Rekord mennyiségű tőke áramlott tavaly az energiaátállásba

Chinese workers install solar panels at a photovoltaic power station in Qianbao village, Lilin town, Leping city, east China's Jiangxi province, 17 September 2015. While fresh investments in the photovoltaic industry in China are focused on building solar power stations, makers are struggling to get the financing needed to develop more key manufacturing technologies for PV components and equipment which constitutes the core of the industry, reports Guangzhou's 21st Century Business Herald, citing remarks by Wang Bohua, secretary general of the China Photovoltaic Industry Association. At a recent annual forum on investment in China's solar power stations, Wang stressed that the country's PV industry is at a critical juncture for technology upgrades and new investment is badly needed to finance the change, although the country is technically capable of manufacturing high-performance monosilicon cell or polysilicon solar cells. In a document sent in June to the Secretariat of the United Nations Framework Convention on Climate Change, China pledged that its non-fossil energy will account for 15% of primary energy consumption by 2020 and the ratio will rise to 20% by 2030. This should paint a bright future for China's solar power market, as the nation's aggregate installed solar power capacity should reach 150 gigawatts in 2020 and rise further to 400GW in 2030 to honor these commitments.

Soha nem látott mennyiségű tőke áramlott tavaly az energiaátállást támogató területekre – derül ki egy jelentésből. A teljes összeg elérte a 755 milliárd dollárt, de a következő években ennél is sokkal több pénzre lesz szükség.

Tavaly összesen 755 milliárd dollárnyi tőke áramlott a globális energiaátállással összefüggő területekre – írja a Mining.com a BloombergNEF összesítése alapján. A kutatás szerint szinte minden szektorban nőttek a befektetések, beleértve a megújuló energiaforrásokat, az energiatárolást, az elektromos közlekedést, az elektromos fűtést, az atomenergiát, a hidrogént, valamint a fenntartható nyersanyagtermelést is.

Egyedül a szén-dioxid leválasztásával és tárolásával foglalkozó területek regisztráltak csökkenést 2021-ben, annak ellenére is, hogy az év során számos új projekt jelent meg a szektorban.

Az élen a megújuló energiaforrások álltak, összesen 366 milliárd dollárnyi beáramló tőkével. Ez 6,5 százalékos növekedés volt a megelőző évhez képest, és új csúcsot is jelentett az iparág történetében.
A második legnagyobb szektor az elektromos közlekedés volt, 273 milliárd dollárral. Ide tartoznak az elektromos autók, és a hozzájuk köthető infrastruktúra is. Ráadásul az elektromos autók eladásának dinamikus növekedésével az iparág elképesztő, 77 százalékos növekedést produkált 2021-ben, és a befektetései (dollárban számítva) idén meg is előzhetik a megújuló energiába áramló tőkemennyiséget – teszi hozzá a jelentés.

A 2021-es adatok arra utalnak, hogy még az energia- és nyersanyagpiaci nehézségek ellenére is jelentős mennyiségű friss tőke támogatta az energiaátállást, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások, a befektetők és a kormányok elkötelezettek az átállás mellett – mondta Albert Cheung, a BloombergNEF vezető elemzője.

Az egyes földrajzi régiókat tekintve, az ázsiai csendes-óceáni térségben realizálták az új energiaszektorok a legnagyobb befektetéseket, összesen 368 milliárd dollárral – vagyis a globális befektetések közel felét itt hajtották végre. Ez a térség adta a legnagyobb éves növekedést is, 38 százalékkal. Európa, a Közel-Kelet és Afrika összevont régiójában tavaly 16 százalékos volt a növekedés (236 milliárd dollár), míg az amerikai kontinenseken 150 milliárd dollárnyi befektetés 21 százalékos növekedést jelentett.

Az egyes országokat összehasonlítva, Kína állt az élen 266 milliárd dollárral, míg a második helyre az Egyesült Államok futott be 114 milliárddal. Az Európai Unió egésze viszont megelőzte az USA-t, 154 milliárd dollárnyi befektetett tőkével.

Az ázsiai dominanciát jól mutatja, hogy az országok listáján a top10-be 4 ázsiai állam is bekerült: Kína, Japán, India, valamint Dél-Korea.

A tavalyi rekord növekedés azonban még messze nem jelenti azt, hogy ne kellene tovább gyorsítani a globális energiapiaci átállást – hangsúlyozta a jelentés. A számítások szerint ugyanis a befektetési és beruházási szinteknek durván meg kellene triplázódniuk 2022 és 2025 között, hogy a világ el tudja érni 2050-re a nettó nullás szén-dioxid-kibocsátást.

Vagyis ebben az időszakban évente átlagosan 2100 milliárd dollárnyi tőkére volna szükség az átállás megfelelő teljesítéséhez.

Ha pedig ez sikerülne, akkor 2026 és 2030 között még ezt a számot is meg kellene duplázni (elérve az évi átlagos 4200 milliárd dollárt), hogy teljesíthetők legyenek a párizsi klímaegyezmény célkitűzései.