Az elmúlt évtized mozgásai alapján az látszik, hogy a kockázatos eszközökkel szembeni mozgások alapján a japán jen a legstabilabb menedékeszköz a devizapiacon – idézi a Bloomberg a Goldman Sachs közgazdászcsapatának elemzését. A banknál 28 különböző fizetőeszköz napi és havi mozgását vetették össze két ötéves periódusban – 2007 és 2011, illetve 2012 és 2016 között.
A szakértők arra jutottak, hogy a jen mutatta a leginkább következetes negatív korrelációt a globális részvényekkel, az amerikai olajárakkal, valamint a 10 éves lejáratú amerikai állampapírral.
Ezzel párhuzamosan a jen mögötti második helyezésért
igen nagy csata folyik a svájci frank és az amerikai dollár között
– állapították meg a közgazdászok. A lista másik végén különböző feltörekvő piaci devizák versengenek a kockázatvállaló időszakokban legnépszerűbb fizetőeszköz címéért. Az látszik azonban, hogy a dollár kivételével a más piaci eszközökkel mutatott korrelációk viszonylag stabilnak mondhatók.
A dollár kapcsán azonban kiderült, hogy
a zölhasú és az olajár közti negatív korreláció gyengébb volt a 2012-2016-os időszakban, mint a megelőző öt év során.
A Goldman elemzői szerint ez vagy arra utal, hogy a 2008-as válság utáni időszakban szokatlanul szoros volt a két eszköz közti kapcsolat, vagy azt jelenti, hogy nőtt az Egyesült Államok olajpiaci önállósága.
Mindent összevetve a Goldman elemzői megállapították, hogy
a mexikói peso, a dél-afrikai rand, illetve a kanadai és az ausztrál dollár számít a legkedveltebb devizának, amikor a befektetőkön elhatalmasodik a kockázati étvágy.
Az elemzők ezzel együtt kiemelték, hogy a jen kivételével a vizsgált fizetőeszközök általában pozitív korrelációt mutattak a 10 éves amerikai állampapír hozammozgásával.
Érdekesség, hogy a devizaárfolyamok és az MSCI All Country World Index részvénypiaci hozamai közti napi kapcsolat sokkal erősebb volt, mint a havi.
Ennek az ellentéte igaz viszont az amerikai WTI nyersolaj és a devizák viszonyára.
Az olajpiacról általánosan megállapítható, hogy amikor a nyersanyag ára emelkedik, az olyan exportőrök, mint Kanada, Kolumbia és Oroszország fizetőeszközei erősödnek, miközben a jen, a dollár és a frank rendre alulteljesítenek.