Becsapós inflációs adat fedheti el a magas élelmiszerárakat

A júniusi 5 százalék feletti szintről 4 százalékra lassult az infláció júliusban. Az infláció mérséklődése azonban becsapós: nem azt mutatja, hogy alacsonyabbak lettek az árak, a csökkenést technikai változás okozza. A stabil árszínvonalra az előrejelzések szerint még várni kell 2011 közepéig, mivel az élelmiszerek és az energiahordozók ára a vártnál magasabban alakul.

Júliusban 4 százalékos volt az éves infláció Magyarországon, így az első hét hónapban 5,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában - közölte szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal. A 4 százalékos júliusi infláció meghaladja a várakozásokat, a gazdasági elemzők ugyanis 3,8 százalékos áremelkedési ütemet vártak.

A vártnál magasabb infláció azonban jóval elmarad a tavaly júliusi 5,1, illetve az idén júniusban mért 5,3 százalékos inflációtól. A jelentős visszaesés azzal magyarázható, hogy a Bajnai-kormány gazdaságstabilizációs csomagjának részeként bevezetett áfaemelés hatása már nem látszik a mostani adatban. Vagyis nem az árak valós alakulása, hanem technikai okok miatt csökkent jelentősen az infláció mértéke.

A KSH jelentése szerint tavaly júliushoz viszonyítva az élelmiszerek árai átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentőse, közel 30 százalékkal drágultak az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs). Az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 13,1 százalékkal, az elektromos energiáé 12,3 százalékkal nőtt, míg a távfűtésé 17 százalékkal csökkent. Szintén átlag felett, 6,7 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohánytermékek ára, az járműüzemanyagok pedig 16 százalékkal drágultak éves szinten.

MNB: Jövőre valósulhat meg az árstabilitás

A tavalyi áfaemelést megelőző hat hónapban a 12 hónapra visszatekintő infláció 2,9-3,8 százalék között mozgott, ami többé-kevésbé megfelelt a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs céljának. Az áremelkedés alacsony üteme részben azzal volt magyarázható, hogy a válság miatt jelentősen visszaesett a kereslet, így például a tavaly márciusi jelentős forintgyengülés ellenére sem tudták emelni az áraikat a kereskedők.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentése szerint 2011 második negyedévére érheti el Magyarország az árstabilitást jelentő 3 százalékos inflációs célt, ezt követően pedig várhatóan 2,8-2,9 százalékos szinten stabilizálódik az éves áremelkedés üteme. A jegybanki jelentés szerint az úgynevezett maginfláció már az idei harmadik negyedévben eléri a 3 százalék alatti szintet, viszont a feldolgozatlan élelmiszerek, illetve az üzemanyag és energia rendkívül változékony ára miatt nem tud a célérték alá kerülni az infláció.

Csak az adatok alapján fizetünk kevesebbet a boltokban, valójában nem

Az MNB kedvező világgazdasági környezetet vár hosszabb távon, ami segíti a magyar gazdaság növekedését. A jegybank szerint a gyenge magyar belföldi keresletnek árleszorító hatása van, amit viszont elfed a globális növekedés és az euró dollárral szembeni gyengülése miatti energiaár-emelkedés. Éves szinten ezek alapján idén 4,9, jövőre 3, 2012-ben 2,9 százalékos lehet az infláció.

Megemelt becslések

Az infláció kismértékű felpörgését a Nemzetgazdasági Minisztérium is megemlítette keddi gazdasági előrejelzésében. Az előző kormány idején prognosztizált 4,3 százalékhoz képest 4,7 százalékra várja az árszínvonal-emelkedés idei alakulását a minisztérium, miközben a gazdasági növekedési becslést felfelé korrigálta. A jegybank elemzői által említett okok miatt már korábban is magasabb értéket mutatott a hazai drágulási ütem. Júniusban például a feldolgozatlan élelmiszerek árának megugrása játszott nagy szerepet abban, hogy az előzetesen várthoz képest magasabb lett az infláció.

A Reuters legfrissebb elemzői felmérése is a korábbinál magasabb inflációt jósol: a szakértők átlagosan 3,84 százalékos inflációt vártak júliusra éves összehasonlításban, az egész évre pedig átlagosan 4,74 százalékos értéket becsültek, szemben az egy hónappal korábbi felmérésben szereplő 4,55 százalékkal. Az elemzői konszenzus szerint év végén, azaz a decemberi inflációs ráta viszont 3,87 százalékos lehet, azaz szinte pontosan az júliusinak megfelelő ütemet valószínűsít a piac.

Élelmiszer és energia

Ha a vártnál magasabb lesz a júliusi infláció és a következő hónapokban is tartósan magasabb árak alakulnak ki, akkor a cél elérése érdekében az MNB döntéshozó testülete, a monetáris tanács megemelheti vagy tarthatja a jelenlegi 5,25 százalékos kamatszintet. Ha az infláció a várakozásoknál alacsonyabb lesz és nem alakul ki inflációs nyomás, akkor a jegybank akár csökkenthetné is a kamatot, ám ezt csak kedvező nemzetközi piaci hangulatban lépheti meg. A jegybank ugyanis az infláció mellett Magyarország kockázati megítélésétől teszi függővé a kamatdöntést, márpedig egy kamatcsökkentésnél csökkenhet a Magyarország által kínált kamatprémium, ami akár forintgyengülésben is megnyilvánulhat.

"Két évvel ezelőtt - az élelmiszerárak megugrásánál - gyorsan és erősen belekerült az inflációs adatba az áremelkedés, de nem csak a növények, hanem a takarmányozás miatt az állati eredetű élelmiszerek esetében is" - mondta Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője. Szerinte idén egyelőre még kevésbé és korlátozottabban érvényesült a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése, mint két éve, de nehéz megmondani, milyen hatást vált ki később.

Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője is az élelmiszerárak emelkedését és a magas energiaárakat említette, mint az inflációs célt nehezítő tényezőt. Az elemző szerint nincs olyan hatás, ami miatt a jegybank megváltoztatná a kamatpolitikáját, vagyis 5,25 százalékon tarthatja az alapkamatot a következő hónapban.