Belebuknak a lutrizásba a biotermelők

Egyre többen esznek bioélelmiszereket Magyarországon, de még így is szinte láthatatlan az a réteg, amelynek tagjai hajlandóak 10-20 százalékkal magasabb árat megfizetni ezért. Pár éve még Európa éltermelői közé tartoztunk, de 2004 óta csökken a biogazdálkodás alá vont termőföldek aránya. A legtöbb gazda nem tudja átvészelni a biora való átállás éveit, nagy állami támogatási program pedig 4 éve nem indult.

"Idén a bogarak nyertek. Pedig rátereltük a krumpliföldre a gyöngytyúkokat, akik szeretik a bogarakat. De közel van az erdő, és a róka meg a gyöngytyúkot szereti. Úgyhogy idén lemaradunk a krumpliról" - szemléltette Schmidt Rudolf, a Szigetmonostorban működő Zöldsziget Biogazdaság gazdasági ügyintézője a biofarmok nehézségeit.

A krumpliföld balszerencséjét leszámítva a szigetmonostori biokertészet él és virul: rakétasebességgel futkározó csirkék, simogatásra elégedett visítással válaszoló mangalica, Pákó névre hallgató fekete macska és csaholó kutyák keresztezik utunkat. A kéthektáros bioföldön egyebek mellett paradicsom, bab, cékla, kukorica, édeskömény, kapor, paprika terem, a diót éppen szüretelik.

Nyolcvan-kilencven százalék exportra megy

Ez az idill azonban inkább kivétel, nem az átlagos magyar biogazdaságok jellemzője. A hazai bioföldek nagy része rét, illetve legelő, további jelentős hányaduk szántó, míg gyümölcs- és zöldségtermesztés csak pár ezer hektáron folyik.

A megtermelt bioáru 80-90 százaléka nyersanyagként külföldi exportra megy, így elenyésző a hazai feldolgozás.
Biohúsra itthon egyelőre alig van kereslet, mennyisége éppen ezért nem is számottevő, pedig broiler csirkéből is létezik bio az olyan tradicionális állatok mellett, mint a mangalica, a kecske vagy a szürkemarha. Európa nyugati felén az elmúlt 2-3 évben nagyon megnőtt a bio iránti kereslet: a legnagyobb európai (Amerika után a világon a második) piac Németország, de jelentős biofogyasztó Anglia, Svájc, Ausztria és Skandinávia is. A német sajtó 2008 eleje óta arról panaszkodik, hogy a gazdák alig tudnak lépést tartani a kereslettel.

"A biogazdálkodás lutri"

Az ökotermelést az egész unióban szigorúan szabályozzák: tilos például szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák és géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az állattartásban például hormonok és hozamfokozók felhasználása. Az [origo] által megkérdezett termelők és biogazdálkodással foglalkozó szakemberek szerint talán épp a szigorú növényvédelmi szabályozás miatt ritka nálunk a monogazdálkodás, a szigetmonostori burgonyatábla esete pedig nem egyedi. A biogazdálkodásnál a természetes folyamatoknak, elsősorban az időjárásnak, kártevőknek nagyobb a jelentősége, mint a vegyszeres gazdálkodásban.

"A biogazdálkodás lutri. Olyan, mint egy kisgyerek: óvni, babusgatni kell, mert sérülékeny" - mondja a farm gazdasági igazgatója, aki szerint a kertészet egyelőre nem nyereséges, noha a Zöldsziget Biogazdaság már évek óta működik. Sokan a kiszámíthatatlanság miatt sem mernek átállni a biogazdálkodásra, pedig éghajlati és földrajzi adottságai alapján minden általunk megkérdezett egyetért abban, hogy Magyarország Európa bioéléskamrája lehetne.

Frühwald Ferenc, a biotermelőket és az ökológiai gazdálkodás szimpatizánsait tömörítő Magyar Biokultúra Szövetség alapítója szerint Magyarország kiegyensúlyozott éghajlati adottságai és kitűnő talaja miatt jelentős biotermelő ország lehetne: Frühwald szerint létezik egy lista, ami alapján a világ legjobb termőtalajai között a magyar a negyedik helyen áll, a Kárpát-medence speciális mikroklímája, a napsütéses órák száma - Szegeden 2000 körül van - és a kiegyenlített csapadék mind olyan tényezők, amelyek kedveznek a rizikós termelési módnak. "És ehhez jön még a komoly szellemi kultúra, a termelési tapasztalatok. A termelésszerkezetet kellene csupán átalakítani. Kézműves termékekhez nem annyira illeszkedik a nagygazdaság, márpedig a biogazdálkodás az kézműves ipar" - mondja. A Zöldsziget üzemeltetői mindenesetre optimisták: "Bízunk benne, hogy miénk a jövő, még ha jelenleg veszteséges is a föld" - mondja Schmidt.

Biomangalica a szigetmonostori biogazdaságban (Még több kép a mangalica mögött!)

Termelők, közétkeztetők támogatására és nagy bioreklámra lenne szükség

Az állami támogatásban bízik a 122 ezer hektáron, az összes magyar termőterület 2 százalékán gazdálkodó többi magyar biogazda is. Az ökotermelésben jelenleg, mintegy 1300 ember érintett - ennyi ellenőrzött partnere van ugyanis a két magyarországi bio minősítést végző szervezetnek, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-nek és a Hungária Öko Garancia Kft.-nek. A termelők mellett a feldolgozók és a kereskedők is ide tartoznak.

A jogszabályok szerint az ökotermelést minden mezőgazdasági termelésre alkalmas területen el lehet kezdeni, de csak két-hároméves átállási időt követően. Ennyi idő alatt lesz ugyanis ökológiai gazdálkodásra alkalmas az a föld, amin korábban hagyományos termelést végeztek. Ezt az időszakot viszont a tőkehiányos vállalkozások többsége képtelen önerőből átvészelni, ezért az állami támogatásban bíznak. Frühwald Ferenc szerint a legszükségesebb intézkedés a hagyományos gazdálkodásról a biogazdálkodásra átállók állami megsegítése lenne. "Ez azért fontos, mert a gazda ugyan három éven át bióval foglalkozik, de ezalatt nincs nyeresége, mivel körülbelül csak a harmadik év végétől adhatja el az áruját bióként" - mondja.

Nemcsak magát a termelést kellene támogatni, hanem a hazai fogyasztáson belül azokat a közétkeztetőket, azaz iskolákat, óvodákat, kórházakat is, amelyek biotermékekből készítik menüiket - állítja Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség jelenlegi elnöke. Schmidt Rudolf ugyanakkor büszkén meséli, hogy monostorapáti önkormányzata hetente egyszer az ő terményeikből főz bioebédet. Szerinte elengedhetetlen az ismeretterjesztés is: "Rengeteg tájékoztatásra, felvilágosításra van még szükség. És ez összefügg a piacbiztosítással, azaz, ha megtermelek valamit, azt el is kell adni".

Az ökoföldek nagysága csökkent

Magyarországon az ökológiai termelés alá vont területek nagysága - a világtendenciákkal ellentétben - 2004 óta csökken. Négy évvel ezelőtt pályázhattak utoljára állami támogatásra a biogazdák a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében kiírt agrár környezetgazdálkodási programban. A program öt évre szólt, az újonnan belépőknek 2009-ig várniuk kell. Az eredeti célkitűzések között az is szerepelt, hogy 2010-re 300 ezer hektárnyi területen folyjon biogazdálkodás, ehhez képest másfél évvel a határidő lejárta előtt a terület nagysága a 2004-es 133 ezer hektárról a korábban említett 122 ezer hektárra csökkent. "Lényegében az összes szomszédunk lekörözött minket, pedig Magyarország 2004-ben még egész előkelő helyen állt a rangsorban. Remélhetőleg hamarosan a magyar kormányzat is észbe kap" - mondja Kovács Dóra, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője hozzátéve, hogy a környező országokban mindenhol kiemeltebb helyzetben van a bio ügye.

Jövőre ismét meghirdetik az agrár környezetgazdálkodási programot, amely a tervek szerint ugyanúgy ötéves lesz, mint 2004-ben. A korábbiakkal ellentétben nem lesz úgynevezett alapprogram, hanem annak pénzeit osztják fel az öko és az integrált gazdálkodás között, mondta Czeller Gábor. Arra egyelőre nem tudott választ adni, hogy mekkora összegről van szó. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól sorozatos érdeklődésünk ellenére nem kaptunk választ a támogatások részleteit firtató kérdéseinkre.

Lassan, de nő a kereslet

A bio iránti kereslet lassan ugyan, de nálunk is nő. A bio élelmiszereket fogyasztó réteg viszont olyan szűk, hogy statisztikailag nem is lehet mérni - állítja Czeller Gábor. "A vidéki fogyasztás a gazdákhoz és körükhöz kapcsolódik. Az ország legnagyobb fogyasztási körzete Budapest és környéke, a nagyvárosokból csak Debrecen, Pécs és Győr jön számításba" - mondja.

Az átlag magyar biofogyasztó tudatosan vásárol, iskolázott, kisgyermekes fiatal vagy egészségügyi traumán átesett idősebb ember, de olyan is akad, aki azért fizet inkább 15-20 százalékkal többet a bióért, mert a hagyományos ízeket keresi. A fő biolelőhelyek, a két magyar kontrollszervezet partnereit tömörítő fővárosi biopiacok: Budán a MOM Parknál illetve Újpesten a Baross utcában. Ezeken kívül vidéki piacokon, bioüzletekben és egyre több áruházlánc polcain lelhetők fel biotermékek. A Bioritmus nevű üzletben elmondták, nyáron a zöldséget és gyümölcsöt hazai termelőktől veszik, télen importból. Szezontól függetlenül legkeresettebbek a burgonya, az alma és a sárgarépa. A hús és a csomagolt áru jelentős része azonban importból származik.