A NAV csak néhány esetben tapasztalt helytelen gyakorlatot.
A revízió és az adózók álláspontja közötti eltérés az általános költségek közé sorolt úgynevezett igazgatási költségek közvetlen költségként való figyelembevételénél tér el.
A NAV álláspontja szerint az igazgatási költségek minden esetben közvetett költségek, így a közvetlen költségként való figyelembevételük helytelen.
Az anyagköltségek allokációjával kapcsolatos helytelen gyakorlat, amikor a vállalkozás az anyagbeszerzésekhez kötődő számlák összegeit nem a tényleges felhasználás arányában, hanem különböző költséghelyek (amelyek között volt k+f költséghely is) között egyenlő arányban osztotta meg, például három költséghely esetén mindegyik költséghelyre a számla ellenértékének egyharmad része került.
Szintén helytelen gyakorlatot folytattak azok az adózók is, amelyek közvetlen költségként vették figyelembe
A projektekre vonatkozóan az irodai berendezésekre, felszerelésekre (asztal, telefon, szék, szekrény stb.) elszámolt értékcsökkenés mellett egyebek mellett
olyan jóléti eszközök után elszámolt értékcsökkenést is felosztottak, mint például vízforraló, mikrohullámú sütő, esernyőtartó, hűtőgép, grill, konyhabútor stb.
Előfordult olyan eset, hogy egy vállalatcsoportnál végzett k+f tevékenység kutatási eredményeit a vállalatcsoport termelést végző társaságai eltérő mértékben használták fel, de a vállalatcsoportnál felmerült összes k+f költséget szétosztották valamennyi termelést végző társaság között az értékesítési bevételének arányában.
Az így kiszámlázott összeg ezért az összes kutatási eredmény költségének árbevétel-arányos részét, nem pedig a konkrét termelési tevékenységhez felhasznált k+f költségét tartalmazta.
További részletek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legújabb tájékoztatójában olvashatók.