Animista hitvilág miatt szeretik a robotokat Dél-Koreában

Dél-Korea fejleszti az első beülős, az emberi pilóta irányította robotot

Két dolog uralja mostanában az újságok és online hírportálok címlapjait Dél-Koreában. Az egyik a közelgő téli olimpia, amelynek februárban Phjongcshang városa ad otthont. A másik téma technológiai. Az országban ugyanis néhány helyen munkába álltak a minden korábbinál fejlettebb humanoid robotok, ami még a leggyorsabb internet és a világ egyik technológiai fellegvárának számító országában is különösen izgalmasnak számít. Ám lehet, hogy az ok-okozati összefüggés fordított. Dél-Koreában ugyanis egyesek egészen meglepő okkal magyarázzák azt, hogy az ország szinte egy emberként bolondul a robotokért.

A Szöulhoz közeli nemzetközi repülőtéren új személyzeti tagok segítenek az utasoknak a tájékozódásban. Jól képzett, udvarias, több nyelven beszélő alkalmazottak, akik szívesen segítenek a hozzájuk fordulóknak a beszállókapuk, a várók vagy más, praktikus információk kapcsán. Egyedül a csacsogásban nem olyan jók, de ez talán érthető és el is nézhető számukra. Tekintve, hogy robotok.

Szöül repülőterén már robotok is segítik az utasokat a legalapvetőbb információkkal Forrás: LG Electronics

A mesterséges intelligencia: megoldás és nem probléma

A júliusban munkába állt, az LG fejlesztette és gyártotta közel 1,5 méter magas reptéri robotok egyelőre emberi alkalmazottak társaságában, de önállóan látják el feladataikat. Nem ezek az egyetlen szerkezetek, amelyekkel Dél-Koreában találkozni lehet. A Hankook egy koreai technológiai intézettel közösen fejlesztette ki a világ első, kétlábú robotját, melyet emberi pilóta irányít.

Dél-Korea évek óta szívósan dolgozik azon, hogy minél több területen megjelenhessenek a robotok, legyen szó tanításról, ipari összeszerelési munkákról, vagy egyes szolgáltatási feladatok ellátásáról.

Ebben a tekintetben az országhoz egyedül Japán hasonlítható.

A mi felfogásunkban a mesterséges intelligencia, a robotok, nem csak egyszerűen új kütyük kitalálásához kapcsolódnak, hanem a kulcsai az emberek támogatásának"

– mondja Jae-myoung Hong, az LG egyik, a fejlesztésekben részt vevő divíziójának mérnöke.

Dél-Koreában a robotokat támogatóknak, nem pedig potenciális lázadóknak tekintik Forrás: AFP/Jung Yeon-Je

Valóban: az International Federation of Robotics (IFR) adatai szerint, 2016-ban az országban több mint 46 ezer darab robotot értékesítették. Ennél csak Kínában adtak el többet (kétszer ennyit), csakhogy annak népessége huszonötször nagyobb Dél-Koreáénál. S miközben a világ egyik része a mesterséges intelligenciával felszerelt támadófegyverektől tart, a másik fele pedig munkahelyének elvesztésétől, amit a robotok elterjedése okoz, addig itt a legmagasabb az ipari robotok penetrációja.

Az IFR előrejelzése szerint, 2020-ra 1,7 millió új ipari robotot állítanak munkába világszerte, ebben pedig Dél-Korea vélhetően továbbra is élen jár majd.

Az összeszerelési munkákban jelenleg is 631 robot jut minden 10 ezer emberi munkavállalóra, az automatizált gyártásban ez a szám 2145.

Ő, a robot

A világ számos pontján tekintenek egyre reálisabb fenyegetésként a mind okosabb és önállóbb gépekre, mesterséges intelligenciákra. Egyesek úgy vélik, hogy az olyan kommersz mozisikerek, mint a Terminátor-franchise, a Mátrix vagy az Én, a robot, az Egyesült Államok félelmeit jeleníti meg a mind fejlettebbé váló gépekkel szemben.

Egy felmérés szerint az amerikaiak 72 százalékát aggasztja az automatizálás terjedése.

Dél-Korea fejleszti az első beülős, emberi pilóta irányította robotot Forrás: Getty Images/2016 Getty Images/Chung Sung-Jun

Ezzel szemben a világ leginnovatívabbnak tartott országában, nemhogy nem félnek a robotoktól, hanem növelni szeretnék a technológiai fejlesztésekre fordított erőforrásokat. Dél-Korea élen jár a kutatás és fejlesztésre a GDP-ből költött pénzek arányát tekintve. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a mesterséges intelligenciára nem jövőbeni ellenségként tekintenek, hanem arra törekszenek, hogy az új fejlesztésekkel jobbá tegyék az emberek életét.

Angol nyelvet tanító robot dél-koreai iskolások társaságában Forrás: AFP/Knowledge Economy Ministry

Animizmus és élő sámánhagyományok

Úgy tűnik, a dél-koreai jelenkori robotszeretetnek egy sajátos koreai attitűdhöz van köze, ami komoly társadalom- és vallástörténeti vonatkozásokat nyit meg annak megértésében, miért is vannak oda az egykori kistigris államban a legmodernebb megoldásokért. Kwang-yeong Shin, egy szöuli szociológiaprofesszor – több más kutatóval együtt – azt állítja, mindennek a régi animista hitvilághoz van köze. Ez – ahogy az Origo is írt a témáról – a jelenkorban is nagyon erős és identitásképző elemként működő sámánhagyományokban tovább él.

Még a nemzetalapításnak is mitikus hagyománya van, az animista legendák pedig az ország ősi vallásává, a sámánizmussá formálódtak"

– mondja a professzor.

A kutató szerint, a sámánista hagyományok a buddhizmussal keveredve is nagyon erősek maradtak.

Az ezekben megjelenő animista felfogás pedig, szervesen beépülve a dél-koreai gondolkodásmódba, elősegíti, hogy a robotokban barátot és ne potenciális ellenséget vagy lázadót lássanak.

Ez pedig azt jelenti, Dél-Korea vélhetően nem is tervez váltást abban, hogy az országban magasan képzett munkavállalók dolgozzanak a legjelentősebbeknek ígérkező áttöréseken.

Mi az animizmus?

Az animuzmus a legáltalánosabb értelemben "lélekkel való felruházást" jelent. Hit abban, hogy növényeknek, állatoknak, természeti jelenségeknek vagy élettelen tárgyaknak szándékaik, érzéseik, pszichológiai tulajdonságaik vannak - írja a Mindennapi pszichológia. A Pallas nagy lexikona azt írja, hogy az animizmus "a latin anima (lélek) szóból, az etnologiában és összehasonlító vallástudományban a lélekben, lelkes dologban való hit, illetőleg elképzelése annak, hogy valamely dolog lélekkel bír és e képzelet alapján annak tisztelete, a vele szemben tanusított magatartásban pedig e képzelet és hit következetes érvényesítése. A földkerekség összes vallásainak egyik közös gyökérszála." A vallásokkal foglalkozó tudósok szerint, az animizmus komplex világnézet. Freud úgy vélte a Totem és tabu című könyvében, hogy az animizmus "az első világnézet volt, amit az ember meg tudott csinálni".

A társadalomkutatók úgy vélik, a robotok kapcsán az emberek úgy gondolkodhatnak, mint a hagyományos felfogásban a lélekkel, szellemmel, tudatossággal és emberi jellegű önálló akarattal bíró állatokról.

Úgy véljük, minden nem emberinek van valamiféle spirituális vagy szuperereje amögött, hogy emberi vonásokkal is rendelkezik. Ez pedig független attól, hogy természetes vagy mesterséges dologról van-e szó"

– állítja Shin professzor.

Dél-Koreában fontos identitásképző elemnek számítanak az élő sámánhagyományok, melyek a régi animista hitvilágot is megőrízték a buddhista elemek átvétele mellett Forrás: AFP/Ed Jones

Bárhogy is, az idén kísérleti programnak indult reptéri alkalmazás 2018-ban kiteljesedhet. A BBC beszámolója szerint, a kezdeti tapasztalatok igen kedvezőek a robotokkal kapcsolatban. Így arra lehet számítani, a jövő évtől kezdődően, teljes munkaidőben is alkalmazzák a készséges reptéri személyzet új munkatársait.