Nem változtatott az alapkamaton az MNB

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul, 3,40 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, a kamatfolyosó felső szélét azonban 100 bázisponttal, 5,40 százalékról 6,40 százalékra emelte.

A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos jegybanki betét kamata nem változott, 3,40 százalék maradt, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 6,40 százalék lett.

A testület legutóbb februárban, előtte pedig januárban kamatmeghatározó 50-50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot.

Noha a mai ülés a monetáris tanács menetrendje szerint nem kamatmeghatározó ülés volt, az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank reagál a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülésére.

A Magyar Nemzeti Bank székháza Fotó: Szabó Gábor - Origo

A kamatfolyosó tetején a jegybank most is az egynapos lejáratú hitellel – a bankok által felajánlott fedezet függvényében – korlátlan mértékben hajlandó biztosítani a kereskedelmi bankok átmeneti likviditáshoz jutását, amivel korlátozza a bankközi kamatlábak emelkedését.

A testület 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.

A forint kedden délelőtt erősödött a bankközi devizapiacon, az eurót a kora reggeli 393,41 forint után délben 386,42 forinton jegyezték. A jegybanki döntést közvetlenül megelőzően 387 forint körül volt az árfolyam, majd a döntés után 389 forintra gyengült a forint az euróval szemben.

Erős inflációs kockázat, de megvan a bizalom a forint iránt

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a mai döntés hátterét ismertető online sajtóbeszélgetésen elmondta: a jegybank továbbra is markáns, felfele mutató inflációs kockázatokat lát. Részletekről a jegybank a március 22-re várt inflációs jelentése kapcsán beszél majd az MNB. Ugyanakkor a jegybank alelnöke szerint a hazai befektetők bizalma töretlen a forinteszközök iránt, a külföldiek állampapír-állománya az elmúlt hetekben - hozamemelkedés mellett - stabil maradt.

Az alelnök továbbá arról is beszélt, hogy az elmúlt hetekben erős pozíciók épültek ki a forint ellen, ami 600 milliárd forintos nagyságrendet jelent, másfél-kéthetes időtartamban. Ezt a jegybank alelnöke a piac működésének szerves részeként tekinti. Ezek a spekulatív pozíciók gyengítették a forintot. Virág Barnabaás ugyanakkor kiemelte: a korábbi tapasztalatok alapján ilyen pozicionáltságot finanszírozni és tartani kell, majd bizonyos idővel le is kell zárni. A lezárásnak pedig forinterősítő hatása lesz. Az, hogy ez mikor következik be, függ az orosz-ukrán konfliktus fejleményeitől, valamint a tartás költsége, amit a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája befolyásol. Virág Barnabás kiemelte, hogy a jegybank továbbra is abba az irányba halad, amiben ezen pozíciók tartásának költségei növekednek. Így fogalmazott: "fájdalmas lesz, fájni fog."

Virág Barnabás hangsúlyozta: az MNB készen áll arra, hogy szükség szerint minden eszközével beavatkozzon a folyamatokba a piaci stabilitás érdekében, illetve a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében még a jelenlegi turbulens környezetben is.

Az alelnök azt is elmondta újságírói kérdésre válaszolva: nincs változás abban, hogy az MNB folyamatosan közelítse, majd végül összezárja az alapkamat mértékét a betéti kamat mértékével. Virág Barnabás jelezte: minden magas színvonalú nemzetközi metrika mentén, ami alapján az értékelést elvégzik, bőven megfelelő a jegybank devizatartaléka. Az esetleges intervencióval kapcsolatos kérdést Virág Barnabás nem kommentálta. A forint elleni pozíciók kapcsán kifejtette: úgy látják, ezek a pozíciók rövid távra szólnak.