Oroszország miatt támadják a kormányt

A brit és amerikai lapok szerint lényeges előrelépés nem történt a magyar és az amerikai külügy tárgyalásán, és továbbra is csak találgathatunk a kitiltások okairól is. A nyugati sajtó szerint az ügy hátterében a kormányzat által elnézett, esetleg támogatott korrupció, konkrétan a külkereskedelemben folyó adócsalások állnak, egy orosz agytröszt szerint azonban a szankciókkal valójában Oroszországot célozzák.

Kevés híradás jelent meg az angol nyelvű sajtóban Szíjjártó Péter külügyminiszter és Victoria Nuland amerikai helyettes külügyi államtitkár-helyettes tárgyalásáról. A cikkek többsége csupán a két fél hivatalos közleményeit idézte, valamint bemutatta az ügy hátterét. Az amerikai külügy pénteken jelentette be, hogy hat magyar nem utazhat az Egyesült Államokba. Az érintettek személyéről annyit közöltek, hogy közöttük vannak kormányzati alkalmazottak is, ezért a döntésről értesítették a magyar kormányt is.

Szűkszavú nyilatkozat

Kedden Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter Washingtonba utazott, ahol Victoria Nuland amerikai helyettes külügyi államtitkárral tárgyalt, de a találkozóról szűkszavúan nyilatkoztak a résztvevők. Marie Harf, az Egyesült Államok helyettes külügyi szóvivője kedd este annyit jelentett be, hogy a Nuland-Szijjártó tárgyaláson szóba kerültek a kitiltások, és a felek a párbeszéd folytatásában állapodtak meg. A szóvivő közölte azt is, hogy a beutazási tilalmakat „a 7750-es elnöki proklamáció égisze alatt vezették be, amely felhatalmazást nyújt a vízum megtagadására olyan jelenlegi és volt kormányzati tisztségviselőktől, akik közhivatalnoki korrupció részesei”. Elmondása szerint a tilalmak “a magyar kormányon belüli korrupcióra vonatkozó hiteles információk sorára alapulnak”.

Nincs új információ

Szijjártó Péter azt mondta, „semmi újat nem tudott meg az amerikai korrupciós vádakról és az emiatt az Egyesült Államokból kitiltott magyarokról”. „Az Egyesült Államok kormánya törvényi akadályokra hivatkozva továbbra sem adja át azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján magyar állampolgárokat korrupcióval vádolja, így hiába vártam a megbeszéléstől ennek a kérdésnek a rendezését, ez nem sikerült" - mondta a magyar külügyminiszter az Origónak. A külügyminiszter szerint nem ez volt a találkozó egyedüli témája, szó esett még az afganisztáni magyar szerepvállalásról és az iraki és szíriai Iszlám Állam elleni fellépésről is.

Spekulációk a háttérről

A kitiltások hátteréről spekulált több nyugati újságíró is. Marcelo Nagy, a konzervatív Fox News munkatársa úgy látja, az amerikai szankciók erősítik Magyarország „Ororszországot idéző” elszigetelődését. Nagy hétfői cikke szerint Budapest az utóbbi években „Európával és az Egyesült Államokkal szemben pozícionálta magát, annak ellenére, hogy Magyarország az EU és a NATO tagja, miközben gesztusokat tett Vlagyimir Putyin és Oroszország felé.” A szerző felhívta a figyelmet, hogy Orbán tusnádfürdői beszédében már Oroszországot és Törökországot említette, mint az illiberális állam modelljét, valamint, hogy Szíjjártó Péter korábban megtervezett látogatásán várhatóan szóba fog kerülni a magyar állampolgárok kitiltása is.

Elfogyott a türelem

A brit Euronews tudósítója úgy fogalmazott: “az Obama-adminisztráció hosszú ideje elégedetlen a magyar kormány ténykedésével. Most, úgy tűnik, elfogyott a türelmük. A kitiltások üzenete: vagy összeszeditek magatokat, vagy vállaljátok a következményeket!”. A cikk idézi Szíjjártó Péter nyilatkozatát washingtoni tárgyalásáról, valamint Horváth András volt NAV-ellenőrt is megnevezi: „úgy tűnik, a két ország kapcsolata egy jelentés után került mélypontra, amelyet Horváth András, a magyar adóhatóság volt munkatársa mutatott be, aki szerint a kormány szemet hunyt a korrupció felett” – írja a brit portál.

Gyenge láncszem

Pyotr Iskenderov, az orosz kötődésű Strategic Culture Foundation publicistája a szervezet weboldalán azt írja: a kitiltások hátterében valójában az áll, hogy Magyarország ellenzi az Oroszország elleni EU-szankciókat. „Magyarország az EU-n belül egy olyan csoport vezetője, ami az EU-n belül vonakodik követni Washington és Brüsszel oroszellenes politikáját.” Magyarország mellett Csehország és Szlovákia is vitába szállt az EU többi országával az Oroszország elleni, az ukrajnai konfliktus kapcsán meghirdetett gazdasági szankciók miatt. A szerző szerint „a második világháború óta a legnagyobb” nyugati törekvésnek vagyunk tanúi, amelynek célja „Oroszország alávetése a szankciók és más eszközök segítségével”, és amiben Magyarország „gyenge láncszemnek” bizonyult.

Önmentegető érvelés

A magyarországi témákkal foglalkozó angol nyelvű blog, a Hungarian Spectrum úgy fogalmaz: „sem a magyar, sem az amerikai álláspont nem változott Szijjártó Péter külügyminiszter Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkár találkozója után”. A szerző szerint Szíjjártó, illetve általában a kormány az ügyben mossa a kezeit: úgy tesz, mintha nem tudtak volna a korrupciós ügyekről, valamint arról, hogy az Egyesült Államok egy ideje nem nézi jó szemmel az Orbán-kormány működését. Bár elképzelhetőnek tartja, hogy „az Orbán-rezsim általános légköre” miatt a magyar diplomaták nem mernek rossz híreket közölni a magyar külüggyel, szerinte valószínűbb, hogy csak önmentegetés a magyar fél érvelése, hogy nem tudtak a problémákról. A szerző a Népszabadság keddi cikkét is megemlíti, amely szerint Orbán nem tudott például a NAV-körüli korrupciós ügyekről. Szerinte azonban ez valószínűleg tudatos a dezinformáció a kormány részéről, összhangban a Szíjjártó által is hangoztatott érvekkel.