Évek óta titokban bányásznak valamit az Észak-Koreánál is zárkózottabb országban

A Haa-völgy Nyugat-Bhutánban

Beszállt a kriptovaluta üzletbe a világ egyik legzárkózottabb, és - kormányának állítása szerint - legboldogabb országa, Bhután, ahol - mint nemrég azt a Forbes kiderítette - évek óta bányásszák a bitcoint, meglehetősen nagy titkolódzás közepette. Mi vezette erre az útra ezt az aprócska királyságot, és miért érheti meg a folytatás? Hogyan illeszkedik bele ez a tevékenység az ország magáról a külvilágnak mutatott imázsába? Ezekre a kérdésekre keressük a választ összefoglalónkban.

Bhután mint befektető

A Forbes a BlockFi és Celsius kriptovaluta hitelező platform csődbejelentéseinek elemzése kapcsán fedezte fel Bhután titkát, miszerint az aprócska ország

tavaly szép csendesen több millió dollárt fektetett kriptovalutákba,

például bitcoinba és etherbe is.

A himalájai királyság kormánya megerősítette, hogy bitcoin-bányászati tevékenységet folytatnak, miközben kriptopénz-befektetéseik nagyságrendjét továbbra is rejtély övezi. A kormány által támogatott bitcoin bányáról szóló pletykák az elmúlt években terjedtek el az országban. A kiszivárgó hírek szerint "többnyire kísérleti" projektek vannak folyamatban. Például a Druk Holding & Investments (DHI) munkatársai a LinkedIn-en a "kriptobányászati farmház" és a Bitmain által gyártott kriptobányászati eszközök üzemeltetését és menedzselését sorolták feladataik közé.

A cég a bhutáni állam kereskedelemmel, részvényekkel, kötvényekkel, technológiával, energiával és ingatlannnal foglalkozó befektetési ügynöksége.

Az alapot 2007-ben létrehozó királyi charta szerint a DHI célja "a nemzeti vagyon megőrzése, valamint e vagyon kezelése és gyarapítása körültekintő befektetések révén".

A Haa-völgy Nyugat-Bhutánban Forrás: Wikipedia

GDP helyett GNH

A mindössze 38 000 négyzetkilométernyi területtel, és 777 486 lakossal rendelkező Bhutáni Királyság Dél-Ázsiában, a Himalája keleti részén, északon Kína (Tibet) és délen India között fekszik. A hegyvidéki ország, annak kulturális örökségét tükrözően, "A Mennydörgő Sárkány Földje" néven is ismert.

Érdekessége ennek az országnak, hogy a hagyományok és a táj védelme érdekében korlátozzák a beutazásra engedélyt kapó turisták számát, és legtöbb települése továbbra is csak gyalog közelíthető meg.

A himalájai ország úgy próbál átlépéni a középkorból a XXI. századba, hogy közben egész fejlődési szakaszokat hagy ki, így óvja törékeny természeti és kulturális örökségét. Bhután mindössze alig néhány évtizede lépett a gyors átalakulás útjára. A nyitás rendkívül megfontolt, mert az uralkodói és a kormányzati álláspont szerint a fenntarthatóságot fontosabbnak tartják a turisták pénzénél.

A fél magyarországnyi területnél is kisebb országban a gazdasági siker mérésének legfontosabb mutatószáma nem a bruttó hazai termék (GDP), hanem a bruttó nemzeti boldogság (GNH) - igaz, ezt a mérőszámot a királyság önkényesen vezette be, nemzetközi validációja nincs.

Az 1970-es évek óta mindent ennek az indexnek rendelnek alá, így egyetlen jogszabály sem léphet életbe, ha elbukik az ezen alapuló szigorú ellenőrzési folyamaton, aminek szerves része a környezet megóvása is. A mutató négy alappillére a fenntartható és méltányos társadalmi-gazdasági fejlődés, a környezetvédelem, a kultúra megőrzése és népszerűsítése, valamint a jó kormányzás. Ezek megfelelőségét kilenc terület alapján vizsgálják: a társadalom pszichológiai jóléte, egészsége, vitalitása, az időmenedzsment, az oktatás, a kultúra, az ökológia, az életszínvonal és a kormányzás minősége. Az ország ősi törvénykönyve szerint a kormány nem határozhat meg célokat, ha népe nem boldog. A bhutániak szentül hiszik, hogy a társadalmi elégedettséghez a gazdaság fejlődése mellé kell egy virágzó, a természettel összhangban élő emberi társadalom is.

Paro városa Bhutánban Forrás: Wikipedia

Bitcoin bányászat a környezet védelmére?

Az országban az egyik legfontosabb projekt hosszú évtizedek óta a környezet védelme és megóvása. Ennek köszönhető, hogy területének majdnem háromnegyed részét (71 százalék) erdők fedik.

Így az ország mára nem csak hogy karbonsemleges lett, hanem elérte a karbonnegatív állapotot.

A hatalmas erdős terület mellett még rengeteg vízesés is található itt, ami a Himalája alatti ősi gleccserek által táplált folyóknak köszönhető. Ez a megújuló energiaforrás az elmúlt évek során a gazdaság motorjává vált, és ez adja az ország bruttó hazai termékének 30 százalékát, amivel szinte valamennyi lakosának otthonát is képes ellátni. A víz hasznosítására pedig vízerőműveket hoztak létre, amelyek révén önálló energiagazdálkodók lettek, sőt, még Indiának is besegítenek ezen a területen.

Bhután központi villamosenergia rendszerirányító épülete Forrás: Wikipedia

Adódik a kérdés: hogyan illeszhető ebbe a "boldogságprofilba", és a környezet megóvását előtérbe helyező szemléletbe a kriptovaluták körüli ügyködés, különösen annak tükrében, hogy az egyik leginkább energiaigényes technológiai folyamatról van szó?

Erre a vízenergia adja meg a választ. Az országban a hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló vizet (a himalájai folyókat) használják a kriptovaluta bányászathoz szükséges energia előállítására.

A helyi törvényhozók pedig hiszik, hogy a kriptobányászat a legkevésbé kockázatos módja a zöldenergia adta lehetőségek kihasználásának.

Egyes szakportálok szerint a széles körben elfogadott vélekedéssel ellentétben a bitcoin-bányászat valójában a világ legtisztább ipara, mivel felhasznált energiájának több mint 50 százalékát megújuló vagy tiszta energiaforrásból nyeri. A bitcoin-bányászat az utóbbi évek során drámaian elmozdult a megújuló energiaforrások felé. A kriptoipar dekarbonizációs folyamata nem csupán arról szól, hogy saját ökológiai lábnyomát csökkenti, hanem segíthet az energiatermelőknek több megújuló energia előállításában is, amelyet a társadalom többi része felhasználhat. A rendelkezésére álló olcsó és bőséges víztartaléka miatt Bhután igazoltan ideális helyszín a kriptovaluta bányászathoz, és források szerint már van is ilyen állami tulajdonban lévő kripto-bányája.

A cél a karbonsemleges digitális bányászat létrehozása, amely Bhután bőséges vízenergiáját használja ki. Megpróbáljuk magunkat úgy pozícionálni, hogy idővel globálisan versenyképesek legyünk gazdaságunk fejlesztése érdekében, de szem előtt tartva tradicionális hagyományainkat".

Ezt Ujjwal Deep Dahal, a Druk Holding & Investments (DHI) befektetési részleg vezérigazgatója nyilatkozta nemrég. (Ez a vállalat is üzletelt a mára csődbe ment BlockFi és Celsius hitelezővel, a felvett kölcsönt azonban azóta már visszafizette.)

Himalájai táj Forrás: Wikipedia

Már korán a pályán voltak

Az ország egyike volt a korai kriptopiaci belépőknek (még akkor csatlakoztak, amikor a bitcoin ára csupán 5000 dollár volt). Az ebből származó bevételeit az energia- és hardverköltségeik támogatására fordítják. A DHI azonban nem vesz részt közvetlenül a digitális eszközök vásárlásában és továbbértékesítésében, habár a bányászat költségeit bitcoin eladásából fedezik.

Vámügyi adatok szerint Bhután az utóbbi időben kirívó mennyiségben vásárolt fel chipeket.

A nemzetközi színtéren sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a számítógépes chipekre költött 193 millió dollár nagy kereskedelmi deficitet hozott létre, és az ország devizatartalékainak erőteljes csökkenésével párosult.

A tengerparttal nem rendelkező ország külkereskedelmét általában a benzin, az acél és a rizs uralja.

De a bhutáni pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint 2021-ben és 2022-ben már a számítógépes chipek behozatala jelentette az importtevékenység nagyját. Tavaly mintegy 142 millió dollár értékben vittek be számítógépes chipeket Bhutánba, ami a királyság 1,4 milliárd dolláros teljes bejövő kereskedelmi forgalmának mintegy tizedét, a kormány 930 millió dolláros éves költségvetésének pedig mintegy 15 százalékát teszi ki.

A bitcoin tranzakciói a világon bárhonnan gyorsan végrehajthatóak és helyi készpénzre váltható Fotó / 123RF

Nem is titkolják, hogy titkolódznak

A napvilágot látott információk szerint a DHI a jövőben közös munkát tervez a szingapúri székhelyű Bitdeer-el. Ez a világ egyik vezető kriptobányász cége, legnagyobb központja Észak-Amerikában, Texasban található. A cél egy 100 megawattos kriptovaluta-bányász létesítmény felépítése, amihez egy 500 millió dolláros befektetői alapot hoznának létre. A bányászati adatközpont építkezése 2023 második negyedévében kezdődhet, és 2024 harmadik negyedévében fejeződhet be. Az azonban még nem ismert, hogy ki lesz az üzem tulajdonosa.

A bhutáni pénzügyminisztérium továbbra is kevés információt oszt meg az ország kriptobányászati tevékenységéről.

Nem árulják el például, hogy pontosan mikor fogott bele az ország a kriptobányászatba, hol található a konkrét kriptobányájuk, ahogy azt sem, hogy ebből mennyi nyeresége van az államnak. Az is tisztázatlan, hogy Bhután miért nem hozta nyilvánosságra a projektet az állampolgárai vagy nemzetközi partnerei előtt. Habár a bhutáni kormány már kezdettől jelezte érdeklődését a blokklánc technológia iránt (2021-ben még digitális valutát is létrehoztak), kriptoinvesztíciói azonban nagyrészt titokban maradtak, még akkor is, amikor bukott cégekkel való összefonódásaival volt tele a sajtó.

Jaran Mellerud, a Luxor bitcoin-bányászati elemzője szerint egyáltalán nem meglepő, hogy egyre több cég bányászik bitcoint Bhutánban.

A hegyvidéki ország ugyanis kis népességéhez képest hatalmas vízenergia-kapacitással rendelkezik,

és egy főre vetítve hasonló mennyiségű áramot termel, mint az Egyesült Államok. Ez az olcsó vízenergia kétségtelenül csábító a bányászok számára, akiknek egyetlen feladata, hogy az alulértékelt villamos energiát bitcoinra alakítsák át.

Elemezők egyébként aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Bhután alkalmas-e nagyszabású bányászati műveletekre. Míg ugyanis Bhután évente az országában megtermelt villamos energia nagyjából 75 százalékát exportálja Indiába, a téli száraz évszakban, amikor a folyók vízszintje jelentősen csökken, gyakran vásárol vissza energiát szomszédjától.

Források: Forbes, Cointelegraph, Digitalisplatform, Bitcoinbazis, Business2community, kriptoakademia