Elnézőbbek a bírók az állatkínzókkal, mint a jegyzők

Illusztráció

Fontos és hiánypótló tanulmány jelent meg a napokban a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkárától, aki rásában azt vizsgálta, hogyan alakultak az állatkínzásért adható szankciók az utóbbi években. Megdöbbentő következtetésre jutott: nem egy esetben a jegyzők a közigazgatási eljárás során jóval magasabb összegű pénzbüntetést szabtak ki, mint a bíróságok. A szerző szerint a jelenség elősegítheti a "forum shopping"-ot: így az állatvédő szervezetek egyre inkább attól tehetik függővé az eljárás indítását, hogy az állatkínzók hol kaphatnak nagyobb büntetést.

Az elmúlt évek közigazgatási (állatvédelmi hatósági) és bírósági joggyakorlata kezdett megingatni abban, hogy a büntetőjognak valóban ultima ratio szerepe van-e a súlyos cselekményeket magukba foglaló állatkínzásoknál – írja a szervezet titkára a jogiforum.hu-n nemrégiben megjelent tanulmányában. A szakember tehát annak járt utána, hogyan alakultak az állatkínzásért adható bírósági és hatósági szankciók.

Éppen ezért egyesületével olyan jogeseteket kezdett el gyűjteni mind a büntetőjog, mind a közigazgatási jog területéről, amelyek álláspontja szerint porlasztani kezdté az állatkínzások vonatkozásában a büntetőjog ultima ratio szerepét.

A vizsgálat kiindulópontja leegyszerűsítve tehát az volt, hogy bár a büntetőjog feladata lenne a legsúlyosabb cselekményekért a legsúlyosabb szankciók kiszabása, ez az elmúlt években látványosan torzult. Állítását alá is támasztotta tanulmányában: munkatársaival 20 olyan esetet talált, ahol a települések jegyzői jóval súlyosabb állatvédelmi bírságot szabtak ki ugyanazért vagy nagyon hasonló cselekményért a közigazgatási eljárásban, mint a bíróságok a büntetőeljárásban.

Párhuzamos értékelés eltérő eljárásokban azonos cselekményeknél a 8/2017. (IV. 18.) Ab-döntés előtt:

Cselekmény	Közigazgatási szankció	Büntetőjogi szankció
haszonállat-tartó telepen állattartási hiányosságok, tömeges pusztulás	26 millió forint	300 ezer forint
állattartó saját kutyájára lövöldözött légpuskával	600 ezer forint	70 ezer forint
haszonállat-tartó telep hiányosságai, sorozatos pusztulás	1,8 millió forint	100 ezer forint (majd ezt is enyhítették)
haszonállat-tartó telep hiányosságai uniós pályázati pénzzel való visszaéléssel halmazatban (állattartással összefüggő pályázat)	2,2 millió forint	450 ezer forint
állattartó „elfelejtett kimenni” egy idő után a haszonállattartó telepre, kutyák láncon pusztultak el	1,2 millió forint	200 ezer forint

Dr. Kajó Cecília rámutatott arra is, hogy a vízválasztó 2017-es alkotmánybírósági döntés előtt a bíróságok és a hatóságok által kiszabott szankciók között akár tízszeres különbség (!) is lehetett utóbbi javára azonos cselekmények esetén. Ahogy a fenti táblázatban is látható, volt olyan eset is, amikor a jegyző milliós állatvédelmi bírságot szabott ki állatkínzásért, miközben a bíróság csak százezer forintra büntetett.

A szakember arra a következtetésre jutott, hogya a jelenség 2017 után is él, és továbbra is érdemesebb az állatvédelmi hatóságnál eljárást indítani. A szakember szerint ez messzire vezethet. Nemcsak az ultima ratio elporladását érhetjük tetten, de egyfajta »forum shopping« nyomaira is bukkanunk, ahol a bejelentő személy a szerint választ eljáró hatóságot, hogy melyiktől remél a maga szempontjából eredményesebb (súlyosabb szankciót kiszabó) eljárást" – fejtette ki.

Szerinte ha az írásában vázolt jelenség folytatódik, az állatkínzás bűncselekményeknél az ultima ratio lassan prima ratiová silányul, és megerősödik a "forum shopping" annak érdekében, hogy egy-egy elkövető a cselekményével arányos és az állatvédelmi hatóságok által meghozott – megjósolhatóan súlyosabb – szankciót kapjon.

A teljes írást a linkre kattintva tudja elolvasni.