A McKinsey legújabb, immár harmadik digitalizációs jelentése - a 2018-ban megjelent The Rise of Digital Challengers és a 2020-ban megjelent Digital Challengers in the Next Normal után - ismételten összehasonlítja a közép-európai országok, az úgynevezett digitális kihívók fejlődési lehetőségeit két másik európai országcsoportéval, a digitális éllovasokkal és a legnagyobb gazdaságokat magába foglaló Big 5-tel.
A jelentésben a digitális gazdaság három fő komponensét vizsgálták meg:
a digitális kereskedelmet, az ICT (információs és kommunikációs technológiai) szektort és a digitális eszközökre fordított kiadásokat.
Az adatok alapján az elmúlt öt évben a digitális kihívók gyorsabban nőttek a többi európai gazdasághoz képest mind a digitális gazdaság bővülési ütemét (digitális kihívók: 10,9 százalék, digitális éllovasok: 7 százalék), mind a gazdasági növekedést tekintve. Ennek ellenére a digitális kihívók még mindig le vannak maradva a többi országcsoporthoz képest a digitális kereskedelem penetrációját illetően (a teljes kereskedelem 16 százaléka zajlik ilyen formában, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 23 százalék), ami azt mutatja: van még bőven tere a további fejlődésnek, a növekedés felpörgetésének.
"Magyarország jelentős előrehaladást ért el a digitalizáció területén az elmúlt években, ám még mindig sok lehetőséget hordoz számára a digitális szektor növekedésének felgyorsítása. Akár 21 milliárd euró többlettel járulhat ugyanis hozzá ez a szektor a GDP-hez 2030-ig" – mondta el Jánoskuti Levente, a McKinsey magyarországi irodavezető partnere.
A hazai digitális gazdaság 50 százalékkal nőtt 2017 és 2021 között (6,6 milliárdról 9,8 milliárd euróra bővült a teljesítménye). A növekedés a pandémia alatt (2019 és 2021 között) kifejezetten kiemelkedő volt.
Magyarországon a szektor 6,6 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. A digitális gazdaság által megtermelt egy főre vetített GDP, az áttörés mértékét szemléltető másik mérőszám még elmarad a régió átlagától. Mindez rámutat arra, hogy a digitális gazdaságban jelentős növekedési tartalékok vannak: az éllovas országokhoz való felzárkózás 20,8 milliárd eurós többlet GDP-növekedést eredményezhet 2030-ra Magyarországon.
Az e-kereskedelem a digitális gazdaság mintegy 80 százalékát tette ki a járvány alatt, a világjárvány időszakában 2-5 évet ugrott előre a fejlődésben, és átlagosan 24 százalékkal növekedett évente 2019 és 2021 között –, pedig már azt megelőzően is erős növekedési pályán mozgott.
Az e-kereskedelem az általános digitális penetrációval erősen korrelál, többek között mivel az e-kereskedelmi megoldások gyakran más digitális ököszisztémák részeihez tartoznak (például a bankok által biztosított fizetési megoldásokhoz).
A járvány idején az idősebb generációk és a kisebb településeken élők is elkezdtek online vásárolni, ami megnyitotta az utat afelé, hogy a teljes lakosságon belül is emelkedjen a digitális megoldások aktív felhasználóinak a száma.
A digitális szolgáltatásokat aktívan használók aránya csaknem a duplájára nőtt, és a csúcsponton, 2021-ben elérte a 91 százalékot, szemben a járvány előtti 59 százalékkal.
„Igaz, hogy volt kisebb visszarendeződés a járvány óta, ám a digitális megoldások használata továbbra is magasabb, mint korábban, ma 67 százalék. A növekedés pedig összességében magasabb, mint amit az elemzők korábban vártak. Nagy lehetőséget tartogat Magyarország számára ennek a lendületnek a fenntartása, amellyel felzárkózhat a közép-európai régió legjobbjaihoz" – mondta Bacsó Gergely, a McKinsey digitális területének közép-európai társ-vezetője.
A magyar digitális kereskedelemben ugyanakkor még jelentős fejlődésui potenciál van a környető országokhoz képest. Az egy főre eső csehországi e-kereskedelmi kiadásoknak valamivel több mint fele a magyar (503 euró szemben a cseh 849-el), továbbá a teljes kereskedelmen belüli részaránya is alacsonyabb, 13 százalék, szemben a digitális kihívók 16 százalékával. Közép-Európában léteznek példák olyan piaci cégek, amelyek nagyszerű sikertörténetet tudhatnak magukénak, és regionális alternatívákat kínálnak a globális szereplőknek. Ha Magyarország képes lenne ledolgozni ezt a különbséget, a digitális kereskedelme megduplázódna 2030-ig: a mostani 4,9 milliárdról 10,5 milliárd euróra nőne.
A McKinsey elemzése azt mutatja, hogy minden áruszegmensben jelentős növekedés várható a digitális térben (testápolás, élelmiszerek, médiatermékek, ruházati cikkek, háztartási cikkek és elektronikai cikkek).
A növekedési potenciál nagy része a háztartási és az elektronikai cikkek e-kereskedelmében realizálódhat.
10 százalékos bővüléssel számolva a háztartási és elektronikai cikkek terén, körülbelül 2 milliárd eurós forgalomemelkedéssel számolhatunk a vizsgált időszakban, 2030-ig – ez gyorsabb ütem, mint amit Közép-Európában átlagosan várnak.
Az elmúlt időszakban számos kezdeményezés történt, amely az e-kereskedelem itthoni előmozdítását célozza (például a több piaci szereplőt tömörítő Digitális Kereskedelmi Szövetség megalakulása vagy a kiszállítási képességek fejlődése).
Ahhoz, hogy a digitális kereskedelemben tapasztalható növekedési ütem fenntartható legyen, a vállalatoknak érdemes öt, az ügyfélmenedzsmenttel kapcsolatos tényezőre koncentrálniuk:
A vállalkozások és a közszolgáltatások digitális átalakulásába, a nagy kommunikációs hálózatokba, adatelemzésekbe és a lakosság digitális képességeinek fejlesztésébe fektetett pénzek a jelek szerint ellenállóbbá teszik az országokat a válságokkal szemben és mérséklik a gazdaságaikban bekövetkező károkat.
„Bebizonyosodott, hogy az érettebb, fejlettebb digitális szektor ellenállóbb az elmúlt éveket jellemző gazdasági zavarokkal szemben. Éppen ezért, mi úgy tekintünk a digitalizációra, mint amely nemcsak a gazdasági növekedést dinamizálhatja, de a stabilitást is nagyban erősíti" – összegzett Jurica Novak, a McKinsey közép-európai ügyvezető partnere.