Saját jelzőlámpa segíthetne a bringásokon

A szabálytalankodó bringásokat népszerű sport szidni, pedig néhány egyszerű forgalomtechnikai megoldással enyhülhetne a bringás-autós-gyalogos feszültség.

Autók motorházát csapkodó bringások, a csengető kerékpáros elől mérgesen ugráló gyalogosok, letekert ablaknál szitkozódó autósok - a témában mindenkinek megvan a saját, kellemetlen élménye, és a megcáfolhatatlan igazsága, melyről bármilyen társaságban órák hosszat szokás fröcsögni. A valóság azért ennél összetettebb. „A kerékpáros kontra autós kérdéskörben a szubjektív percepció nem elegendő a téma korrekt megítéléséhez, a statisztika sokkal beszédesebb” – állítja László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke aki gyorsan hozzá is tette: Lakot területen belül a kerékpáros balesetek 70 százaléka az elkülönített kerékpárút és úttest kereszteződésében történik. Ha belegondolunk, logikus: a két jármű korábban nem együttműködve közlekedett, nem is látták egymást, mielőtt „találkoztak”. Persze létezik a problémára álmegoldás, a mostani módi (és kijelölés) szerint a bringásnak a kereszteződésnél le kell szállnia és áttolnia a bringát az úton, ez azonban teljesen életszerűtlen, nem csoda, ha nem is működik.

Mesterségesen keltett utálat

Fokozza a bajt, hogy „hazánkban számtalan településen és Budapesten is sajnos számtalan járdára épített szörnyűség van, a kereszteződésekben pedig rendszeresen konfliktusok alakulnak ki” - sorolta a szakember. Óriási konfliktusforrás, hogy a 2007-2014 között létesült kerékpárutak 30 százaléka a járdára épült, ami – szakértőnk szerint - az egyik legnagyobb bűn a közlekedés és az abban résztvevők ellen. Nem kívánatos és nem felel meg a korszerű urbanisztikai elveknek, hiszen egymásra uszítja a gyalogost és bringást. A Margit hídon például minden hétvégén ijedt szülők kapkodják kisgyermekeiket a tekerők elől, akiknek szintén nincs könnyű dolga a sárga vonalat sokszor észre sem vevő andalgók között. Számos példát találunk arra Zuglóban és a város más részein is, hogy a széles, akár kétszer két sávos út ellenére a járdára terelik a kerekezőket. A járda rovására végzett „fejlesztés” nem csak Budapesten, vidéken, az egyutcás falvakban is jellemző, és hasonló problémákat okoz.

A kerékpárosok és gyalogosok "vegyítése" az egyik legszerencsétlenebb megoldás Forrás: Origo

Bringás jelzőlámpával a biztonságért

Miközben tehát a biciklisek, autósok, gyalogosok egymást szapulják, sok esetben közlekedéstervezési baki az oka annak, hogy e három fél egymás kibékíthetetlen ellenségévé válik az utakon. Ott vannak például a közlekedési lámpák, melyek nem rugalmasak és nem segítik a kerékpáros közlekedést. Az e téren nálunk előrébb járó országokban az autónak, bringának és gyalogosnak külön lámpája van. A négykerekűek a kereszteződésben pár másodperccel később indulnak a kétkerekűeknél, hogy a biciklis biztonságban átérjen, és a különböző sebességű járművek között ne keletkezzen feszültség már induláskor.

Nem mindenhol van ez így. Brüsszelben a kerékpárosokra vonatkozó lámpa kötelező eleme a lámpás kereszteződésekben kialakított, úgynevezett előretolt felállóknak. Koppenhágában is legalább öt különféle lámpa van csomópontonként, igény esetén akár külön az egyenesen haladó és a kanyarodó bringásoknak. A nálunk használt lámpák nem alkalmazkodnak az aktuális forgalomhoz sem, a belsőbb kerületekben például akár este 11 órakor is tétlen várakozásra kényszerítik az üres út előtt a közlekedőt. „A magunk kommunikációjában persze mindenkit igyekszünk lebeszélni a piros lámpán való átkelésről, de könnyebben érnénk el eredményt, ha a lámpák segítenék a kerékpáros közlekedést” – vélekedik László János.

A jó példa ragadós

A szakértők nem hiába tépik a szájukat a modern urbanisztikai elvekről és az integrálásról, a problémák ellenére egyre több az üdvözítő megoldás. Az Andrássy út belső részén nagyon jó tekerni, háromszoros hurrát érdemel az is, hogy az Oktogon és a Hősök tere között végre leterelték a sétányról a bicajokat. Itt megvalósult a sokat emlegetett integrálás: a szerviz út sebességét óránként 30 kilométerre korlátozták, itt és a főúton egyaránt lehet tekerni, az ország egyik legszebb sétánya pedig újra a gyalogosoké. Példaszerű a megoldás a Kiskörúton, a Szabadság hídtól egészen a Bajcsy-Zsilinszky útig, de jól működik az osztott busz-kerékpár sáv magán a Bajcsy-Zsilinszky úton is. „Itt még mindig sokan szeretnek a járdán tekerni, de lassan változni fog ez is” – sorolja a jó gyakorlatokat a szakember.

A közlekedésüket gyorsító lámpáról egyelőre nem is ábrándozhatnak a magyar bringások, lassítóra viszont van példa: az Oktogonnál például előbb vált pirosra a bringások lámpája, hogy ne ragadjanak be a kereszteződésbe Forrás: Origo

A vidéki városok közül Kaposvárt érdemes megnézni: az egész belső városrészre előkészítették, megszervezték és (szakszerűen szólva) megvalósították az integrált kerékpáros közlekedés eszközrendszerét. Vagyis minden utat és kereszteződést megvizsgáltak és úgy alakítottak át, hogy ott kerékpározni is lehessen.

Egyben célba érni

A közlekedés biztonságára vonatkozóan is mindenkinek megvan a maga tuti receptje. Lerágott csont, mégsem lehet elégszer hangsúlyozni a láthatóságot, a járgány megfelelő karbantartását és felszerelését, a kerékpáros KRESZ ismeretének fontosságát. A Magyar Kerékpárosklub nyomtatott és letölthető formában egyaránt elérhető Kisokosa az alapok és az írott szabályok mellett az íratlanokra is kitér, számos tippet ad a baj megelőzéséhez.