A ma elfogadott jogszabály több módosítást tartalmaz: felülírja a törvény leginkább kritizált, a banki finanszírozás és biztosítékaira vonatkozó szabályrendszerét, kitér egyes személyiségi jogi kérdésekre, a szülőtartás résszabályainak módosítására. Összhangba hozza a Ptk. és az értékpapírjogi szabályokat, de a cégvezetőknek az a legérdekesebb, hogy változnak a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó, az új Ptk. bevezetésekor nagy sajtóvisszhangot kiváltó szabályok is.
Teljes vagyonával felel?
Változnak a vezetők kártérítésére vonatkozó szabályok. A szabály bevezetésekor felmerülő értelmezési problémák miatt eltöröli a Ptk. módosítás a vezető tisztségviselőkre vonatkozó azon szabályt, amely szerint a vezető
a társasággal együtt teljes vagyonával felel az olyan kárért, amelyet ügyvezetői minőségében harmadik személynek okoz.
Ezzel egyidejűleg július 1-jével bevezetnek egy új felelősségi szabályt: a társaság tartozásaiért ugyan továbbra is elsősorban a cég felel, azonban a vezető tisztségviselő a céggel egyetemlegesen felelőssé tehető,
ha a kárt szándékosan okozta.
Az új szabály értelmezése várhatóan nem fog gondot okozni olyan esetekben, amikor az ügyvezető szerződésen kívül okoz kárt harmadik személynek (ügyvezetői minőségében). Hasonló esetekre ugyanis a büntetőjogi szabályok egyértelműen rendezik, mi minősül szándékos magatartásnak, mikor beszélünk valódi szándékos károkozásról.
Fontos azonban, hogy az új szabály
nem áll meg a szerződésen kívüli károkozásnál.
A rendelkezés alapján akkor is megállapítható a vezető tisztségviselő felelőssége,
ha a kár a társaság valamely szerződésének megszegéséből ered,
és a szerződésszegés a vezető szándékos magatartásán alapult. Egy ilyen felelősségi forma viszont teljesen idegen a magyar polgári jogtól. A szabály értelmezése során számos olyan kérdés merülhet majd fel a gyakorlatban, amelyre
a magyar polgári jog eddigi történetében még nem születtek válaszok.
Várhatóan az új szabályozás jóval több problémát fog generálni, mint ahányat megold, tovább fokozva ezáltal a vezető tisztségviselők bizonytalanságát. Ez pedig semmiképpen sem jó hír a gazdasági élet szereplőinek, mert akadályozhatja a vezetőt az egyébként hatékony döntés meghozatalában.