Egyelőre fegyverzet nélkül maradhatnak a Magyarországra érkező Gripenek

Egyes állítások szerint az Amerikai Egyesült Államok egyelőre elzárkózik attól, hogy fegyverzettel szerelje fel a Magyarország által bérelni kívánt Gripen vadászgépeket - informálták a Magyar Hírlapot. Egyrészt azért, mert a tervezett terrorellenes offenzíva miatt az amerikai hadseregnek minden rakétára szüksége lehet, másrészt a tengerentúlon még mindig nem tudták megemészteni, hogy a magyar kabinet a svédek ajánlatát részesítette előnyben.

Minden valószínűség szerint a kecskeméti repülőtéren helyezik majd el azokat a vadászgépeket, amelyek a kormány döntése értelmében felváltják majd a Magyar Honvédség elavult MiG-29-eseit. Az első svéd gépek várhatóan két év múlva kérnek majd leszállási engedélyt a légibázison. Ennyi idő áll rendelkezésre arra, hogy a harci repülőket NATO-kompatibilissá tegyék, illetve felszereljék a katonai szövetségben alkalmazott rakétákkal, és ami nem elhanyagolható, átalakítsák a repülőteret is a 14 Gripen fogadására és kiszolgálására.

A lap értesülése szerint valószínűleg október második felében készül el a végleges megállapodástervezet a svéd vadászgépek bérléséről. Egyelőre annyi tudható a konstrukcióról, hogy a beszerzés összköltsége a fegyverekkel együtt 130-140 milliárd forint lesz, de ezt az összeget a skandináv állam beruházások és árubeszerzések formájában nagyrészt ellentételezi. Információk szerint a vadászgépeket gyártó SAAB és a hozzá kapcsolódó más svéd vállalkozások mindenekelőtt magyarországi kis- és közepes vállalkozások fejlesztéséhez szeretnének hozzájárulni; az ellentételezés 30 százalékát zöldmezős beruházásra fordítanák.

Mára már eldőlt, hogy a fegyverek beszerzése a magyar kormányra hárul. A 14 gépet rakétákkal ellátni legalább 40 milliárd forintot igényel majd. Hírek szerint az Egyesült Államok egyelőre elzárkózik attól, hogy a vadászgépekhez fegyvereket szállítson. Ennek hátterében az áll, hogy a tervezett terrorellenes offenzíva miatt az amerikai hadseregnek minden rakétára szüksége lehet, másrészt a tengerentúli hatalom enyhén szólva nem fogadta kitörő lelkesedéssel, hogy a magyar kabinet a svédek ajánlatát részesítette előnyben. Szabó János honvédelmi miniszter egy korábbi nyilatkozatában cáfolta, hogy az USA neheztelne amiatt, mert nem az F-16-osokat választottuk, ennélfogva azt a "pletykát" sem hallotta, hogy nem kapunk majd rakétákat.

Ha ez így lenne, akkor is nehézségekbe ütközik, hogy a svéd vadászgépeket időben leszállítsák, illetve ami ennél fontosabb, hadrendbe állítsák. Egyelőre ugyanis vitatott, hogy kiszolgáltathatók-e a nem NATO-tag svéd állam, illetve a SAAB gyár számára azok a titkos belső kódok és frekvenciák, amelyekkel az észak-atlanti szövetség harci repülői kommunikálnak egymással és a földi irányítással.

Problémát okozhat a Gripenek működtetéséhez, karbantartásához szükséges infrastruktúra kialakítása is, hiszen Kecskeméten minden az egykori szovjet technikára épült. Ráadásul még néhány éven át a Gripeneket a MiG-ekkel együtt kell majd üzemeltetni. Egyes becslések szerint a légibázis átalakítása akár több milliárd forintot is igénybe vehet, kérdés, hogy ennyi pénzt elkülönítettek-e a költségvetésben.

További gondot okozhat, hogy a svéd törvények szerint a skandináv állam, amely nemcsak a NATO-nak, hanem egyetlen katonai szövetségnek sem tagja, nem támogathat harcban álló feleket. Különben elvesztenék a függetlenségüket. Abban az esetben tehát, ha Magyarország bármilyen fegyveres konfliktusba keveredne egy másik országgal, a svéd jogszabályok nem tennék lehetővé, hogy a vadászgépekhez alkatrészeket szállítsanak, vagy bármilyen ipari együttműködésben részt vegyenek. Az sem kizárt, hogy egy ilyen szituációban Magyarországról a svéd beruházásokat is ki kell vonni. Ismerve azt a tényt, hogy az Amerikát ért terrortámadást a NATO úgy minősítette, mint a szövetséget ért háborús cselekményt, ennélfogva az amerikai válaszlépés egyben NATO-akcióként is felfogható, vagyis Magyarország máris fegyveres konfliktusba keveredett.

A brit nagykövet sajtóreferensén keresztül cáfolta a Gripenek felszerelésével kapcsolatos értesüléseket. Mint mondta, az Egyesült Államok honvédelmi minisztere még a tárgyalások során kijelentette: ebből nem lesz semmilyen probléma.

Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége nem válaszolt az üggyel kapcsolatban feltett kérdésekre.

Katonai biztonsági információkat egy országban sem hoznak nyilvánosságra - közölte Erdélyi Lajos. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője úgy vélte: a szeptember 11-ikei események után gyakran egymást gerjesztő hírek látnak napvilágot. A szóvivő hozzátette: elképzelhetetlennek tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államok ne szerelné fel fegyverekkel és a szükséges berendezésekkel a svéd Gripeneket.

Korábban:

A Parlament hamarosan szentesítheti a Gripeneket