Így ismerhetők fel a fokozottan veszélyes befeketések - MNB Pénzügyi sarok

Stock exchange market graph analysis background

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: "Mennyire rizikós manapság kriptopénzekbe fektetni a pénzünket? Ugye ellenőrzik ezeket a szolgáltatókat?" (Sz. Noémi, Zalaegerszeg). Válaszol dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese.

A piacon található nagy nyereséggel kecsegtető befektetési lehetőségek közül több fokozottan kockázatos, egyáltalán nem veszélytelen. Ezen ajánlatok forgalmazóit nem engedélyezi, nem felügyeli a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és baj esetén nincs rájuk betétvédelmi (OBA) vagy befektetővédelmi (BEVA) garancia sem.

A befektetések három ismérve a hozam, a biztonság és a pénz elérhetősége (likviditás). A hozam a befektetéssel elérhető nyereséget jelenti, míg a biztonság attól függ, hogy mennyire kockázatos az adott konstrukció. Minél biztonságosabb egy befektetés, annál kisebb az esélye annak, hogy kár ér minket. Likviditás alatt azt kell érteni, hogy az adott konstrukció milyen gyorsan váltható pénzre (minél likvidebb a befektetés, annál gyorsabban pénzzé tehető).

Fontos tudni, hogy ez a három legtöbbször nem jár együtt! Magas kockázathoz általában magas elvárt hozam, míg alacsony rizikó mellé jellemzően csekélyebb hozam társul.

Illusztráció Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2017 GH Studio/Shutterstock. No use without permission./Gh Studio

Befektetési formaként egy-két külföldi cég nyereségrészesedési jogot próbál forgalmazni itthon. Ezeket a befektetéseket kínáló társaságok gyakorta különböző start-up cégek, feltalálók által fejlesztett, jól csengő „világraszóló találmányok" (például zéróponti víz, tűzálló fa, Rubik-kocka méretű kazán) vagy más innovációk fejlesztése és piacra vitele céljából gyűjtenek forrást.

E hosszú távú befektetés jellemzője, hogy az adott társaság nem részvényt bocsát ki és nem kínál hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (pl. kötvényt) sem, hanem a befektető a nyereségrészesedési jog ellenértékének megfizetése révén a társaság nyereségéből (osztalékából) részesülhet.

Mindez a hatályos magyar jogszabályok által nem ismert jogintézmény, forgalmazása pedig akár jogosulatlan betét/pénzeszköz gyűjtésének minősülhet (ami a hazai jogszabályok értelmében bűncselekmény és szabadságvesztéssel büntethető).

Egy további, nagyon csábítónak és modernnek tűnő, de kockázatos befektetési forma a karbonkredit. Ezt olyan zöld projektek bocsáthatnak ki, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatású gázok csökkentéséhez, eltávolításához vagy elkerüléséhez - tulajdonképpen a zöld projektek jó értelemben vett „melléktermékei". Ezek olyan tanúsítványok, amelyek az üvegházhatású gázok levegőből távol tartott vagy eltávolított mennyiségét mutatják. Ahány tonna szén-dioxidtól óvja meg egy zöld projekt a környezetet, annyi darab karbon kredit kerülhet a birtokába, melyet szabadon értékesíthet.

A termelésük során a környezetet szennyező vállalatok ezeket a krediteket az önkéntes szén-dioxid-piacon vásárolják és adják el, hogy így ellensúlyozzák kibocsátásaikat.

A karbonpiacoknak két fő típusa létezik. A kötelező karbonpiacon (amely pl. a kibocsátáscsökkentést szerződésekben vállaló államoké) karbonkvótákkal, az önkéntes karbonpiacon karbonkreditekkel lehet kereskedni.

Ha úgy döntünk, hogy ilyen egységet kívánunk vásárolni, mindenképpen tájékozódjunk a kötelező és önkéntes piacok jellemzőiről! Tudjuk meg, hogy krediteinket hogyan tudjuk pénzre váltani, továbbértékesíthetjük-e azokat, vagy pedig a megvásárolt egységet környezetvédelmi hozzájárulásként megsemmisítésre kell felhasználnunk.

Illusztráció Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2019 dokurose/Shutterstock. No use without permission./Dokurose

Végül, de nem utolsó sorban az MNB nem felügyeli az ICO-hoz (initial coin offering) kötődő kereskedelmi ügyleteket sem. Ez egy rendkívül kockázatos – az Európai Unióban szabályozatlannak minősülő – részvénykibocsátáshoz hasonlító forrásszerzési forma. Jellemzője, hogy egy vállalkozás – osztott főkönyvi (tehát valamilyen központi elszámolóház nélküli) technológia, például blokklánc alkalmazásával – tokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért (pl. euró), vagy még gyakrabban kriptopénzekért (pl. bitcoin, ether) azért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen, cégének építését finanszírozza.

A tokenek a kibocsátó vagy a kibocsátó közösség felé fennálló, leginkább a hagyományos részvényekéhez hasonlító „értéket" testesítenek meg. Fontos különbség azonban, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat vagy osztalékhoz való jogot számos esetben nem biztosítanak.

Áruk emellett általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket.

Befektetési döntésünk meghozatala előtt minden esetben ajánlott ellenőrizni az MNB honlapjának „Figyelmeztetések" aloldalán, hogy esetlegesen már azonosított illegális szolgáltatóról, szolgáltatásról van-e szó. Itt kérdezhetők le a hazai, illetve külföldi jegybankok, pénzügyi felügyeletek által már ismert jogosulatlan szolgáltatókra vonatkozó figyelmeztetések is. A legális, a jegybank által felügyelt – engedélyezett, regisztrált – piaci szereplőket az MNB honlapjának „Piaci szereplők keresése" menüpontjában találhatjuk meg. A szolgáltatók azonosításában az MNB ügyfélszolgálata és a vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodák is segíthetnek.

a szerző dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese