A történelem jelentős részében, számos kultúrában a házasság a szülők által elrendezett gazdasági vagy politikai egyezség volt, így az érzelmi alapú kötődés, vagy az életre szóló szerelem fogalma sokáig egyáltalán nem kapott jelentőségét.
Európában csupán a felvilágosodás eszmerendszerének terjedésével kezdett a szülői befolyás csökkeni a párkapcsolatok terén, és vált az egyéni választás szabadsága is egyre elfogadottabbá. Így nem meglepő, hogy a modern társkeresés intézménye is viszonylag új fogalom, csupán az elmúlt két évszadra nyúlik vissza.
A 20. század elejétől az új szórakozási lehetőségek és a fogyasztói társadalom kibontakozása révén az udvarlás helyszíne is fokozatosan kikerült a leányotthon falai közül, és beköltözött a szórakozónegyedek létesítményeibe. Ettől kezdve pedig sorra nyíltak a tánctermek, mozik, bárok éttermek és vidámparkok, amelyeket a fiatal szerelmespárok százai töltöttek meg, és látogatnak azóta is.
S hogy mennyit költhettek a párok néhány évtizeddel ezelőtt egy-egy randevún?
Érdekességképpen említjük néhány népszerű randevúhelyszín kapcsán, hogy az 1960-as évek végén a budapesti Vidámparkban szinte mindenre 1 forintért lehetett felülni, a múzeumokba és állatkertekbe a belépő 1-2 forint között volt (hiszen még napi készpénzforgalomban is használt volt a fillér), míg egy mozibüfés sós perecért 1 forintot, a kisüveges kóláért pedig 3 forintot kellett fizetni. A KSH adatai szerint 1965-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban 1766 forint volt.
A most következő galériában az elmúlt évtizedek népszerű hazai randihelyszíneit mutatjuk!
Habár az elmúlt évek újdonsült technológia vívmányai és társkereső platformjai már kibertereket is nyitottak az ismerkedéshez, mégsem sikerült teljesen helyettesíteniük a romantikus sétákat a természetben, vagy a hangulatos vacsorákat, amelyek még ma is a szerelmesek kedvenc programjai közé tartoznak Valentin-napon.