Más épül a Dagály helyére

Javában épül az új Dagály uszoda, „a ház” szerkezete már áll, azonban a tervezés és a kivitelezés nem zökkenőmentes. Időközben ugyanis módosultak a követelmények: a világbajnokság mellett már az olimpiai követelményeknek is meg kell felelnie az épülő komplexumnak. Így át kellett variálni az eredeti terveket. Az Origo megszerezte és meg is mutatja a legújabb látványtervet. Igazi ékszerdoboz épül a Duna bal partján.

„A korábbi terveket azért kellett átdolgozni, mert

a tervezés alatt változott meg az a stratégia, hogy az épületnek mi is lesz a pontos funkciója”

– mondta az Origónak Ferencz Marcel Ybl-díjas építész, az épülő úszóaréna tervezője. Az eredeti tervek ugyanis még arról szóltak, hogy Budapest 2021-ben rendez világbajnokságot – esetleg beugróként 2019-ben –, így egy 5 000 fős uszodának kellett volna elkészülnie a 2017-es budapesti junior úszó-vb-re.

Impozáns lesz az új Dagály uszoda Forrás: Origo

Időközben Mexikó visszalépett, így Budapest négy évvel korábban rendezheti meg a vizes vb-t – a junior vb-t pedig 2019-re tolták –, ráadásul a főváros pályázik a 2024-es olimpiára is. Utóbbi miatt döntött úgy a kormány, hogy

olyan uszoda épüljön, amely adott esetben megfelel az ötkarikás játékok kritériumainak is.

A legfontosabb ilyen követelmény a nézőszám, azaz a komplexumnak – olimpia esetén – be kell tudnia fogadni 20 ezer nézőt. A korábbi tervek még csak a vb-vel kalkuláltak, ahol ennél kevesebb is elegendő. A jelenlegi, ideiglenesre tervezett lelátók a vb-üzemmódban 15 ezer néző befogadására alkalmasak.

Az olimpiai álmok miatt módosultak a tervek

Az eredeti tervek szerint egy patkó elrendezésű, aszimmetrikus lelátóval épült volna meg a Dagály, amelynek a fő lelátója a Duna felöli oldalon lett volna – a korábbi látványtervekből jól ismert aranyhullám –, míg a 8000 fő befogadására alkalmas ideiglenes lelátókat a Népfürdő utca felől építették volna hozzá az épülethez.

Az épület északi (a képen bal) és déli (jobb) oldalára kerülnek majd az ideiglenes lelátók Forrás: Origo

A módosult követelményrendszer miatt a hétköznapi használatban 5000 fős létesítményt a vb idejére 15 ezer fősre bővítik. Azonban egy esetleges olimpia idején már 20 ezer hely kell, tehát az állandó székeken felül

plusz 15 ezer férőhelyes ideiglenes lelátóval kell majd bővíteni

az épületet, a tervezőknek egy ennek megfelelő komplexumot kellett megálmodniuk. „Ezt már nem tudtuk aszimmetrikus, azaz egyoldalú lelátóval biztosítani, így az új tervben már az volt a kiindulási pont, hogy a háznak szimmetrikusnak kell lennie” – mondta Ferencz Marcel.

A vb-n 15 ezren, egy esetleges olimpián 20 ezren is beférnének Forrás: Origo

A vb-re tehát elég lett volna a 15 ezer fős befogadóképesség egyetlen ideiglenes lelátóval, de az olimpiára már 20 ezer kell, amit csak két ideiglenes lelátóval tudnak megoldani.

Elfordították az épületet

Miután az eredeti aszimmetrikus elrendezés az olimpiához nem lett volna megfelelő a telek adottságai miatt, el is kellett forgatni 90 fokkal az épületet, hogy a ház elrendezése, így az ideiglenes lelátóké is szimmetrikus lehessen.

Olyan mérnöki választ kellett adni, ami világbajnokságra és olimpiára is alkalmas.”

A vb után 90 nap kell majd ahhoz, hogy a mobil lelátókat elbontsák, és a végleges homlokzatot ráépítsék az épületre – azaz a vb után januárban már a nagyközönség is használatba veheti a komplexumot.

Így fog kinézni az épület a Népfürdő utca felöl Forrás: Origo

„Észszerűtlenül megmaradó szerkezeteket nem szeretnénk az ideiglenes építménybe tenni” – közölte a tervező, aki azt is elmondta, hogy a mobil lelátókat parkolóházakhoz tudják majd felhasználni.

Az uszoda kész lesz a vb-re

A tervezői és a kivitelezői munka párhuzamosan zajlott – ami egyáltalán nem szokványos az építőiparban –, így a határidők továbbra is tarthatóak.

A munka, az alapozás azonban csak akkor kezdődött el, amikor a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szakértői jóváhagyták a koncepciót.

Így már le mertük alapozni a házat”

– mondta Ferencz Marcel. Szerinte az eredeti tervekhez képest csak „apróságok” módosultak, mint például a válaszfalak helyzete vagy éppen a közönségmozgatási megoldások.

50 méteres bemelegítőmedencét is kap az új Dagály Forrás: Origo

Mindenesetre az mindenképpen bravúrnak tűnik, hogy ilyen szoros határidők mellett – már az eredeti tervek szerint is csak néhány héttel a vb előtt készült volna el az új uszoda –, megnövekedett funkciókkal teszik alkalmassá az épületet úgy, hogy már folyik a kivitelezés.

És mit szólnak ehhez a költségek?

Hiába módosultak az új uszodával szembeni követelmények, a kivitelezőknek és a tervezőknek alkalmazkodniuk kell a büdzséhez.

Nem lesz drágább

„A költségek egyetlen fillérrel sem emelkedtek, nem is fognak. Maga a versenyuszoda fölépítése több mint 20 milliárd forint" – mondta az Origónak adott interjújában Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos.

„Fölmerülnek helyzetek, amire reagál egy tartószerkezet-tervező, annak a megoldására reagál az építész, és ott van még a költségoldal is. Tehát folyamatosan egy háromlábú rendszert kellett mozgatni” – mondta a tervező, aki szerint valamennyi szereplő szakértelmének és rugalmasságának köszönhetően

eddig mindig a legjobb döntést tudták meghozni,

ezért tart most ott az építkezés, ahol.

A héten így nézett ki az épülő Dagály belülről Forrás: MTI/Illyés Tibor

Milyen lesz az új Dagály?

Az épület 44 méter magas lesz, így Budapesten igen sok helyről lehet majd látni.

A tetejéről szó szerint körbe lehet majd nézni a városon,

ilyen magasságból már a Halászbástya is jól látható. A tervező elmondta, hogy az épület tetején, a felső szinten lesz egy panorámakilátó is, ami 50 méterre lesz a Dunától, így ebből a pontból a Parlament és a budai vár is jól látszik, és el lehet látni egészen a Dobogókőig.

Hullámzó ékszerdoboz a Duna partján Forrás: Origo

Az új uszoda kívülről 20 ezer négyzetméteres króm-nikkel ötvözetű fémborítást kap, ami 10 sávra lesz osztva. A tervező szerint nem is az óriási mérete miatt lesz egyedülálló az épület homlokzata, hanem sokkal inkább amiatt, ahogy a fény- és az épületmozgási tanulmányok találkoznak. Ferencz Marcel szerint

az egészet úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas dobozt,

aminek a belmagassága 30 méter, fesztávja 85 méterszer 115 méter – tehát elférne benne 10 darab tízemeletes ház –, ezt kell lefedni egyetlen fesztávval. Ennek viszont olyan mozgása van, mint egy hídnak, annyival megspékelve, hogy amíg egy híd egy irányba mozog, lineárisan, addig ez a doboz három dimenzióban teszi mindezt. Emiatt „szeletelték fel” 10 sávra az épületet, ami nagyon leegyszerűsítve úgy mozog, mint egy csuklós busz közepe.

A Népfürdő utcai felöli látványterven is jól látszódik, hol lesz az ideiglenes lelátó Forrás: Origo

A fényjáték is ennek köszönhető:

az épület mozgása mellett a napjárás és az időjárás is befolyásolja az épület homlokzatának fényeit,

és akkor a kivilágításról még nem is esett szó. Ugyanis az épület homlokzatán található hasadékokból, „kopoltyúkból” meg is tudják majd világítani az új Dagályt. A tervező szerint ezek miatt

soha nem lesz kétszer ugyanolyan színű az épület.

Mi lesz a dobozban?

Három fő medence kerül a „házba”:

• egy 10 pályás, 50 méter hosszú, 3 méter mélységű úszómedence,
• egy 21-szer 25 méteres és 5 méter mély műugrómedence,
• és ezeket egészíti ki egy 10 pályás, 50 méteres, 2,5 méter mélységű bemelegítőmedence.

A bemelegítőmedence egyik felében egy emelhető mobilpadlót is kialakítanak, amivel a vízmélység nulláig csökkenthető, emiatt ez tanmedencének is kiváló. Szintén a bemelegítőbázisban található még egy 8-szor 12,5 méteres gyermekmedence és egy 20 fő befogadására alkalmas jakuzzi. Már a bemelegítőrészlegben is van egy 200 fős lelátó, ami ezt a medencét alkalmassá teszi ifjúsági versenyek rendezésére.

Magyarországon jelenleg nincs is fedett műugrómedence Forrás: Origo

A házban 1000 fős öltöző, 1000 négyzetméteres fitneszterület és egy egyedülálló high-tech, interaktív sportmúzeum is lesz a profi sportolóknak elkülönített erőnléti terem mellett. A 600 négyzetméteres, „multifunkcionális térre” pedig azért van szükség, mert ott akár 200 fős konferenciákat is lehet majd tartani, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy

az épület hosszú távon fenntartható legyen,

és rentábilisan működhessen.

Az úszók mellett a környék lakói is jól járnak

Az épület Dunához közeli oldalán lesz egy találkozási pont, ahonnan gyalogossétány és kerékpárút indul a belvárosba.

A döntéshozók egyéb funkciók elhelyezésén is gondolkodnak, amelyekkel még inkább be tudnák kapcsolni majd a Dagály környékét a belváros szövetébe.

Busz, metró, villamos és egy kis séta

A Dagály megközelíthetősége alapvetően egyszerűsödik: a közönség fő fogadóbázisa a Forgách utcai metrómegálló lesz, ahonnan egy 500 méter hosszú gyalogossétány vezet majd az uszodáig, amely az 1-es villamossal (Népfürdő utca / Árpád híd) és a 15-ös, illetve a 115-ös busszal is megközelíthető lesz.

Méltó módon üzen a ház

„Budapesten a II. világháború után alig volt ilyen méretű feladat az építészek előtt, mint a Dagály uszoda megtervezése. A terveket illetően sok bizonytalanság volt korábban, ami nem építészeti kérdés, hanem inkább technológiai.

Építész akkor tud jól dolgozni, ha konkrét, határozott, funkcionális kérdések vannak. Az építész nem esztétizál, hanem egy szerkezeti, műszaki erdőben gyalogol törvények között előre, és ha ebből kijön egy jó ház, egy esztétikailag is megfelelő, akkor az már tényleg nagy eredmény.

Ezt az akadályt Ferencz Marcel nagyvonalúan vette. A Duna-parton lévő ház építészeti képe méltó módon üzen, és a nemzetközi sajtóban – különösen ezzel a hullámzó fémburkolattal, aminek a díszkivilágítása és az esti képe kulcskérdés – méltó módon fog megjelenni. Ezt szerintem nagyon jól találta el a tervező" – mondta az épülő úszóarénáról az Origónak Zoboki Gábor építész.

Mivel a tervezők úgy kalkulálnak, hogy az új Dagály uszoda hatásköre közel három kilométeres lesz, ennek köszönhetően egy új városrész jön létre a XIII. kerületben. Ferencz Marcel szerint

a Dagály uszoda a sportnak lesz egy kulturális centruma Budapest északi részén”,

mint ahogy délen a Müpa tölti meg kultúrával a főváros azon részét.