Időzített bomba a lanyha gyerekvállalási kedv

tömeg, népesség, túlnépesedés, születés, szülészet, csecsemő
Vágólapra másolva!
Már szinte mindenhol tendencia, hogy a gazdasági fejlődéssel csökken a gyerekvállalási kedv is, ez azonban rövidesen gazdasági visszaeséshez vezethet. A katasztrófa csak a politikusok aktív szerepvállalásával kerülhető el. A fejlett országokban egyelőre a bőkezű családtámogatással és a nők könnyebb munkavállalásának segítésével próbálnak tenni a gyerekszám növeléséért.
Vágólapra másolva!

Már nemcsak Európát, de szinte az összes fejlett országot fenyegeti az elöregedés. A Telegraph szerint a tartósan alacsony növekedés és a magas államadósság gazdasági válságot okozhat, ha az államok nem kezelik elég határozottan az elöregedés problémáját. Európában csak Franciaországban növekszik a népesség, erős, sok lábon álló családtámogatási modellel.

Nemcsak Európa fogy

Az ENSZ becslése szerint a fejlett gazdaságokat tömörítő OECD országaiban élő, aktív korú (16 és 64 közötti) felnőttek száma 2010 óta folyamatosan csökken. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a mostanihoz képest 2050-re csaknem megduplázódik a fejlett országokban élő idősek száma a

60 év felettiek száma magasabb lehet a gyerekekénél.

A népesség alakulásának adatai az egyes országok a CIA World Factbook 2015-ös adatai alapján (jelzett érték a termékenységi ráta, amely megmutatja, hogy az adott időszakban egy pár átlagosan hány gyermeket vállal) Forrás: Wikipedia.org

A probléma nemcsak Európát érinti: Japánban régóta központi kérdés a társadalom elöregedése, de napjainkra már Kínában is sok helyen munkaerőhiányra panaszkodnak a cégvezetők. A kisebb ázsiai országokban a jelenség frissebb, így ezek a társadalmak még kevésbé érintettek, de a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan itt is egyre kevesebb gyerek születik.

Dél-Koreában, Szingapúrban és Tajvanban a '70-es '80-as évek óta zuhan az úgynevezett termékenységi, vagy reprodukciós ráta, vagyis az a szám, ahány gyereket egy átlagos pár vállal. (Értelemszerűen ott, ahol ez az érték 2 alatt van, csökken a lakosság.) Tajvanban ez 2010-ben már csak 0,9 volt.

A Közel-Kelet országaiban néhány kivételtől eltekintve 2 és 4 között ingadozik a reprodukciós ráta, a legtermékenyebb régió pedig egyértelműen a szubszaharai Afrika. A világranglista elején álló

Nigerben egy átlagos nőnek különböző becslések szerint 6,7-7,6 gyereke születik életében.

Nigert számos más afrikai ország (Szomália, Mali, Csád, Kongó) követi, a lista végén pedig az ázsiai kisállamok és Kelet-Európai országok állnak - több világszervet mérése szerint is

Magyarország az utolsó 15 ország között van.

Hárommillió nyugdíjas országa

Az elöregedés Japán mellett az EU tagállamaiban a leginkább kritikus kérdés. Az Egyesült Királyságban már

2039-ben a férfiaknál 40, a nőknél 42,9 évre emelkedhet az átlagéletkor,

eközben a lakosság 8 százalékát teszik majd ki a 80 év feletti emberek - figyelmeztet a Telegraph újságírója. Utóbbi arányt a fejlett világ 2056 körül közelíti meg – jelenleg az össztársadalom csupán 2,4 százaléka idősebb 80 évesnél.

Ráadásul ezek a becslések nem veszik számításba az orvostudomány esetleges fejlődését: szakértők szerint már a következő néhány évtizedben általánossá válhatnak a 80-90 éves életkilátások, sőt, új egészségmegőrző eljárások segítségével bőven száz évnél tovább is kitolható lehet a várható élettartam. Ha ezek a jóslatok igaznak bizonyulnak, a 80 évnél idősebb lakosság aránya jóval nagyobb ütemben is növekedhet.

Magyarországon az elöregedés előrébb tart a fejlett világ átlagához képest.

Nálunk az átlagéletkor már most 41-44 év.

Az összlakosság 18,5 százaléka már most 65 év feletti, a jelenlegi tendenciák szerint 2080-ra ez az arány várhatóan eléri a 30 százalékot.

Az öregségi nyugdíjak összege és vásárlóereje az EU-ban és az EU partnerországaiban. (PPS: az Európai Unión belüli összehasonlítások érdekében a bruttó hazai terméket vagy annak főbb összetevőit egy speciális pénzegységben, az úgynevezett vásárlóerő-egységben fejezik ki, amit PPS-sel (Purchasing Power Standard) rövidítenek. A módszerrel az egyes országok eltérő árszínvonalának hatását lehet kiküszöbölni. A PPS olyan fiktív valutaegység, amelynek vásárlóereje ugyanakkora, mint egy euróé az EU-ban átlagosan.) Forrás: Eurostat

Hazánknál jobban a nyugati országok közül többek között Németországban, Ausztriában és Olaszországban öregedett el jobban, ezekben az országokban már 44 év feletti az átlagéletkor.

Recesszió jöhet

Hogy mit jelent mindez a nemzetgazdaságok számára? A HSBC bankcsoport szakértői szerint elsősorban a növekedés lassulását. A csökkenő aktív népesség miatt

mind a fogyasztás, mind a termelékenység apadása várható,

ami idővel akár globális szintű recesszióhoz vezethet. A HSBC szerint már a 2020-as években évi 0,6 százalékkal lassulhat a növekedés a mostani évtizedhez képest.

Ha fogy a munkaerő, kevesebb, szegényebb vásárló lesz, ami a termelés visszaesését eredményezi Forrás: AFP/Mychele Daniau

“Ha nem születnek gyerekek, akik feltöltenék a munkaerőpiacot, és potenciális fogyasztók lennének, úgy jelentősen romlanak a növekedési kilátások” – mondta a Telegraphnak James Pomeroy, a bank egyik közgazdásza.

Nyugdíjcsapda, adósságspirál

A demográfiai válság a legnagyobb terheket az államokra rója, a költségvetések egyre nagyobb részét kell majd a nyugdíjakra és egészségügyre fordítania. A nyugdíjterheket magasabb adókból is lehetne fedezni, azonban, ahogy korábban volt arról szó, a vállalatok termelékenysége szintén romlani fog. Emiatt sok állam valószínűleg kölcsönökből fizeti majd a nyugdíjak egy részét – aminek következményeként persze

az államok eladósodása tovább rontja növekedési kilátásaikat.

Ez látható már például Japánban: az ázsiai ország a világ egyik legelöregedettebb társadalma, egyben az egyik legeladósodottabb állam is. (A GDP-arányos államadósság 230 százalék körüli, azaz az adósság jóval több mint kétszer akkora, mint amennyit az ország egy évben termel.) Ráadásul egyelőre nem látszik a japán demográfiai válság vége, így az ország növekedési kilátásai évről évre romlanak.

A nyugdíjcsapda leküzdésére a kormányok eddig a nyugdíjkorhatár kitolásával próbálkoztak, a fejlettebb országok jó részében már csak 65 éves kor felett lehet nyugdíjba vonulni. Igaz, ha számításba vesszük a várható életkor kitolódását, azt láthatjuk, hogy így is egyre többen, egyre több évig élnek nyugdíjasként.

Nagy-Britanniában például 1950-ben 69 év volt a születéskor várható élettartam (bár ekkor még nem volt törvényben megszabott nyugdíjkorhatár, de a legtöbben így is 60 év felett mentek nyugdíjba), míg napjainkban 81 év, előrejelzések szerint 2050-re 85 körül lesz. Eközben a nyugdíjkorhatár idén 65 év, az év végére 66 lesz.

Nyugdíjasok a világ legidősebb országában, Japánban

Lemaradt az egészségügy

Martin Weale, a Bank of England közgazdásza mindezek miatt már egyenesen az állami nyugdíjak megszüntetését javasolta. Az álláspontot támogatók szerint a rendszert valamennyire stabilizálná, ha a felszabaduló összegeket az egészségügyre fordítanák, ezzel segítve, hogy

az emberek 65-69 éves koruk felett is aktívak maradjanak és adót fizessenek.

Ehhez komoly fejlesztésekre lenne szükség, mivel jelenleg a brit nyugdíjas-társadalom nem kifejezetten egészséges: az olyan időskori betegségek elterjedtsége miatt, amilyen az Alzheimer-kór, a szív- és érrendszeri betegségek, a 65 év feletti korosztálynak csak igen kis százaléka képes produktív munkára.

Magyarországon még rosszabb a helyzet. Az 55-64 éves népesség 34 százaléka foglalkoztatott Magyarországon, ezzel az OECD-országok között az utolsó előtti helyen állunk – az OECD-átlag 52 százalék. Ennek oka az elterjedt koralapú diszkrimináció mellett az is, hogy a hazai 50-69 éves népesség készségszintje (memória, gondolkodási sebesség, számolási készség, szintén OECD-adatok szerint) az európai átlag alatti.

A magyar időskorúakat ráadásul rendkívül súlyosan érintik olyan egészségi problémák,

mint az elhízás, mozgásszervi problémák és a depresszió. Tüdőkapacitás, általános erőnlét szempontjából a legrosszabbak között szerepelnek Európában.

A budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet egyik korszerűsített betegszobája Forrás: MTI/Mohai Balázs

Csak hosszú távon működik

A legkézenfekvőbb megoldásnak persze a gyerekszám növelése tűnik. A demográfiai folyamatok egyensúlyba hozása azonban csak hosszú távon térül meg, a már fennálló munkaerőhiányon nem segít,

a növekedést csak évtizedek múlva indítja el,

amire az újonnan született gyerekek felnőnek. Kínai döntéshozók számítása szerint az egykepolitika tavalyi megszűntetésével 2050-re 30 millió fővel bővül a kínai munkaerőpiac, ami csupán 0,5 százalékos GDP-növekedést jelentene.

Emiatt a Telegraph szerint több közgazdász is pozitív jelenségnek tartja a bevándorlást, hiszen a friss munkaerő azonnal az országokba érkezik. James Pomeroy, a HSBC közgazdásza szerint

a mostani menekülthullám kapcsán az eurózóna akár 0,2 százalékos GDP-növekedésre számíthat,

ha a menedékjogot kapók, illetve a letelepedni tudó gazdasági bevándorlók munkába állnak. Ez azonban Pomeroy szerint könnyen

visszájára fordulhat, ha a migránsok nem integrálódnak, gettókat alakítanak ki.

Ennek elkerülésére szerinte a munkaügyi szervek és az oktatási rendszer feladata.

Bevándorló munkások egy katari építkezésen Forrás: AFP/Karim Jaafar

Európában azonban a bevándorlásellenes közhangulat miatt reális esélye van annak, hogy

- írja a Telegraph, vagyis az államok a tömeges bevándorlást inkább korlátozzák, ami mellett jóléti intézkedésekkel próbálják bátorítani a gyerekvállalást. Ebben egyébként részsikereket már elértek egyes államok.

Franciaországban egyszerre próbálkoznak gyerekek után járó adókedvezményekkel,

és egyéb juttatásokkal, egyelőre sikerrel: az országban tavalyi adatok szerint páronként 2,08 gyerek születik, ami enyhe népességnövekedést jelent.

Kezdőcsomag anyáknak

Az Európai Unión belül Franciaország az egyetlen állam, ahol pozitív a reprodukciós ráta. Őket követi Írország páronként 1,99, Nagy-Britannia 1,89, Svédország 1,88, Hollandia 1,79 gyerekkel.

Azokban az országokban, ahol viszonylag fenntartható a populáció, jellemző a bőkezű családtámogatás: Finnországban a szülők ingyen pelenkát, bébiételt, bölcsőt kapnak, Svédországban rendkívül magas a magyar gyeshez (gyermekgondozási segélyhez), illetve gyedhez (gyermekgondozási díjhoz) hasonló támogatás. (Mindkét ellátás biztosítási jogviszonyhoz kötött. Utóbbi gyermekenként fix összeg, előbbi jövedelemfüggő.)

Muszlim többség Franciaországban?

Franciaországon belül – ahogy az Unió számos más országában – az egyes közösségek termékenységi rátája között jelentős különbségek figyelhetők meg, bár a szakadék nem olyan nagy, mint ahogy az a köztudatban él, aminek következtében az ebből levont következtetések is sok esetben téves irányt jelentenek.

A Pew amerikai kutatóintézet 2010-es felmérése szerint az Európában legnagyobb, körülbelül 4,7 milliós franciaországi muszlim közösség tagjai páronként átlagosan 2,8 gyereket vállalnak, a nem muszlim francia lakosság reprodukciós rátája 1,9, vagyis a muszlim népszaporulat nélkül egy nagyon enyhén csökkenő tendenciát mutatna. (2010-ben 61,3 millió volt a nem muszlin franciaországi lakosok száma.)

A franciaországi statisztikák rácáfolnak azokra a jóslatokra, melyek szerint Franciaország pár évtizeden belül muszlim többségű lehet: a Pew számításai szerint a muszlimok aránya a 7,1 százalékról 2030-ra az össznépesség 10,3 százalékára nőhet, vagyis a muszlim népesség önmagához képest 1,9 százalékos éves növekedésére számítanak, így 2030-ra már 6,86 millió muszlim élhetne Franciaországban. Ebbe a várható bevándorlást is beleszámítják, de ez szerintük 2030-ra már kevesebb lesz, mint amilyen ütemű 2010-ben volt.

Ha feltételezzük, hogy ez a növekedési ütem tovább folytatódik – bár a demográfusok ilyen hosszú időtartamra nem szoktak előrejelzéseket készíteni –, akkor a muszlim népesség valamikor a 2140-es évek végére kerülhetne többségbe (több mint egy évszázadra lenne tehát erre szükség). Ráadásul ez akkor történhetne meg, ha az arányuk 2030 után is a 2010 és 2030 közötti becsült mértékben, vagyis évente 1,9 százalékkal növekedne, azaz változatlan reprodukciós ráta mellett a bevándorlás is a 2010-2030 közötti átlagos szinten maradna, miközben a nem muszlim népesség lélekszáma stagnálna – így a muszlimok 2146-ra érnék el a 61,3 millió főt. Ez azt is jelentené persze, hogy 2146-ra csaknem megduplázódna az Franciaország népessége...

A franciaországi többségi társadalom körében mért 1,9-es reprodukciós ráta egyébként Európán belül kimagaslóan magas: az EU átlagos rátája 1,61, ennek alatta marad többek között Németország 1,44-es, Olaszország 1,43-as, Románia 1,33-as, és Magyarország is 1,43-as rátával.

Francia modell

Franciaországban az 1990-es évek eleje óta szinte folyamatosan növekszik a gyerekvállalási kedv, ezzel az ország szinte egyedülálló az EU-ban. A jelenség mögött a francia családtámogatási modell reformja állhat: az 1980-as évektől kezdve az állam egy rugalmasabb, bőkezűbb rendszert vezetett be. A támogatás első lépcsője az anyasági ellátásnak nevezett juttatás, amit a gyerek születése után összesen 26 hétig folyósítanak azoknak, akik korábban munkát vállaltak. 2010-ben

a támogatás havi összege minimum 260 (82 300 forint) maximum 2773 euró (873 000 forint)

lehetett, ráadásul az apa is jogosult ennek igénybevételére. A tényleges összeget a gyerek születése előtti három havi fizetés alapján állapítják meg. (A francia átlagkereset egyébként 2014-ben havi 1645 euró volt.)

A francia népesség összetétele életkor alapján: európai viszonylatban nagyon fiatal a francia társadalom (a színek a családi állapotot jelölik) Forrás: Wikipedia.org

A francia rendszer egyik különlegessége, hogy nem jár első gyerek után alanyi jogon juttatás (ez Magyarországon a családi pótlék). Kettő vagy több gyerek után viszont már minden 20 év alatti gyerek után fizetik. Vagyis sokkal több pénzt kapnak a többgyerekes családok, mint az egygyerekesek.

A családi pótlékhoz hasonló juttatás összege két gyerek esetén 2010-ben havi 119,1, három gyereknél 271,8, négy gyereknél már 424,4 euró volt, ezek a tovább növekednek, ha egy vagy több gyerek betöltötte a 16 éves kort. 2015-től kezdve az összeg már nem fix, jelenleg a magasabb jövedelműek a korábbi összeg felét kapják, az alacsonyabb jövedelműek juttatása nem változott.

Hasonló elvre épül a hazai gyedhez kapcsolódó juttatás. Az első gyereknél még csak hat hónapig fizetik, a második után viszont már három év a folyósítás időtartama.

Ezt egészíti ki egy egyszeri

923 eurós (292 ezer forint) szülési támogatás,

továbbá, egy a gyermek három éves koráig igényelhető és havi 171,6 eurót (45500 forint) jelentő alapjuttatás.

Fontos továbbá, hogy az említett támogatások nemcsak a házaspároknak járnak: egyedülálló szülők, élettársi kapcsolatban élő párok szintén jogosultak rá. A juttatások akkor is felvehetők, ha mindkét szülő dolgozik, és egy gondozót fizetnek azért, hogy vigyázzon otthon a gyerekekre.

Több női munkahely, több gyerek

A magyar kormány jelenlegi családpolitikája ezzel szemben kifejezetten a házasságban születő gyerekeket támogatja, annak ellenére, hogy például 2012-ben a magyar gyerekek 44,5 százaléka házasságon kívül (főként élettársi kapcsolatban élő, vagy egyedülálló szülőknél) született. Bár ebben az utóbb bejelentett támogatásoknál már fellelhető enyhe változás: adott feltételek megléte esetén bejegyzett élettársi kapcsolatban élők is igényelhetik a támogatást.

További különbség, hogy a magyar támogatási rendszerben már egy gyerek után is járnak a juttatások, igényelhető támogatás. A második gyerek vállalását nem ösztönzi különösebben az állam. Külön ösztönző támogatások ehelyett a harmadik gyerek vállalását bátorítják: a családi adókedvezmény és a most bevezetett csok mind a háromgyerekes családoknak nyújt kiugró előnyöket.

Dolgozzanak az édesanyák

Franciaország a családtámogatások összege mellett

a nők munkaerőpiaci részvételében is az élen jár Európában.

A Világbank adatai szerint 2015-ben a 15 évesnél idősebb francia nők 51 százaléka dolgozott, a nők foglalkoztatottsága csak 18 százalékban maradt el a férfiakétól.

A fejlett világban jellemzően egybeesik a nők magas foglalkoztatottsága és a relatíve magas gyerekszám Forrás: Getty Images/iStockphoto/Iuriisokolov

Európában egyébként általános tendencia, hogy ott magasabb a népszaporulat, ahol a fiatal nők nagyobb, a férfiakhoz hasonló arányban vállalnak munkát, miközben általánosságban magas a foglalkoztatottság. A nő-férfi arány Finnországban 87,1, Dániában 87,6, Svédországban 88,4 százalék.

A tendencia alól kivételt jelent Németország és Írország: bár a szigetországban valamivel alacsonyabb a dolgozó nők aránya (a dolgozó férfiaknak csak 78 százaléka), mégis Németországban születnek kevesebben.