11 év börtönre ítélték Portik Tamást

Ítélethirdetés Portik-perben a Fővárosi Törvényszéken a Markó utcában
Portik Tamás lép a pulpitushoz az utolsó szó jogán
Vágólapra másolva!
A bíróság 11 év fegyházra ítélte Portik Tamást, a Prisztás-gyilkosság elsőrendű vádlottját. A másodrendű vádlottat 10 év börtönre ítélték, a harmadrendűt felmentették. A vádlottak az utolsó szó jogán azzal érveltek, hogy a vád ingatag, és két tanúvallomáson kívül nincsenek ellenük bizonyítékok. 
Vágólapra másolva!

Prisztás József vállalkozó megölése a 90-es évek alvilági leszámolásának egyik legtöbbet emlegetett epizódja volt. Most, egy több mint 17 évvel később született bírósági ítélet szerint megvannak a bűnösök is.

A Prisztás-gyilkosság pere tavaly májusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség Portik Tamást nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolta meg felbujtóként. A vád szerint a per másodrendű vádlottja, H. István - aki a vád szerint a gyilkosság idején Portik testőre volt - követte el a gyilkosságot, amihez a harmadrendű vádlott, F. Ferenc segédkezett nekik azzal, hogy ő csalta a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre 1996. november 1-jén az áldozatot. Portik testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt. (A vádiratról ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.)

A bíróság hétfőn kihirdetett ítélete szerint Portik bűnös felbujtóként elkövetett emberölés bűntettében. Ezért 11 év fegyházra ítélték, valamint 10 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A másodrendű vádlott H. Istvánt szintén bűnösnek találta a törvényszék, ő 10 év fegyházat kapott. A harmadrendű vádlott F. Ferencet ugyanakkor a bíróság felmentette.

Portik Tamás feszült figyelemmel hallgatta az ítélet indoklását, néha méltatlankodott vagy fújtatott, a fejét csóválta. A bírónő három és fél órán át értékelte a bizonyítékokat, és magyarázta, hogyan mérlegelték a vádlottak és a tanúk szavahihetőségét.

Az ítélet kihirdetése

A harmadrendű vádlott sírva fakadt az ítélethirdetés után, a másodrendű vádlott arcát a tenyerébe temetve ült le a padra. A hallgatóság soraiban a vádlottak több ismerőse olyan hangos elégedetlenséggel fogadta az ítéletet, hogy a bírónőnek rendre kellett őket utasítania.

A bíróság az ítélet indoklásában hivatkozott a gyilkosság után 1996-1997-ben folytatott nyomozásra, ami 11 hónap után eredménytelenül zárult, de a bíróság szerint az akkor felderített dolgok nem voltak teljesen haszontalanok. A bírónő felidézte például, hogy már akkor is lehetséges elkövetőként merült fel Portik Tamás neve, és az indítékok között felmerült a Lakatos Bandival való ingatlanügylet miatti elszámolási vita is. Már akkor sem volt kétséges, hogy az ügyben előkerült telefonszámok kapcsolódnak a gyilkossághoz, de az akkor összegyűjtött bizonyítékok nem voltak elegendőek arra, hogy folytatódjon a nyomozás.

Portik Tamás Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A bírónő szerint az újabb eljárásban a telefonokról begyűjtött adatok, cellainformációk, híváslisták mind arra utaltak, hogy azok Portikhoz köthetőek, és a gyilkosság megszervezéséhez használták őket. Bár sok mindenről csak közvetett adatok vannak - például egyik telefon sem volt Portik Tamás nevén -, a bírónő szerint az adatok mind egy irányba vezetnek. "Ennyi véletlen a világon nincs" - értékelte az összegyűjtött információkat.

Nagyon fontos az indítóok: kinek állt érdekében a bűncselekmény elkövetése? - tette fel a kérdést a bírónő. Szerinte nagyon sokaknak érdekében állt, mert a pénz nagy úr, és az volt '96-ban is, márpedig Prisztásnak biztosan 1 milliárd forintot meghaladó vagyona volt. Nem kétséges az sem, hogy az éjszakai életben betöltött szerepe komoly pozíciót biztosított számára, tehát nemcsak a pénz, hanem a szerep megszerzése is oka lehetett a megölésének.

A vádirat szerint a Prisztás és Portik közötti vitának egy Lakatos Bandihoz köthető ingatlanügylet állt a hátterében. A bírónő elismerte, hogy az eljárás akkor lehetett volna teljes, ha Lakatos Bandit, vagy az ügyeiben névvel szereplő Lakatos Gabriellát is meg tudják hallgatni, de őket nem találták meg. A bírónő szerint a vallomások alapján meg lehetett állapítani, hogy Lakatos András egy igazi csaló, aki akit lehetett, lehúzott, hatalmas kamatra adott kölcsön pénzt, majd amikor forró lett a lába alatt a talaj, elhagyta az országot, és Bécsen keresztül Dominikára menekült. Bizonyítékok vannak rá, hogy 1996 októberében Portik is elment hozzá Dominikára, együtt nyaraltak. Ennek azért van jelentősége, mert Lakatos nagy titokban hagyta el az országot, Portik mégis tudta, hogy hol van. Ez beszédes arra vonatkozóan, hogy milyen kapcsolat volt közöttük - mondta a bírónő.

F. Ferenc az ítélethirdetés után sírva fakadt Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az indoklás szerint a bizonyítékokból kiderül, hogy Portiknak rengeteg ütközési pontja volt Prisztással, ami pozícióharchoz vezetett. Portikot nem is feltétlenül az ingatlanok megszerzése vezette, sokkal inkább az, hogy a pozícióját így érvényesítse Prisztással szemben. Ha Prisztás kiesik, sok elfoglalható pozíció van. Ezért a váddal szemben nem nyereségvágyból elkövetett emberölést, hanem aljas indokból elkövetett emberölést állapítottak meg Portikkal szemben.

Az ítélet alapja volt a két koronatanú vallomása is. A bírónő beszédesnek ítélte meg azt is, hogy a vádlottak hogyan viszonyultak az eljárásban kettes számmal jelölt védett tanúhoz. "Nagyon érdekes személy K. Györgyi, a koronatanú, akit az eljárásban számtalan jelzővel illetek már a nagymellű szőkétől az idiótáig" - mondta. "Vele ugyanúgy voltunk, mint a Művészinas étteremmel. Kezdetben senki nem nagyon ismerte, az pedig, hogy bennfentes lehetett volna, kizárták. A végére oda jutottunk, hogy Portik Tamás minden tanúja ismerte, és tudták, hogy ki ő. Iránymutató lehet, hogy a vádlottak rögtön tudták, számozott tanúként is, hogy ki az, aki ilyen információkat tudott adni a nyomozó hatóságnak" - mondta a bíróság.

A tanú szavahihetőségének, ellentmondásos vallomásának értékelésekor figyelembe vették azt is, hogy az események több mint 17 éve történtek, és ekkora távlatból nem várható el, hogy minden részletre egyformán emlékezzen. A vallomás alapvető állításai a bíróság szerint bizonyítékokkal is alátámaszthatóak, míg az ellentmondásos részek mind olyanok, amelyeket az idő múlásával lehet indokolni. Nagyrészt K. Györgyi vallomása alapján találták bűnösnek H. Istvánt is. A másik koronatanú, Radnai László vallomását a bíróság meseszerűnek, ellentmondásásnak találta.

F. Ferencet bizonyíthatóság hiányában mentették fel, a bíróság szerint az ugyan egyértelmű, hogy a gyilkosság előtt ő értesítette Portikot, hogy Prisztás a Ladik utcába megy, de az nem bizonyítható, hogy tisztában lett volna vele, hogy meg akarják ölni. A bírónő azt is megjegyezte, hogy ugyan F. Ferenc sok mindent máshogy mondott a vallomásaiban, azt már a '96-97-es nyomozás során is jelezte, hogy folyamatosan fenyegetik, ezért - mondta a bírónő -, nyilvánvaló volt, hogy nem akarja elárulni a Portikkal való kapcsolatát. Portik ekkor hátrafordult, hosszan nézett a mögötte ülő F. Ferencre, majd az ujjával rámutatva mondott neki valamit.

Azért csak ennyi, mert rég volt

A bírónő szerint enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a gyilkosság óta eltelt 17 év, és azt, hogy Portik és H. István is kiskorú gyereket nevel. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy "egy nagyon csúnya elkövetési módról van szó, szó szerint kivégezték Prisztás Józsefet". A gyilkosság idején érvényes jogszabályok szerint ez a bűncselekmény 10-15 év fegyházzal büntethető, azért döntöttek az alsó korláthoz közelebbi büntetési tételek mellett, mert azóta nagyon sok év telt el.

Az ügyészség Portik és H. István büntetésének súlyosbítását kérte, és azt, hogy állapítsák meg F. Ferenc bűnösségét.

A bíróság szerint H. István végezte ki Prisztást Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"Ön egy ártatlan embert ítélt el" - mondta az ítélethirdetés után Portik Tamás a bírónőnek, mire H. István beszólt a padról: kettőt. "Le vagyok sújtva, hogy egy ilyen mesére ítéletet lehet hozni, K. Györgyi vallomására hivatkozva tönkretesznek életeket, egyszerűen kérem, hogy próbálják meg átérezni ennek súlyát. Fellebbezek természetesen." Portik megjegyezte azt is, hogy azért nézett hátra F. Ferencre, és azért mutogatott, mert "tudja, hogy hazudik". A másodrendű vádlott is fellebbezni fog, a harmadrendű vádlott elfogadta az ítéletet. Az ítélet így nem jogerős.

Portik és H. védője arra kérte a bírónőt, hogy "ha a legkisebb lehetőség van, tegyen engem házi őrizetbe". Hatvani és Fazekas is kérte a szabadlábra helyezését. A bíróság azonban Portik és a másodrendű vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta, a harmadrendű vádlott szabadlábra kerül. Portik ezt az ítéletet is felháborodva vette tudomásul, és bejelentette, hogy fellebbez. "Mégis, mi folyik itt?" - kérdezte a bírónőtől.

Az utolsó szó jogán

Hétfőn délelőtt az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán mindhárom vádlott felszólalt, ketten a felmentésüket kérték. Portik Tamás szerint a vád semmivel nem lett alátámasztva a koronatanúk zavaros elmondásán kívül. "Én végig ugyanazt mondtam, ellentétben a váddal, aki a hiányzó részeket feltételezésekkel töltötte ki, és mindig az elhangzott vallomások szerint változtatta a történetet" - mondta Portik, aki kitért a vádiratnak az előéletével foglalkozó részére.

Portik Tamásról leveszik a bilincset az ítélethirdetés előtt. Háttérben a harmadrendű vádlott. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A vád szerint Portiknak fiatal korában más volt a neve, nevelőintézetben nevelkedett, és többször volt büntetve is. Portik szerint ez nem igaz, neki ötéves kora óta Portik Tamás a neve, és soha nem volt nevelőintézetben. "15 éves koromban meghalt az édesanyám, és az életem szétesett. Az apám, Portik Imre alkoholistává vált, amit a testvéremmel nem néztünk jó szemmel. Egyszer kérdőre vontam emiatt, ekkor közölte velem, hogy nem ő a vér szerinti apám, és a testvérem is csak a féltestvérem. Ezek után mindenkinek azt mondtam, hogy nincsenek szüleim, innen alakulhatott ki az a mese, hogy nevelőintézetben nőttem fel. Volt olyan, hogy kamaszként nem helyesen cselekedtem, ezért bíróság előtt is álltam, de ezt ennyi idő után egy gyilkossági ügyben felhozni szerintem nem helyes" - mondta.

A másodrendű vádlott, H. István azt mondta, képtelenségnek tartja, hogy megvádolták egy emberöléssel, amit semmiféle motivációval nem tudnak alátámasztani. "Nem ismertem Prisztást, azt se tudom, hogy nézett ki, máig nem tudom, hol van a Ladik utca. Kértem hazugságvizsgálatot, de nem is akarták megtudni az igazságot, nem akarták elvégezni, mert akkor nem tudták volna eddig húzni ezt az ügyet" - mondta, mielőtt ő is a felmentését kérte a bíróságtól.

A harmadrendű vádlott, F. Ferenc - aki két tárgyalással ezelőtt, az ügyész vádbeszéde előtt váratlanul vallomást tett - az utolsó szó jogát arra használta fel, hogy részvétét fejezze ki Prisztás József családjának.

Régi ügyek, zavaros vallomások

Portik Tamást az 1990-es években az olajszőkítéssel kapcsolatba hozott Energol Rt. egyik vezetőjeként adócsalással gyanúsították meg. 1997-ben adtak ki ellene elfogatóparancsot, és hosszú évekig ő vezette a legkeresettebb bűnözők listáját. Portik hosszú évekig sikeresen bujkált, majd 2003-ban törölték a keresett bűnözők nyilvántartásából. A kormányváltás után újraindított nyomozások hozzá kötötték a kilencvenes évek több, máig megoldatlan leszámolásos ügyét. 2012. júliusában elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg felbujtóként Prisztás József 1996-ban és Boros József Károly 1998-ban, az Aranykéz utcai robbantásban, továbbá Seres József, valamint testőre 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolása ügyében. Vádat egyelőre csak a Prisztás-gyilkosság ügyében emeltek ellene.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A vádirat a telefonok cellainformációira és híváslistájára, továbbá két koronatanú vallomásaira épült. Az egyik tanút a bíróságon csak számmal jelölték, és nem személyesen, hanem zártláncú videón, eltorzított képpel és hanggal hallgatták meg több napon keresztül, de Portik már az első alkalommal felfedte a személyazonosságát. A nő állítása szerint a gyilkosság idején Portiknak dolgozott, és vallomásában nagyon részletesen mesélt arról, hogyan éltek a kilencvenes évek közepén Portikék (erről szóló cikkünket itt olvashatja el).

A vád másik tanúja a kilencvenes években elhíresült autószalont, a Conti Cart vezető Radnai László volt, akit többször elítéltek, legutóbb a kecskeméti maffiaperben, de idő előtt - feltehetően egy vádalkunak köszönhetően - szabadult. Radnai arról beszélt, hogy a leszámolások után, amikor Portik már szökésben volt, egy társával együtt regényes körülmények között egy vidéki házba vitték, és ott Portik bevallotta nekik a gyilkosságokat, és hűséget esketett velük.

Portik az első tárgyaláson vallomást nem tett, de sok megjegyzést fűzött a vádirathoz, ezekben nemcsak a vádakat tagadta, hanem azt is, hogy egyáltalán ismerte volna Prisztás Józsefet. A vádakat abszurdnak nevezte, és azt mondta a bírónak, hogy egész életében egyetlen célja volt, az, hogy tisztességesen nevelje fel a gyerekeit. A per során többször is politikai indíttatásúnak nevezte az ellene folyó eljárásokat, vádakat. Minden tárgyaláson nagyon aktív volt: magával cipelte a teljes peranyagot, amelyeket sok jegyzettel és jelöléssel látott el, minden tanúnak kérdéseket tett fel, és rendszeresen hozzászólt a tárgyaláson elhangzottakhoz.

Váratlan vallomás

Tagadta a vádakat a per másodrendű és harmadrendű vádlottja is, de a harmadrendű vádlott, F. Ferenc a per végéhez közeledve, az ügyész vádbeszéde előtt váratlanul vallomást tett. F. Ferenc már a nyomozás során is tett vallomást, ám azt később visszavonta, amit utólag azzal magyarázott, hogy megfenyegették.

F. Ferenc a tárgyaláson Fotó: Tuba Zoltán - Origo

F. Ferenc a vallomásában arról beszélt, hogy Portik korábban jelezte neki, találkozni akar Prisztás Józseffel, és ebben a segítségét kérte. Azt állította, nem tudta, Portik miért akart Prisztással találkozni, de megígérte, hogy jelentkezni fog a megadott mobilszámon. Elismerte, hogy a gyilkosság napján felhívta Portikot, és elmondta neki, hol van Prisztás, de állítása szerint Portik azt mondta, hogy nem tud odamenni. Nem sokkal később a Ladik utcában megtörtént a gyilkosság, de F. Ferenc azt mondja, nem látta az elkövetőt, csak amikor már távolabb volt, de szerinte H. István nem lehetett a gyilkos, mert más testalkata van.

Az ügyész a vádbeszédben azt mondta, hogy a bűncselekmény felderítését nagyban segítette a mobiltelefonok híváslistája, illetve a cellainformációk, és ezek között kiemelten F. Ferenc hibája: a gyilkosság előtt tévedésből először mobiltelefonon hívta fel Portik Tamást, majd - miután a hívott feltehetőleg erre kérte - néhány perccel később egy nyilvános fülkéből. Az ügyész szerint F. Ferenc tudatosan hamis személyleírást adott a gyilkosság végrehajtásával vádolt H. Istvánról, hogy tévútra vezesse a nyomozást.