Triviális a címkeolvasás, de hasznos

Húsvét közeledtével a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság éberebben figyel, intenzívebben szűr. Az első lépést azonban a vásárló teszi meg – a tudatos fogyasztó válogasson körültekintően.

A felügyelők alaposabban vizsgálják az árfelszámítást, próbavásárlással élnek, ha arra gyanakszanak, hogy a polccímkétől eltérően értékesítenek a kereskedők. Vizsgálják a termékmegnevezés helyességét, és természetesen a szavatosságát. Szűrik az ajándékcsomagokkal kapcsolatos szabálytalanságokat, amikor valójában az ingyenesnek mondott termékekért is fizet a vásárló, különösen amikor olcsóbb darabonként megvenni valamit, mint az akciósnak hirdetett csomagban.

A vonatkozó előírások pontosan meghatározzák, hogy egy csokoládé termék megnevezése mikor megfelelő (mikor nevezhető étcsokoládénak, tejcsokoládénak, fehér csokoládénak), és bár az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyártói címkék ebben a vonatkozásban már jellemzően megfelelőek, előfordul, hogy a polccímkén megtévesztő tájékoztatás szerepel.

Mire figyeljünk vásárláskor?

Csokoládé

A „nem minden csokoládé, ami annak látszik” kitétel Google-találatnak sem utolsó, mégsem árt elismételni újra meg újra az alapszámokat. Étcsokoládé esetén legalább 35 százalék összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, a mennyiség legalább 18 százaléka legyen a kakaóvaj, és legalább 14 százaléka a zsírmentes kakaó szárazanyag. Tejcsokoládé esetén legalább 25 százalék összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia a táblának vagy figurának.

Sonka

A Magyar Élelmiszerkönyv a sonka termékcsoportot három alcsoportra osztja, a húsvétkor fogyasztott sonkák többsége az elsőbe és a másodikba – a nyers, illetve a hő-kezelt sonkák közé – tartozik. Nincs olyan szakember, aki belelát a sonkába, kóstolásra pedig sajnos nincs lehetőség, ezért a sonka kiválasztásnál a fogyasztó számára a legfőbb támpontot az árucímke jelenti. Az első próba, hogy egyáltalán van: ha nincs címke, ne vegyük meg. Ha elolvassuk, nem csak a termék tulajdonságainak, hanem a felhasználás módjának is szerepelnie kell rajta: utal az állatra, kivéve ha sertés, utal a testtájra, az előkészítés módjára – darabolt vagy kötözött –, a hőkezelés, a pácolás vagy füstölés módjára, a nyers terméknél pedig arra, nyersen, főzve, vagy sütve fogyasztandó.

Tojás

2012 óta rendelet írja elő, hogy fel kell tüntetni a tojás kilónkénti árát is. Vásároljunk annál, akiben megbízunk, ismerjük a termékeit, és elégedettek vagyunk vele.