A következő 12 hónap során az amerikai nagyvállalatok pénzügyi vezetőinek (CFO) 60 százaléka számít arra, hogy a cégénél elbocsátások lesznek – írja a CNBC a Global CFO Council idei negyedik negyedéves kutatása alapján.
A pénzügyi vezetők egyébként nem pesszimisták az amerikai gazdaság jövőjével kapcsolatban. Ezt támasztja alá, hogy
az idei negyedik negyedévben a CFO-k mindössze 15 százaléka számított recesszióra 2020-ban.
Ráadásul már az amerikai kereskedelmi politika kockázatait sem értékelik olyan súlyosnak, mint korábban – csupán 15 százalék mondta, hogy ez a legnagyobb külső veszélyforrás a vállalatára nézve.
Ha ezekhez hozzávesszük, hogy novemberben az USA-ban mindössze 3,5 százalékos volt a munkanélküliség, ami 1969 óta a legalacsonyabb szám, akkor elsőre nehéz elképzelni, miért jön ki negatív kép felmérésből a munkaerőpiac jövőjével kapcsolatban. A pesszimista forgatókönyv mögött részben az áll, hogy a nagyvállalatok most már egyre kevésbé vesznek föl új embereket. Novemberben például az 5000 fő fölötti cégek 6 százalékkal vágták vissza az új álláshelyek számát az előző év azonos időszakához képest.
Nemzetközi összehasonlításban is kirívó azonban az amerikai CFO-k véleménye.
A felmérés ugyanis a világ három nagy térségében kérdezte meg a pénzügyi vezetőket, és egyedül Észak-Amerikában számolt a többség elbocsátásokkal.
Bár a CNBC-nek nyilatkozó elemzők szerint nagyon meglepő lenne, ha a foglalkoztatottak teljes létszáma csökkenésnek indulna,
a pesszimista várakozásokat erősíti, hogy az S&P 500 részvényindex vállalatainak profitvárakozásai egyre romlanak.
A bevételek ugyanis csökkentek idén 2018-hoz képest, míg a munkaerő-költségek növekedtek. Ha pedig a cégek föl akarják tornászni a nyereségeiket, akkor erre az egyik lehetséges mód, ha dolgozókat bocsátanak el – mondta Gad Levanon, a The Conference Board észak-amerikai vezető közgazdásza.
Ráadásul a cégek már arra sem nagyon számíthatnak, hogy kapnak egy olyan nagyméretű, egyszeri támogatást, mint amilyen a 2017-es adócsökkentés volt. Levanon kiemelte,
az amerikai gazdaság számára jelenleg a normális GDP-növekedési ütem 2 százalék körül van.
Ez pedig szerény bevétel-növekedést hoz magával, miközben a munkaerő költségei folyamatosan emelkednek.
Van azonban az éremnek egy másik oldala is. A vállalatok ugyanis most már évek óta hatalmas versenyben vannak a legtehetségesebb szakemberekért, és ez ugyancsak megnehezíti a dinamikus profitnövekedést. Ahogy pedig a cégeknek egyre nehezebb új, magasan képzett szakembereket fölvenni, egyre többen térnek át az automatizálásra – ez pedig szintén leépítésekhez vezet.
Ezt a trendet támasztja alá, hogy a felmérésben szereplő vállalatok 40 százaléka nyilatkozta, hogy növelni kívánják a tőkeberuházásaikat a következő 12 hónapban.
Ezek a beruházások pedig részben pont az automatizálásra mennek. Ráadásul ez trend most fel is pöröghet, mivel az elmúlt évekkel szemben az alacsonyabb profitok és a magas munkaerő-költségek rákényszerítik a cégeket arra, hogy többet fordítsanak egyes pozíciók automatizálására.
A felmérésből emellett kiderül, hogy a nagyvállalatok mindössze 30 százaléka tervezi növelni a dolgozói létszámát, míg 10 százaléknyi CFO mondta azt, hogy tartani kívánják a jelenlegi szintet. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi vezetők 40 százaléka nyilatkozta, hogy az amerikai gazdaság motorjának számító belső fogyasztás jelenti ma a legnagyobb kockázati tényezőt.