Budapest, 2016. november 24.
Orbán Viktor miniszterelnök (b2), valamint Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga elnöke, Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke (b3) és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára (j) a bérmegállapodás ünnepélyes aláírásán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. november 24-én.Bérmegállapodás ünnepélyes aláírása a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében.
Vágólapra másolva!
A kormány számára a bérmegállapodásnak az az értelme, hogy "azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 2017–2018-as bérmegállapodás aláírásakor a Nemzetgazdasági Minisztériumban.
Orbán Viktor szerint a béremelés lehetőségét nem egy nemzetközi konjunktúra tette lehetővé, "nem az IMF adta", és nem a jó szerencsének köszönhetjük.
Ezért a béremelési lehetőségért az elmúlt években millió és millió magyar ember dolgozott meg, emögött teljesítmény van
– mondta, megjegyezve, hogy a bérmegállapodás "nem egy látomásra épülő megállapodás", hanem a mögöttünk hagyott években elvégzett kemény munkára épülő megállapodás, "amiért megdolgoztunk".
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 26 évben többször is nekifutottak már valami hasonlóhoz, de nem jutottak el átfogó megállapodásig, ami most sikerült. Gratulált azoknak, akik a tárgyalásokban részt vettek és elismerését fejezte ki azoknak, akik vállalták a megállapodás aláírását.
Elmondta, ahhoz, hogy most a bérekről lehessen beszélni, szükség volt munkahelyekre, ahhoz pedig működő gazdaságra.
Hat évvel ezelőtt nem a bérekről kezdtünk beszélni, hanem arról, hogyan mentsük meg a gazdaságot a pénzügyi összeomlástól. Hozzátette: akkor azon dolgoztak, hogy megteremtsék az előfeltételeit annak, hogy munkahelyekről lehessen beszélni, mert ez kellett ahhoz, hogy most a bérekről lehessen.
A bérmegállapodás "nem jószándék kérdése", mondta a miniszterelnök Forrás: MTI/Máthé Zoltán
A béremelés
nem jószándék kérdése",
ahhoz szükség van versenyképes gazdaságra és cégekre, mert csak a versenyképes cégek tudnak béreket fizetni és béreket emelni. Orbán Viktor azt mondta: személyesen is büszke a nagyarányú béremelésre, amelynek előfeltétele, hogy versenyképesek legyenek a vállalatok. Mint mondta, munkát adni az embereknek az állam nem tud, ezt a szocializmusban megpróbálták és összeomlás lett a vége, vagyis munkahelyet a cégek vezetői, tulajdonosai tudnak biztosítani.
A miniszterelnök emlékeztettt rá: arra építették gazdaságpolitikájukat, hogy
ha munka van, akkor minden van".
Megjegyezte: vannak regionális egyenlőtlenségek, nem mindig könnyű elérni a munkahelyet, és nem mindig azt kapja a munkavállaló, amit szeretne, amiért tanult, de az elmondható, hogy ma Magyarországon minden ember, aki dolgozni akar, az talál magának munkát.
Hangsúlyozta: a mostani megállapodás a jövőről szól, nem arról, hogyan találjon valaki magának munkát, hanem arról, hogy megérje dolgozni.
"A kormány számára ennek a megállapodásnak az az értelme, hogy ha ezt sikerül teljesíteni (...) akkor azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni" - jelentette ki. Szólt arról is, hogy a megállapodás adócsökkentésről is szól, cserébe a béremelésért.
Elmondta, bár kevesebb szó esik róla, de jelentős lesz a kis- és középvállalkozók járulékcsökkentése is, akikre szintén vonatkozik a csütörtökön aláírt megállapodás.
Egy új ipari forradalom jön
Orbán Viktor szólt arról is, hogy egy technológiai forradalom - mint fogalmazott, egy új ipari forradalom - küszöbén állunk. Olyan nagyarányú technológiai változás történik a modern gazdaságokban, ideérte Magyarországot is, ami mindent meg fog változtatni - tette hozzá. Szavai szerint a most aláírt megállapodás úgy is értelmezhető, mint a következő évekre vonatkozó új gazdaságpolitika kiindulópontja.
Úgy vélte, hamarosan szükség lesz egy másik megállapodásra is, amely a technológiai korszerűsítéséről szól, a mérnöki tudományokról, a robotizáció, a digitalizáció kérdéseiről, és arról, hogy a magyar gazdaság és társadalom hogyan alkalmazkodik ehhez a változáshoz.
A megállapodás jó alap arra, hogy megtaláljuk erre a kérdésre a választ - mondta, hozzátéve, hogy a megállapodással megteremtették az új ipari forradalomba belépés feltételeit, és ezzel esélyt teremtettek arra, hogy a nagy technológiai versenyben Magyarország ne legyen esélytelen. "Nem dőlhetünk hátra, vagy ha igen, akkor csak ma estig, mert holnap reggel már dolgoznunk kell azon a változásra való felkészülésen, amely meg fogja rengetni az egész modern gazdaságot és komoly kihívások elé állít mindannyiunkat" - mondta a miniszterelnök.
A bérmegállapodás ünnepélyes aláírása Forrás: MTI/Máthé Zoltán
A bérmegállodás részletei, hogy
2017-ben:
a minimálbér 15,
a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre,
a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek.
2018-ban
a minimálbér újabb 8,
a bérminimum 12 százalékkal nő,
és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.
Az is a megállapodás része, hogy ha jövőre a bérek növekedése január és szeptembere közt 11 százalékosnál nagyobb lesz, akkor 2018-ban nem 2, hanem 2,5 százalékponttal csökken a járulék.
A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról.
A bértárgyalásokat mindvégig a megállapodásra törekvés jellemezte, mindenki, nemcsak a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók is "elmentek a falig" – ezt már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondta a bérmegállapodás aláírásakor.
Varga Mihály szerint a mostani kivételes, egyszeri lehetőség, ritkán fordul elő, hogy távolabbra lehet pillantani, a 6 éves megállapodás ennek a kereteit teremtette meg.
Elmondta, a munkavállalók képesek voltak arra, hogy a korábbi javaslataikat felülvizsgálják a jövedelemadó- és járulékcsökkentés területén, és a munkaadói oldal is többször felülvizsgálta javaslatait. A nemzetgazdasági miniszter szerint
a megállapodás egy olyan új időszak első és fontos dokumentuma, amelyről még senki nem tudja pontosan, mit fog hozni.
Hozzátette, azon dolgoznak, hogy az új korszakban Magyarország is megtalálja helyét és a számítását.
Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke kiemelte, a most aláírt számok magukban egy sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek, amit a kormány, a munkaadók, munkavállalók együtt tudnak csak megvalósítani. Ez egy "kötelezettség" mindenki részéről arra, hogy többet adjon és többet teljesítsen - mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök (b5), valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga elnöke, Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára (b-j) a bérmegállapodás ünnepélyes aláírásán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a Nemzetgazdasági Minisztériumban Forrás: MTI/Máthé Zoltán
A most aláírt számok sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek a következő 2-3 évben, amely kötelezettség mindenki részéről, hogy többet adjon és többet teljesítsen - mondta. Ez jelent hatékonyabb államapparátust, robotizálást, a számítástechnika alkalmazását mindenhol, ez egy sokkal hatékonyabb Magyarország víziójára épített bérmegállapodás, amelyet együtt kell megvalósítani - jelentette ki.
Lakatos Péter szerint a legnagyobb kihívással azok a cégek szembesülnek, amelyek több évre előre fix árakon dolgoznak, legyenek azok az autóiparban, vagy szolgáltató szektorban. Kifejtette, egyetértenek a bérfelzárkózással, hozzátéve, hogy a számokon sokat kell alkudozni, és nem látja úgy, hogy a kormány elment a falig. Közölte, a rendelkezésre álló idő nem adott lehetőséget pontos modellezésre, a jövő fogja eldönteni, hogyan érinti a megállapodás a kisvállalkozókat, egy multinacionális cég magyar gyárát, vagy a szolgáltatókat. A 2017-es számokat "egyfajta kiigazításként" élik meg, míg a 2018-as számok sokkal nagyobb kihívást jelentenek a gazdaság szereplőinek - mondta.
Az MGyOSz alelnöke szerint
ügyelni kell, nehogy sokan meneküljenek a feketefoglalkoztatásba,
a külföldi és magyar cégek hatékonysága közötti különbség ne mélyüljön el, és arra, hogy minél több közmunkás átkerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, a rendszerváltás utolsó aktusa történik meg a megállapodással, a munkabér is kezd piaci tényezővé válni. Úgy vélte, sok munka lesz még azzal, hogy a 6 éves periódus alatt 30-40 százalékkal nőjenek reálértéken a munkabérek. Nagyon fontos, hogy a minimálbér feletti kereseti sávokban is elkezdődjön a bérek növekedése - tette hozzá. Ez a szociális partnerek megállapodásának kérdése, a kormány megteremtette a mozgásteret - jegyezte meg.
Fontos kérdés, mondta, hogy képes lesz-e Magyarországon boldogulni a magyar munkavállaló, és lesz-e olyan bérfelzárkózási program, ami a gazdaság teljesítményében már évekkel ezelőtt megtörtént. A magyar bruttó hazai termék (GDP) már az uniós átlag 60 százalékát "hozza", míg a bérek nagy lemaradásban vannak. Ez megnyugtató válasz lehet azoknak, akik megkérdőjelezték, ki tudja-e termelni a magyar gazdaság a béremelést - vélekedett. Hangsúlyozta, 2017-2018-ban megvalósul a szakszervezetek régi követelése, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimum értékét.
A bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök, a munkavállalók oldaláról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSz) elnöke írta alá.
A munkaadói oldalról Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke látta el kézjegyével. Részt vettek a VKF kibővített testületi ülésein, és aláírásukkal egyetértésüket fejezték ki a megállapodással: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
