Áruhiány lehet a húszi terroristák miatt a boltokban

kalózok, Ádeni-öböl
This handout picture released by the EU Navfor on June 7, 2013 shows the dhow with fourteen Indian sailors who are now safe and able to return to their families. Fourteen Indian sailors are now safe, after pirates, who took control of their cargo vessel on June 5, 2013 in the Gulf of Aden, abandoned the attack hours later after EU Naval Force warship HSwMS Carlskrona, together with NATO counter piracy Dutch warship HNLMS Van Speijk, closed in, the EU Navfor announced on June 6, 2013. This type of cargo vessel, known as a dhow, has been used in the past by pirates as a ‘mother ship’, to enable them to sail far out to sea to attack passing merchant ships.The master of the Indian dhow had sent out an alert saying that it was under attack from 12 armed pirates. Upon hearing the alert, Royal Swedish Navy warship, HSwMS Carlskrona, which has been part of the EU’s counter piracy mission, Operation Atalanta, since 6 April, closed the scene and as darkness fell, maintained a constant watch on the vessel. RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / EU NAVFOR" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / AFP PHOTO / EU NAVFOR / HO
Vágólapra másolva!
A Vörös-tengeren kialakult feszültség következményei hamarosan kézzelfoghatók lesznek a boltokban is: átmeneti, de akár hosszabb távú áruhiányok is kialakulhatnak egyes cikkekből, amivel együtt jár az árak emelkedése. A bajt tetézheti, hogy a húszi terroristák mellett újra feltűnnek régi ellenfelek is. A jelek szerint erőre kaphat a Szomáliához köthető kalózkodás
Vágólapra másolva!

Megjósolhaatlan, hogyan hat majd az európai gazdaságokra a Vörös-tengeren kialakult helyzet, melyben amerikai hajók is veszélybe kerültek. Az Irán által támogatott húszik miatti bizonytalanság már érezteti hatását. Bár a decemberi gazdasági adatokon egyelőre nem látni a húszi támadások hatását, de a szakértői kommentárok szerint később a "jelentéktelentől" a "mindent felborítóig" terjedhet a vörös-tengeri, hajókat érő támadások hatása.

A húszi lázadók által kiadott korábbi felvételen a húszik által megtámadott Galax Leader fedélzete látható, melyet a terroristák egy helikopterrel közelítettek meg Forrás: Anadolu via AFP/2023 Anadolu/Houthis Media Center / Handout

Húszi támadások: itt tart jelenleg a Vörös-tengeren kirobbant harc

A jemeni húszik vörös-tengeri támadásai a kereskedelem szempontjából sokkal súlyosabban érintik az áruk behozatalát Európába, mint a kivtelt.

Az Ázsiából Európába érkező áruk közel negyede tengeri úton jön, elsősorban a vörös-tengeri útvonalon a Szuezi-csatornán át, míg az európai exportnak csak 10 százaléka használja ugyanezt az útvonalat.

Bizonyos, hogy a vállalatok miatt előbb-utóbb az európai országok kormányainak is lépniük kell a helyzetük enyhítése érdekében, hogy sajátos szabályozással segítsék átvészelni a következő hónapokat – vélik elemzők.

A nehézségek pedig már láthatók. A hajók elleni támadások miatt

a szállítási költségek brutálisan emelkednek, a szállítási idők megnövekedésével az áruk 15-20 nappal többet töltenek a tengeren.

Ráadásul a téli időjárás miatt csak további késésekkel tudják áruik kirakodását megkezdeni a fogadó észak-európai kikötőkben. Ez idővel áruhiányhoz és az árak emelkedéséhez vezethet a boltokban.

Ha pedig ez nem lenne elég, újra veszélyes hajósok mozgolódnak Szomália partjainál, egészen a jemeni felségvizekig, hogy még kockázatosabbá tegyék a vörös-tengeri áruszállítást.

A húszi terroristák áruszállító hajók elleni támadásai miatt miden költség emelkedik, ideértve a konténerek árait is Forrás: shutterstock

Fokozódik a vörös-tengeri helyzet, ami kedvez a kalózkodásnak

A húszi lázadók mellett a nyugati országoknak további problémát jelenthetnek a térség jellegzetes dhow vitorásain felbukkanó kalózok. Az amerikai haditengerészetnek és más szövetséges katonai erőknek könnyen lehet, hogy hamarosan nem csak húszikkal, hanem a szomáliai kalózokkal is fel kell venniük a harcot.

A Nemzetközi Tengerészeti iroda (angol rövidítéssel: IMB) 2023-ra kiadott jelentése a kalózkodásról romló tendenciát mutat. A friss jelentésben kiemelik, hogy 2023-ban szomáliai kalózok igazolhatóan eltérítettek egy kereskedelmi áruszállító hajót (ez december 14-én történt). Ez 2017 után az első ilyen eset volt.

Csakhogy a szomáliai kalózok tevékenysége minden bizonnyal nem merült ki ennyiben.

Ahogy a húszi terroristák hajók elleni támadásait is nyilvántartják, úgy az IMB is vezeti a világon az évente végbement kalóztámadásokat vagy azok kísérletét. Ám kimutatásaikban csak az ekként lejelentett esetek szerepelnek, akkor, ha azokat a nemzetközi kereskedelemben részt vevő áruszállító hajó ellen követik el. Vagyis a valószínűsíthetően szomáliai kalózokhoz köthető támadásokból jóval több van, mint amennyi a jelentésekben szerepel.

Több hajózásbizonsági szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a szomáliai kalózok már a decemberi akció részeként eltérítettek két dhow hajót is. Ezek a fából készült jellegzetes vitorlások a kalózok számára ideális álcaként szolgálhatnak támadásaikhoz.

Az Ádeni-öbölben készült korábbi felvételen egy jellegzetes dhow hajó, amit kalózkodásra használtak, nem a húszi lázadók, hanem a szomáliai kalózok Forrás: AFP/Ho

A húszi lázadók miatt támadhat fel a szomáliai kalózkodás

2023 novemberében egy iráni halászhajót térítettek el, váltságdíjat kérve a legénység tagjaiért.

Szintén novemberben egy iráni olajtanker ellen indítottak akciót, végül egy közeli amerikai hadihajó közbeavatkozása hiúsította meg azt, hogy ebből a támadásból is hasonló alakuljon ki, túszokkal, váltságdíjat követelő szomáliai terroristákkal.

A friss információk szerint pedig nagyjából az elmúlt két hónapban már ötre nőtt a vélelmezhetően szomáliai kötődésű kalózok által eltérített dhow hajók száma.

Elemzők szerint biztos, hogy

a partok menti bűnözők könnyen kihasználhatják a húszik jelentette fenyegetést a Vörös-tenger előszobájának tekintett Ádeni-öbölben áthaladó keresledemi hajók elleni támadáshoz.

Mindez azért is aggasztó, mert az elmúlt években sikerült visszaszorítani ezt a jelenséget. Az Afrika partjainál zajló tengeri kalózkodás melegágya a nyugat-afrikai Guineai-öböl lett.

Most viszont Szomália partjai, illetve a húszi terroristák mellett a kalózok okán is újra nagyon veszélyesnek számíthat az Ádeni-öböl térsége. A szomáliai kalózok kihasználhatják a jemeni húszi lázadók akciói nyomán kialakult helyzetet, és támadásokat indíthatnak a kereskedelmi áruszállító hajók ellen. Nem véletlen, hogy Szomália kormánya nemrég hivatalosan is nemzetközi segítséget kért az újra megerősödő szomáliai kalózkodás jelentette veszély kezelésére.