Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Súlyosan és indokolatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés Alaptörvényben rögzített jogát a paksi szerződések 30 évre szóló titkosítása, írják Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelükben civil szervezetek. A civilek azt kérik Áder Jánostól, kezdeményezze a törvény vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A nyílt levelet, a Transparency International, a Társaság A Szabadságjokokért, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és az Energiaklub vezetői írták alá.
A civil szervezetek emlékeztetik Áder Jánost az Alaptörvény VI. Cikkének 2. bekezdésére, mely szerint: „A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Az I. cikk 3. bekezdése pedig azt mondja ki, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.
A 30 éves titkosítást kimondó paragrafus elmulasztja meghatározni azokat a konkrét nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdekeket, vélik a civil szervezetek, amelyekre hivatkozással általános jelleggel és differenciálatlanul titkosítja a bővítés részleteit.
Az elfogadott törvény az alkotmányossági aggályokon túl a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel is ellentétes, írják a civilek. Az irányelvi rendelkezés ugyan lehetővé teszi egyes adatigénylések visszautasítását, de azt is rögzíti, hogy "a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket".
Az elfogadott törvény ezzel szemben mérlegelést nem tűrően elzárja a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől, állítják a civil szervezetek, így nem teszi lehetővé azt, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek és a megtagadás alapjául szolgál közérdek az adatigénylés teljesítése vagy annak megtagadása előtt egymással szemben mérlegelhető legyen.
Az MSZP szerint a paksi bővítés Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügye, a Fidesz ezt próbálja eltussolni. A titkosítás elfogadásával a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet, írják közleményükben.
A DK szerint a következő kormánynak fel kell majd oldania a titkosítást. "A törvényt Áder János nem írhatja alá, és a jogszabállyal az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell" - mondta Varju László, a párt alelnöke. "Az Orbán-kormány nem csak Magyarország érdekeit, hanem Európát is elárulja, miközben az európai egységet fenyegető háborús agresszorral köt üzletet" - véli az alelnök.
Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást: sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és az infotörvényt. Ezért az LMP az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, jelentette be Szél Bernadett, a párt társelnöke.
A PM levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben. A párt Orbán Viktornak és a Fidesz-frakciónak azt üzente, a titkosítással nem fogják elkerülni a börtönt.
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szintén alaptörvény-ellenesnek tartja a titkosítást, ők is a köztársasági elnökhöz fordultak.
