A magyarok háromnegyede nem tud kamatos kamatot számolni

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Gyengén szerepelt Magyarország az OECD pénzügyi kultúrát vizsgáló kutatásában. Az ismeretek terén is van még hová fejlődni, de a pénzügyekhez való hozzáállás még rosszabb. Csak kevesen tesznek félre vagy készítenek családi büdzsét.

Nemzetközi összehasonlításban nem áll túl jól Magyarország a pénzügyi műveltség terén, a 22. helyre kerültünk az OECD 29 országra kiterjedő kutatásában. A felmérésben csaknem 52 ezer felnőttet kérdeztek meg 2015-ben a pénzügyi tudásukról, szemléletükről és magatartásukról. A három témakörben legfeljebb 7, 9, illetve 5 pontot, vagyis

összesen 21 pontot lehetett elérni, ebből Magyarország 12,4-et szerzett.

A legjobbnak Franciaország (14,9 pont), Finnország (14,8) és Norvégia (14,6) bizonyult, a vizsgált országok átlaga pedig 13,2 lett.

A százforintos kérdés

A pénzügyi ismeretekre vonatkozó hét kérdésre csupán a magyarok 15 százaléka válaszolt hibátlanul.

Legalább öt jó választ 60 százalék adott, ami közepes teljesítménynek számít.

Az OECD-országokban átlagosan 63 százalék volt ez a szám. Volt viszont olyan feladvány, amelyre a magyarok háromnegyede rosszul válaszolt. Ez tömören így szólt:

Tegyük fel, hogy 100 forintot olyan bankbetétbe tesz, amelynek éves kamata 2 százalék, és semmilyen költség nem terheli. Mennyi pénze lesz 5 év múlva, ha addig nem nyúl a számlához?

• Több mint 110 forint.
• Pontosan 110 forint.
• Kevesebb mint 110 forint.
• A rendelkezésre álló információkból nem lehet megmondani.

A magyar válaszadók 24 százaléka tudta, hogy az első a helyes válasz. Voltak azonban olyan országok, amelyek hozzánk képest kétszer olyan jól teljesítettek a kamatos kamatra vonatkozó kérdésben: norvégok 58, a hollandok 56 százaléka válaszolt helyesen, az országok átlaga pedig 30 százalék volt.

Csak a háztartások negyede készít családi költségvetést Forrás: AFP

Javítani kell a hozzáálláson

Mégis, a pénzügyi ismeretekben nem vagyunk komoly lemaradásban a több országhoz képest, a pénzügyi szemlélet és magatartás terén viszont kimondottan rosszul állunk. Ezekben mérték a legnagyobb eltérést:

• A magyar háztartások 25 százaléka készít családi költségvetést, ami a legalacsonyabb a felmért 17 európai ország között. Az átlag 57 százalék, de Lettországban 90, Franciaországban 85 százalék a családi büdzsé elterjedtsége. A hazai arány 2010-ben még 32 volt.
• 27 százalék tesz félre rendszeresen, ami szintén a legalacsonyabb európai hányad. A kutatásban szereplő országok átlaga 57 százalék.
• A magyarok nem gyűjtenek elegendő mennyiségű és minőségű információt a pénzügyi döntések előtt. Csak a hazai válaszadók 21 százaléka tájékozódik megfelelően, szemben az európai 49 százalékos átlaggal.
• A magyar megkérdezettek 43 százalékának vannak pénzügyi céljai, miközben Ausztriában, Belgiumban és Franciaországban ez az arány 60 százalék fölötti. Sokan bizonytalanak abban, van-e megfelelő tervük nyugdíjaséveikre, a döntő többség az állami ellátásra támaszkodna.

A pénzügyi kultúra fejlesztésével foglalkozó Pénziránytű Alapítvány értékelése szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztése nem korlátozódhat az alapinformációk átadására, hiszen az ismeretek terén nem vagyunk jelentős lemaradásban. Ezért az elméleti képzés mellett a gyakorlati ismeretekre és azok alkalmazására kell hangsúlyt fektetni.

Bankellenesség és párnaciha

A GfK egy 2016-os kutatása szerint a pénzügyi műveltség terén az életkornak nem, ám a végzettségnek és a lakóhelynek döntő szerepe lehet. Az elemzésben az szerepel, hogy

a magyar felnőttek egyharmada nem tartja magát pénzügyi kérdésekben tájékozottnak,

és ugyanekkora arányban nem ismeri ki magát a pénzügyi termékekben.

Négyből egy megkérdezett azt mondta, nem bízik a bankokban, és a lakosság negyede ért azzal egyet egyértelműen, hogy inkább otthon tartja a pénzt, mert ott nagyobb biztonságban van, mint a bankoknál. Pénzügyi tudatosság szempontjából azonban az emberek megosztottak. A kutatás alapján felállított

öt csoportból a két legnagyobbat a két véglet alkotja:

27 százalék a haladó megtakarítók tábora, míg 24 százalék a pénzügyi ismeretek szempontjából tájékozatlanok aránya.

Pár hete bejelentették, hogy átfogó nemzeti stratégia készül a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás érősítése érdekében. Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett azzal indokolta az intézkedést, hogy a lakosság harmada még mindig otthon tartja a pénzét, 44 százalék pedig nem ismeri a befektetési formákat.