Paczolay: Az Ab a beszéd szabadságát védi

A gyűlölködő kifejezések használatát amég megengedettnek minősíti az Alkotmánybíróság, de a tettlegességre való uszítást már nem - mondta a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról folyó vitákról Paczolay Péter, a testület elnöke. Az Ab-elnök szerint ma is lehetne büntetni bizonyos jelenségeket, de ennél sokkal hatékonyabb lenne a morális elutasítás.

Az Alkotmánybíróság nem a gyűlöletbeszédet védi, hanem a beszéd szabadságát, amennyire lehet, annak tartalmára való tekintet nélkül - mondta a Népszabadságnak adott interjúban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke. Paczolai szerint, ha a beszéd tartalmát is elkezdenék meghatározni, az könnyen cenzúrához vezethetne.

A gyűlöletbeszéd szankcionálásáról folyó viták kapcsán az Ab elnöke azt mondta, a becsmérlő, megalázó, gyűlölködő kifejezések használatát a testület még megengedettnek minősíti, a gyűlöletre és tettlegességre való uszítást azonban már nem. Ha valaki egy népcsoport kitelepítéséről, pláne kiirtásáról beszél, akkor mindenképpen túllépi a szólásszabadság határát.

Paczolay szerint a büntető törvénykönyv ma is számos olyan bűncselekményt határoz meg, amelyet alkalmazni lehetne a társadalomban visszatetszést keltő jelenségekre. Ugyanakkor az Ab-elnök szerint a tiltásnál sokszor eredményesebb a társadalom morális elutasítása. "Kérdésem az, hogy miért nem erősödik a társadalmi fellépés a gyűlölködőkkel szemben" - mondta.

Paczolay úgy látja, hogy a magyar jogi szabályozás rendkívül tágra tárta a kaput a népszavazási kezdeményezések előtt, ezért "valóságos áradata" indult meg a népszavazási kérdéseknek. "Ráadásul teljesen egyértelmű, hogy a kezdeményezések mögött egy szűk indítványozói csoport van, szinte csak tucatnyi ember" - mondta az interjúban Paczolay Péter.