Ezért nem mindegy, milyen csomagolású tejet vásárol

A Nyugat-Karolinai Állami Egyetem kutatói azt mérték fel, hogy a különböző csomagolóanyagok mennyire vannak hatással a bennük tárolt tej ízére, illatára és kémiai összetételére. A meglepő eredményekről a Store Insider is beszámolt.

Alapvető tény, hogy a tej érzékelhető tulajdonságait (íz, illat, szín, stb.) és tápértékét is befolyásolhatja a tárolására használt anyag. Az üvegek tartják meg legjobban az illatot, a műanyagok, mint a PET és HDPE erős záró tulajdonságuk miatt képesek megakadályozni a tej külső környezet hatására bekövetkezett változásait, ráadásul újrahasznosíthatóak, míg a kartondobozok tudják legjobban elzárni a tejet a fény elől.

Az ilyen ízbeli, és anyagösszetételi változások pontos meghatározása érdekében egy kutatócsoport próbára tette a különféle csomagolóanyagokat. A vizsgálat vezetője MaryAnne Drake, a Nyugat-Karolinai Állami Egyetemen működő Tejtermék-Élelmiszerkutató Központ igazgatója volt.

Illat- és ízbeli különbséget jeleztek a tesztelők

A vizsgálat elején kétféle, teljesen pasztőrözött és sovány tejet öntöttek hat különböző tárolóanyagba: sárgaüvegbe, LDPE (kis sűrűségű polietilén), HDPE (nagy sűrűségű polietilén), PET (polietilén-tereftalát), LLDPE (kis sűrűségű lineáris polietilén) műanyagokba és kartondobozba. A minták mindegyikét 4°C-os hőmérsékleten és teljes sötétségben tárolták, majd megvizsgálták a tej érzékelhető tulajdonságait és analizálták az anyagokból párolgó illékony vegyületeket az első, az ötödik, a tizedik és a tizenötödik napokon. A kutatás tizedik napján ötven fogyasztót felkértek terméktesztelésre. A vizsgálatba bevontaknak fel kellett jegyezni minden illat- és ízvilág beli különbséget, amit legalább minimális szinten éreztek a megkóstolt minták között.

Meglepően sokat számít, hogy milyen csomagolású tejet választunk (illusztráció) Forrás: Shutterstock

A papírízű tej

A kutatás egyértelműen megmutatta, hogy alapvető ízbeli különbségek vannak az egyes csomagolóanyagok között a teljesen pasztőrözött és a sovány tej esetében egyaránt, bár az egyértelműen kijött, hogy ez utóbbi érzékenyebb a tárolódobozának anyagára.

A kartondoboz és az LLDPE műanyag több szempontból is versenytársai mögött végzett a vizsgálat során.

Mindketten rosszul teljesítettek a frissesség megtartásában, és az ízek megőrzésében is: az idő előrehaladtával egyre jobban illették a bennük tárolt tejeket a 'gyengén főzött', 'édeskés' és a 'poshadt' jelzőkkel. A kartonban tárolt tejben már a vizsgálat megkezdése utáni néhány óra elteltével egyértelműen érezhető volt a 'papír íz', hasonlóképpen az LLDPE tasak esetében, amitől a tej átvett egy 'tipikus hűtő ízt' a nulladik vizsgálati napon.

Magasabb sztirol-koncentráció

E két tárolóanyagban lévő tej mutatta a legtöbb anyagösszetételi eltérést is a kémiai vizsgálatok során. A kutatók magasabb sztirol-koncentrációt tudtak kimutatni a bennük lévő tejből párolgó vegyületekben. Többek között ez az anyag adja a 'romlott élelmiszer' ízérzetét.

Az LLDPE műanyag és a kartondoboz anyagának nagyobb áteresztőképessége lehet a megnövekedett sztirol és acetofenon koncentráció oka, mely anyagok a hűtőben lévő környezetből kerülhetnek a tejbe."

- magyarázza a tudományos cikkben az egyik kutató.

A fogyasztói terméktesztelés során a kóstolók egyértelmű különbséget tudtak tenni a papírdobozban és az üvegben tárolt tejek között,

de érdekes módon nem vették észre a PET és az üveg közötti különbséget, ahogyan a HDPE műanyagban és az üvegben tárolt tejek között sem tudtak különbséget tenni. Mind a teljesen pasztőrözött és a sovány tej esetében ugyanolyannak találták a PET, HDPE és üveg tárolókból származó tejek illatát és ízvilágát.