Az MTA elnöke aggódik a szakemberhiány miatt az oktatói és kutatói karban

Elsősorban a természettudományos területen várható a következő években az oktatói és kutatói karban szakemberhiány. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint határozott állami beavatkozásra van szükség, és úgy véli, egy kilométer autópálya árából jelentősen javítani lehetett volna a helyzeten.

Szakemberhiány várható pár éven belül a felsőoktatás és a kutatói szféra bizonyos területein, mert már nemcsak az orvosok, hanem a kutatók és az oktatók jelentős része is külföldön vállal munkát vagy más szektorban helyezkedik el - nyilatkozta a Magyar Nemzet című lapnak Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az MTA kutatóintézeteiben végzett felmérésből kiderül, hogy a társadalomtudományok területén egészséges a fiatal és idősebb kutatók aránya, a reálterületen viszont nem: a 40-50 évesek jóval kevesebben vannak, mint az 50 felettiek, így a nyugdíjba menő kollegák egy részének nem lesz utánpótlása.

A lapnak Pálinkás József elmondta: a középkorú generáció azért alulreprezentált, mert a 90-es években a reáldiplomások előtt megnyíltak az üzleti, vállalati szektor kapui, és a cégek sokszor kedvezőbb feltételeket biztosítottak, mint az alulfinanszírozott tudományos szféra.

Az MTA elnöke szerint a probléma csökkentése érdekében gyors és határozott állami beavatkozásra van szükség. Szerinte egy kilométer autópálya árából jelentősen javítani lehetne a helyzeten. A kutatóknak nemcsak az a problémájuk, hogy alacsony a fizetésük, hanem az is, hogy nem látnak garanciát tudományos munkájuk kiteljesedésére a kiszámíthatatlan pályázati finanszírozási rendszer miatt. Pálinkás József azt szeretné, hogy a jövőben ne csak a fiatal kutatókat lehessen hazacsábítani a kiemelt támogatással, hanem a 45 év feletti, külföldön dolgozó hazai kutatókat is.