A tartósan alacsony kamatkörnyezetben nem számíthatunk a rendkívüli mélységekben mozgó betéti kamatok emelkedésére, eközben a csak a felszínen alacsony (sőt, negatív) infláció szinte biztosan megélénkül, részben például a várható forintgyengülés miatt is. A betétekben elhelyezett megtakarításaink reálértéke, vásárlóereje így jó eséllyel csökkenhet az előttünk álló időben, de ugyanez igaz a szintén rekordalacsony hozam mellett forgó állampapírokra is, legalábbis a rövidebb lejáratokon – mondta lapunknak Somi András, az Investor elemzője.
Az elemző úgy véli, ha betesszük a pénzünket egy betétbe, akkor lejáratkor nem biztos, hogy a kamatokkal együtt ér majd annyit, amiért érdemes befektetni. A grafikonunkon jól látszik, hogy 2013-ban sem voltak már rekordkamatok, de mégis szép reálhozamot hoztak az éves betétek, hiszen a lejáratra számított fogyasztói árindex negatív tartományba érkezett – bár ez leginkább a rezsicsökkentés miatt volt így. Vagyis bankbetétben kockázat nélkül is szépnek mondható, közel 4 százalékos (két vonal különbsége) reálhozam volt elérhető.
Most pedig egy olyan korszak jöhet, amikor az árak változása egyre nagyobb, míg a betétek nem fizetnek többet. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább megéri ma elkölteni a pénzünket, mint bankbetétbe tenni.
Mindez azt is jelenti, hogy muszáj magasabb hozammal kecsegtető, de emiatt valamelyest magasabb kockázattal járó alternatív befektetési lehetőségeket keresni a korábban jól bevált, alacsony kockázatú eszközök helyett – véli az elemző. Emellett a forint lehetséges gyengüléséből devizás befektetésekkel is kivehetjük a részünket, amire egy egyszerű bankbetét szintén nem alkalmas.
A kézenfekvő megoldást a befektetési alapok kínálják, hiszen ebben a termékkategóriában mindenki megtalálhatja a maga kockázatvállalási hajlandóságának és megtakarítási céljainak megfelelő terméket. Kétségtelen, hogy a befektetési alapok valamivel több ismeretet, felkészültséget kívánnak, mint egy bankbetét, de ez a tudás könnyedén megszerezhető, és távolról sem kíván olyan időt és energiát, mint azt sokan sejtik.
Az alapkamat a hitelek díjaira is fontos hatással van. Az átlátható árazást biztosító törvény óta az új hitelek vagy valamilyen referenciahozamhoz vannak kötve, vagy hosszú periódusidejűek. Az előbbiek többségénél a BUBOR a meghatározó, ami a bankközi kamatláb, így a legfontosabb meghatározója épp a jegybanki alapkamat. Akinek ilyen hitele van, az a kamatperiódustól függően még érezhet egy kisebb törlesztőrészlet-csökkenést a következő időszakban, de az után semmit. Valószínűleg sokáig nem változik majd semmi, és ahogy az Investor elemzője elmondta, mindenképp érdemes felkészülni a jövőben a kamatemelésekre.
Új hitelek esetén is hasonló a helyzet, a továbbiakban már nem nagyon találhatunk lényegesen kedvezőbb ajánlatokat a maiaknál, kivéve, ha a bankok valamilyen oknál fogva nem csökkentik jelentősen a marzsaikat, vagyis az alapkamaton felül felszámolt díjaikat. Erre azonban jelenleg kevés az esély.