Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult egy cigány szakács, mert úgy érezte, származása miatt nem vette fel az egyik főiskola szakácsnak. A panaszos azt mondta: a felvételi beszélgetést a konyhafőnök tartotta, aki úgy döntött, hogy felveszi, és erről igazolást adott ki a munkaügyi központnak.
Viszont pár nappal később, amikor irataival felkereste a főiskola gazdasági osztályát, már azt közölték vele, hogy mégsem alkalmazzák. A panaszos szerint a konyhafőnök ezt azzal indokolta, hogy az évben már túl sok helyen volt alkalmazva, de ő inkább úgy gondolta, hogy a valódi ok az lehetett: a gazdasági osztályon dolgozók szembesültek azzal, hogy roma származású.
Az EBH előtt a főiskola azzal védekezett, hogy azért nem vették fel a panaszost, mert harmadik alkalommal, amikor felkereste a főiskolát, ápolatlanul jelent meg, holott a konyhán dolgozók esetében kimondottan fontos, hogy megfeleljenek a higiéniai követelményeknek. A konyhafőnök a hatóságnak azt mondta: az első két találkozáskor a panaszos megjelenése normális volt, felvétele mellett szakmai tudása és tapasztalata alapján döntött, a harmadik találkozás után viszont ő javasolta, hogy mégse vegyék fel.
A tárgyaláson megjelent a főiskola gazdasági vezetője is, aki állítása szerint csak az eljárás megindulásakor értesült a történtekről. A gazdasági vezető azt mondta: munkatársai szakszerűtlenül jártak el, de kizártnak tartja, hogy a történtek összefüggésben lehettek a jelentkező roma származásával. A gazdasági igazgató a tárgyaláson a panaszos megjelenését kifogástalannak találta, ezért a főiskola nevében tolmácsolta bocsánatkérését, egyben felajánlotta a kérelmezőnek a korábban megpályázott állást - olvasható az EBH esetismertetésében.
A panaszos először gondolkodási időt kért, majd jelezte, hogy a bocsánatkérést elfogadja, de a felajánlott munkalehetőséggel nem akar élni, mert azóta talált már másik állást. A felek egyezséget kötöttek, melyben a főiskola felajánlotta, hogy a jövőben üresedés esetén ismét munkát fog ajánlani a panaszosnak.