Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miként arról az Origo is beszámolt, Kazahsztánban a napokban országos méretű, erőszakos tömegtüntetések törtek ki, melyek az ország gazdaságát is megrázták. Ez pedig a világgazdaságra is hatással lehetnek.
Egyáltalán nem meglepő, hogy a tüntetések eszkalálódásának következtében az urán árfolyama hirtelen jelentősen emelkedett. A nyersanyag fontonkénti ára már szerdán közel 8 százalékkal, 45,25 dollárig erősödött a keddi 42 dollárról – írta a Világgazdaság a nukleáris ipar vezető piackutató és elemzővállalata, az amerikai UxC adatai alapján.
Ugyanis a közép-ázsiai Kazahsztánban termelik ki a világ uránkínálatának több mint 40 százalékát. Ráadásul Kazahsztán messze a világ legnagyobb uránexportálójának számít.
Miként a Statista alábbi ábráján is látszik, 2020-ban a teljes globális uránexport 56 százalékát Kazahsztán adta, és a második Kanada részesedése csupán 33,6 százalék volt.
Mindezek alapján mondta azt Jonathan Hinze, az UxC elnöke, hogy
jelenleg olyan a helyzet az uránpiacon, mintha Szaúd-Arábiában hirtelen válságba került volna az olajkitermelés.
A szakember hozzátette, bár jelenleg még nem lehet kínálati hiányról beszélni, ennek már a lehetősége is jelentős mozgásokat eredményez az árfolyamban.
A nukleáris üzemanyag ára egyébként látványos felívelést produkált tavaly szeptemberben, 24 százalékos emelkedéssel. Ez volt akkor az urán legerősebb hónapja 2008 vége óta. Egyre több befektető fogadott ugyanis arra, hogy országok sora fog az atomenergia felé közeledni, ahogy a világ építi le a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását.
Az energiaóriás
Az urán mellett Kazahsztán a kőolaj- és a szénpiacon is fontos szerepet tölt be. Közép-Ázsia legnagyobb olajkitermelőjeként a világ 12. legnagyobb ismert olajkészletével rendelkezik. Emellett az ország 2018-ban a világ kilencedik legnagyobb szénkitermelője is volt.
A kazah gazdaság ráadásul 2015-ig a világ 10 leggyorsabb gazdasági növekedést produkáló országa között volt, az egy főre eső GDP-je pedig meghatszorozódott 2002 óta – köszönhetően elsősorban a nyersanyagszektorban betöltött szerepének. Kazahsztánban olyan nagy multinacionális vállalatok vannak jelen, mint a Chevron, az ExxonMobil vagy a Shell.
A mostani kazahsztáni helyzet azonban a részvénypiacon is éreztette a hatását. Ahogy a zavargások miatt az erőműveknek nagyobb mértékben kell az országon kívüli beszállítókra támaszkodniuk,
a legnagyobb kazahsztáni uránbányász cégnek számító NAC Kazatomprom részvényei 8 százalékkal zuhantak szerdán a londoni tőzsdén.
Eközben az észak-amerikai és ausztrál uránbánya-vállalatok részvényei viszont a nyersanyaggal együtt drágultak. Csütörtökön a Kazatomprom papírja újabb 6 százalékkal gyengült.
A képen a Kazatomprom egyik telephelye:
Mivel azonban a Kazatomprom nemcsak Kazahsztán, hanem az egész világ legnagyobb uránkitermelőjének számít, ezért a társaság igyekezett gyorsan megnyugtatni a piacot.
Csütörtökön közölték, a működésük normális, és se a kitermelésükre, se az exportjukra nincsenek hatással a politikai események
– írja a Mining.com. A Kazatomprom adta 2020-ban a világ teljes uránkitermelésének nagyjából 23 százalékát.
Közben más iparágak szereplői is igyekeztek megnyugtatni a befektetőket és a nemzetközi vásárlókat. A Kazatomprom közleménye előtt a Caspian Pipeline Consortium, az ország fő kőolajexport-keverékét szállító csoport szóvivője jelezte, hogy képesek fenntartani a normális működést.
A nyersanyagpiac mellett van azonban egy másik terület is, ahol Kazahsztán globálisan meghatározó szerepet tölt be. Ez pedig a bitcoin-bányászat.
Miután Kína tavaly betiltotta a kriptovaluták bányászatát, számos kriptobányász Kazahsztánban telepedett le, elsősorban az olcsó áramárak miatt.
Míg ugyanis az Egyesült Államokban a vállalkozások 0,12 dollárt fizetnek az áramért kilowattóránként, addig Kazahsztánban csupán 0,055 dollárt, vagyis az amerikai töredékét.
Ennek következtében Kazahsztán a világ második legnagyobb bitcoin-bányász országa lett, ahol a várakozások szerint a következő öt évben az iparág 1,5 milliárd dollárt generálhat legálisan, és még ugyanennyit illegálisan – írja a Cointelegraph.
Ahogy azonban a tüntetések és megmozdulások hatására az országban korlátozták az internetelérést, a bányászok tevékenysége is ellehetetlenült.
Ennek következtében szerdán a bitcoin úgynevezett hashrátája is 13 százalékkal csökkent
– másodpercenkénti 205.000 petahashről 177.330 petahashre.
A hashráta lényegében a bitcoin rendszerének feldolgozási sebességét méri, amely nagyban függ a bányászati aktivitástól. A ráta ugyanis azt mutatja, hogy mennyi a bányászatban (vagyis a mögöttes rendszer működtetésében) résztvevő számítógépek összesített számítási kapacitása.
Ha pedig ez a hashráta hirtelen lezuhan, akkor az egész rendszer lelassul, megnövelve a rendszeren belüli tranzakciók idejét és költségét.
Ez pedig áttételesen a bitcoin árfolyamának csökkenéséhez is vezethet.
A bitcoin beszakadása pedig meg is történt. Közép-európai idő szerint szerda késő este a kriptovaluták árfolyamai széles körben 10 százalék körüli mínuszokat produkáltak. Hozzá kell tenni, hogy ez nem csak a kazahsztáni eseményeknek volt köszönhető, hanem annak is, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-től a vártnál szigorúbb üzenet érkezett, ami az amerikai részvénypiac egészét lefelé húzta – mivel a vártnál korábban lehet vége az USA-ban a könnyű jegybanki pénzek időszakának.
A kazahsztáni események tehát globális hullámokat is vernek, melyek a világgazdaság több területén is éreztetik a hatásaikat.
Mivel pedig egyelőre nem látszik, hogy mi lesz a tüntetések és az erőszakba torkolló megmozdulások végkimenetele, azt sem lehet megjósolni, hogy pontosan milyen súlyosak és tartósak lesznek ezek a hatások.
