változtatásokról döntött utolsó pillanatban a parlamenthttp://www.policysolutions.hu/hireink-olvas/_torvenygyartok_otodikev_merleg