Az infláció enyhén emelkedhet, de nem fognak elszabadulni az árak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a korábbinál valamivel magasabb, 4-6 százalékos gazdasági bővülést, és ugyancsak magasabb, 3,8-3,9 százalékos inflációt vár 2021-re legfrissebb inflációs jelentésének kedden közölt fő számai szerint.

Az előző, decemberi jelentésben még 3,5-6 százalékos idei növekedést jeleztek előre a 2020-as 3,6 százalékos csökkenést követően, illetve 3,5-3,6 százalékos inflációt a 2020-as 3,3 százalékos pénzromlás után.

A legújabb előrejelzésük szerint 2022-ben a GDP 5-6 százalékkal nőhet, az infláció a 2,9-3 százalékos tartományban lesz. 2023-ban változatlanul 3 százalékos infláció mellett 3,5 százalékos gazdasági bővülést várnak.

Az MNB decemberi jelentésében a 2021-es növekedést 3,5-6 százalékra, az inflációt 3,5-3,6 százalékra, a 2022-es GDP-bővülést 5-5,5 százalék közöttire, az inflációt 2,9-3 százalékra jelezték előre.

A jegybank javított növekedési prognózisán Forrás: Shutterstock

A jegybank ezúttal is megjegyzi: a koronavírus-járvány következtében a gazdasági kilátásokat továbbra is érdemi bizonytalanság övezi, a feltételek napról napra változnak. Ezért az előrejelzésüket tartományban adják meg, abban a 2021. március 18-ig rendelkezésükre álló információkat vették figyelembe.

Maradt az alapkamat

Döntött a jegybank Monetáris Tanácsa az alapkamatról is: a testület változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem.

A következő hónapokban az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívás, nyárig átmeneti kiugrások is előfordulhatnak

- írta az MNB Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

Az MNB továbbra is az árstabilitást tekinti a legfontosabbnak. Értékelésük szerint a globális folyamatokat továbbra is a koronavírus határozza meg, elsősorban az oltási folyamat, amely azonban világszerte lassú.

A laza monetáris kondíciók továbbra is tartósnak látszanak mind a térségben, mind a világ más részein

- írták.

A kamatkondíciók változatlan szinten tartása azt jelenti, hogy a kedvező finanszírozási helyzetet továbbra is fenntartjuk"

- mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón kedden.

Kiemelte:

az infláció megugrását átmenetinek ítéli meg a jegybank, az árak elszabadulására nem kell számítani.

Jövő év első negyedére a jegybanki célérték, 3 százalék közelében stabilizálódik az árak változása - jelezte Matolcsy György.

A jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy "a stabil, kiegyensúlyozott és tervezhető infláció érdekünk", és nem szabad hallgatni azokra a szirénhangokra, amelyek szerint "a deficit, az államadósság és az infláció nem számít".

Van ok a bizakodásra

A testület szerint a belföldi helyzet bizakodásra ad okot.

A magyar gazdaság az uniós átlagnál kevésbé esett vissza, a munkanélküliség aránya alacsony, a beruházások szinten maradtak, és gyorsan helyreállhat mind a kínálati, mind a keresleti oldal.

Utóbbit a lakosság jövedelmének emelkedése is támogatja, ráadásul az oltások jobban haladnak, mint másutt Európában - tették hozzá. A várakozásokhoz képest a folyó fizetési mérleg egyenlege szintén kedvezőbben alakult, és várhatóan tovább javul a következő években. Az államadósság az idén ismét csökkenő pályára áll, az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik. A GDP-növekedés egyelőre mérséklődik a korlátozások meghosszabbítása és a termelési láncokban jelentkező fennakadások miatt.

Az infláció a második negyedévben megközelítheti az 5 százalékot, nagyrészt az üzemanyagok drágulása és az adóváltozások miatt.

Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba.

Éves szinten az idén 3,8-3,9 százalékos infláció és 3 százalék körüli adószűrt maginfláció várható. A jegybank figyeli a gazdasági újraindítás hatásait, hogy időben semlegesítse az inflációt erősítő hatásokat - írták.