Részvényeivel küzdött az államosítás ellen egy budapesti ház

1958 - Magyarország, Budapest VI. - Teréz körút 41. (Lenin körút 95.), balra a Szondi utca

A második világháborút követő években a kommunista vezetés legfőbb célja a Magyarország feletti teljes hatalom megszerzés volt. Ezt a bankok, gyárak és nagyobb áruházak államosításával akarták elérni, ezzel megszűntetve a magántulajdont. A fővárosban több száz ház kezdte meg saját részvényeinek kibocsátását, hogy ezzel elkerüljék az állami tulajdonba kerülést. Cikkünkben bemutatjuk a Teréz körút 41. számú épületének történetét, amely megpróbált szembeszállni az erőszakos államosítással.

Magyarország 1949-ben új, kommunista alkotmányt kapott, a Rákosi Mátyás nevével jelzett időszakban pedig a kommunista vezetés célja az volt, hogy teljes hatalma legyen az ország felett. Ennek egyik fontos eszköze az volt, hogy a hatalom akkori birtokosai megszüntették a magántulajdont. A háború után megkezdték a bankok, nagyobb áruházak és gyárak államosítását, így elkezdtek kiépíteni egy államot, ahol az emberek teljes mértékben csak a párttól függhettek.

A leírtakat azonban még a kiépülő totális államapparátus sem volt képes mindenütt maradéktalanul, illetve rohamtempóban megvalósítani.

Például a budapesti Teréz körút 37-es számú ház illetve lakói, egy ideig úgy álltak ellen ennek, hogy saját részvény kibocsátásába kezdtek, így harcolva azért, hogy az ingatlan ne kerülhessen állami tulajdonba.

A házról 1958-ban készült felvétel (akkor Teréz körút 41., illetve Lenin körút 95. jelzéssel), balra a Szondi utca Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei

Értékpapírokkal az államosítás ellen

Az épület történetére visszatekintve kiderül, hogy az korábban, 1882-tól 1891-ig Nicholson W. N. gépraktára és javítási műhelyeként szolgált. Nemsokkal később amikor Károlyi Tibor gróf megvásárolta, modern polgári házzá alakíttatta át, amely ma a Teréz körút 41. házszám alatt található, de az 1890-es években a 37-es számot viselte. A középudvaros, négyszintes, teljesen alápincézett és két lépcsőházzal ellátott ház számos módosításon esett át az 1891-1942 évek során. Ilyen átalakítás volt, amikor az ingatlan dr. Virágh Zoltán ügyvédhez került a második világháború idején, aki egy építőmester tervei alapján némileg megváltoztatta a portásfülkét.

Az OTPédia a ház történetét azzal folytatja, hogy az épületet később az igencsak befolyásos Kaszab család vásárolta meg, és

1923-ban megalakították a Teréz körút 37. számú Ház Részvénytársaságot, amely akkoriban egyeltalán nem volt ritka jelenség.

A Teréz körút 37. számú Ház Részvénytársaság részvénye:

Budapesten ebben az időben több, mint száz ilyen módon igazgatott ház létezett. Ennek fő oka az lehetett, így egy időre el tudták kerülni az államosítást, és egyszerűbb volt a ház ügyeinek kezelése is. A részvénytársasági forma bevett módja volt a tulajdonviszonyok kezelésének.

Budapesti lakáshelyzet, 1926

A Független Budapest korabeli lap 1926. december 22-i számában például így ír a korabeli budapesti lakáshelyzetről, az akkori statisztikai évkönyv számaira hivatkozva (részlet): "A háztulajdonosok közül a legtöbb. 5.105 a vagyonából él. Számszerű sorrendben ezután az iparosok következnek, akik között 3.609 háztulajdonos van. A kereskedők közül 2.153 a háztulajdonos. Részvénytársaságok kezében 980 ház van. Egyesületek 157, szövetkezetek 25, alapok és alapítványok 97, ipartestületek 15 házzal rendelkeznek. Írók és művészek között 129 háztulajdonos van, tanárok, tanítók között 201 a háztulajdonos. 60 ház katonák tulajdonában van. A lakások száma a múlt évben 252.717 volt. 120.095 lakás a földszinten van, 52.839 az I. emeleten, 37.198 a II. emeleten, 25.570 a III. emeleten, 7.316 a IV. emeleten. A pincelakások száma 5.971, míg a padláson 256 lakás van."

A Teréz körút 37. számú Ház Részvénytársaság 50 részvényt bocsátott ki, melyek egyenként 5 ezer pengőbe kerültek. A második világháború végére a pengőt leváltotta a forint, és új forint alapú részvénytársaságok alakultak, melyek forint alapú részvényeket adtak ki. A változás után egy értékpapírja a háznak 5 ezer forintba került.

Ez az összeg igencsak jelentősnek számított abban az időben, hiszen a munkások átlagbére havi 626 forintot volt.

A részvény a mai napig felbukkan különféle aukciókon.

Egy évig tartott amíg az épület részvényeket tudott kibocsátani. A Magyar Dolgozók Pártja 1948-ra teljesen átvette a hatalmat Magyarországon, és nekilátott az említett államosításnak. Ennek a ház egy ideig ellen tudott állni, de nem a végtelenségig.

A Teréz körúti ház és részvényei 1949 végére kerültek az állam kezébe,

ahol a hatvanas években több lakást alakítottak át úgy, hogy nagyobb lakásokból leválasztottak néhány helyiséget. Ma az épület aljában ingatlaniroda, gyógyszertár, kávézó kirakatai találhatóak.