A kamatfolyosó két szélét is 100 bázisponttal emelte a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A Monetáris Tanács
az alapkamatot 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte, az egynapos betéti kamatot ugyanilyen mértékkel 11,25, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 14,25 százalékra növelte.
A közleményben rögzítették, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelését tartják indokoltnak.
A korábbi indoklásokkal összhangban megerősítették: az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása.
Az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma, a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban, amit a romló bizalmi indikátorok is alátámasztanak. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatásai, illetve az európai aszályhelyzet tovább növeli a külső inflációs hatásokat a következő hónapokban, ugyanakkor a visszaeső gazdasági növekedéssel párhuzamosan 2023-tól várhatóan a nyersanyag- és energiaárakkal együtt a globális infláció is mérséklődik - áll a közleményben.
A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek.
A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét.
Ezenkívül rendszeres meghirdetés mellett jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart, valamint hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.
Megjegyezték továbbá, hogy az államháztartás központi alrendszere 2022. júliusban jelentős, több mint 250 milliárd forintos pénzforgalmi többlettel zárt.
A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését.
Az államadósság-ráta az előző év végi 76,7 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet.