Kevesebb a kukorica

Orosháza, 2012. augusztus 21. Tavalyi kukoricát pakolnak egy pótkocsira a Békéscsabai Raktárszövetkezet egyik magtárában 2012. augusztus 21-én. A nagy meleg, különösen az utóbbi hét rendkívül száraz időjárása miatt mintegy 40 százalékos terméskieséssel számol idén a kukoricaágazat. A Magosz becslései szerint a veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladhatja a 200 milliárd forintot. Békés megyében a takarmánykukorica vetésterületének egészét, több mint százezer hektárt sújtott az aszály, sok termelő jelent be aszálykárt. MTI Fotó: Rosta Tibor

Jelentősen elmarad a tavalyi rekordterméstől idén Magyarországon a kukorica mennyisége, ám a minőség továbbra is megfelelő. A hazai termés minőségi problémái egyelőre nem a toxinfertőzöttségből, hanem a nem megfelelő szárításból és árumozgatásból adódhatnak.

Jóval kevesebb kukorica termett idén, mint tavaly, a mennyiség akár 25-30 százalékkal is elmarad a 2016-os rekordtól. A minisztérium adatai alapján 1,03 millió hektáron termeltek idén kukoricát, az átlagos hozam pedig hektáronként 6-6,5 tonna, vagyis az idei termés 6-6,5 millió tonna lesz a tavalyi, 8,7 millió tonnás eredményhez képest – mondta Halmos Gábor, a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója.

Kukoricát a teljes EU-ban mintegy 8,7 millió hektáron termelnek, Románia (2,58 millió ha) és Franciaország után (4,46 millió ha) hazánk az unió harmadik legnagyobb előállítója.

A termény ára hosszú ideje 43-45 ezer forint körül stagnál tonnánként, változik viszont a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari felhasználás évről-évre növekszik, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, miközben takarmányként egyre kevesebbet, 2,3 millió tonnát használunk fel, így exportra is sok marad, mintegy 1,5 millió tonna.

Illusztráció Forrás: MTI/Rosta Tibor

A csapadékos években emelkedik a penészes szemek aránya és a toxinfertőzöttség, de a betakarítás első szakaszában a vizsgált toxinszintek megfeleltek a követelményeknek - mondta Major Andrea, a Gabona Control igazgatója. A belföldi kereskedelemben a tárolás biztonságának elsődleges paramétereit – a nedvességet és a tisztaságot –, valamint a DON és aflatoxinok mennyiségét kell igazolni.

Az exportra szánt tételeknél ugyanakkor nem ritka, hogy akár ötféle toxinra is meg kell vizsgálni a terményt.

A magyar termés minőségi gondjait nem is annyira a magas toxinszintek veszélyeztetik, az idén inkább a túlzott szárításból eredő hősérült szemek, és a nem megfelelő árumozgatás miatt keletkező törött szemek haladhatják meg az előírt értékeket.