Nem tanultak a szegregációs perből a miskolci iskolák

Elmarasztalta Miskolc önkormányzatát az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a döntés szerint három általános iskolában is elkülönítik a hátrányos helyzetű gyerekeket. Az EBH döntése nem az első, egyes miskolci iskolák esetében már bíróság mondta ki a szegregációt. Az összes eljárást egy budapesti alapítvány kezdeményezte, mely a közelmúltban újra beperelte az önkormányzatot - szerintük ugyanis a bírósági ítélet ellenére sem változott a helyzet: hiába az összevont iskolák, a cigányok és nem cigányok továbbra sem keverednek, külön iskolaépület, tornaterem, évnyitó van.

Csaknem az összes miskolci általános iskolát megvizsgálta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH), közülük háromban úgy találták: a hátrányos helyzetű gyerekeket elkülönítik. A hatóság 2008 szeptemberéig kötelezte a miskolci önkormányzatot, hogy változtasson a helyzeten, és a pedagógiai programját is alakítsa át úgy, hogy a különböző iskolaépületek és a párhuzamos osztályok átjárhatók legyenek.

Miskolci iskolákkal szemben már többször felmerült a szegregáció gyanúja, be is perelték a várost roma gyerekek elkülöntése miatt. Az EBH eljárását és a pert is egy budapesti alapítvány kezdeményezte. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány szerint Miskolcon azért látványos a gyerekek elkülönítése, mert 2005-ben sok általános iskolát összevontak - kialakítottak fő iskolaépületeket és több tagiskolát -, a roma gyerekek azonban továbbra is a rosszabbul felszerelt tagépületekben tanultak - állította az alapítvány.

Az EBH-hoz az olyan iskolák ügyében fordultak, amelyek miatt nem indítottak külön pert, de szerintük mégis elkülönítik a roma gyerekeket. A hatóság döntéséből kiderül: az önkormányzat azzal védekezett, hogy összevonták a korábban különálló iskolák beiskolázási körzeteit is, így minden tanuló szabadon választhat intézményt.

Ennek ellenére az EBH májusi vizsgálata megállapította: egy kivételével valamennyi esetben a tagiskolákban magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya, és három tagiskolában ez elérte a szegregációs küszöböt. Ráadásul a székhely és a tagiskolák közötti átjárhatóság a hiányos pedagógiai program miatt korlátozott - olvasható az EBH határozatában.

Nem vitatják

A miskolci önkormányzat nem vitatja az EBH döntését. Mókáné Hallók Zsuzsa, a város oktatási főosztályának illetékese azt mondta az [origo]-nak: a pedagógiai programokat a döntés óta már átalakították, ezekben szó van a párhuzamos osztályok és a tagiskolák közti átjárhatóságról is.

Mókáné azt ígérte: az iskolákban jövőre az első évfolyamok beiskolázásánál jobban figyelnek majd az arányokra - vagyis arra, hogy lehetőleg elosztva kerüljenek az osztályokba a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Emellett minden iskolában esélygyenlőségi programot kell készíteni, és az intézmények maguk próbálják majd szabályozni a roma gyerekek arányát - tette hozzá.

Új per készül

2006 nyarán a debreceni ítélőtábla kimondta, hogy három miskolci iskolában is megsértették a roma gyerekek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Ezek közül egyet azóta bezártak, de nem a per miatt, két iskolában pedig lényegében nem változott a helyzet - mondta az [origo]-nak Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője. "Új pert indítottunk a József Attila iskola ügyében" - tette hozzá.