Ki volt valójában Abigél, és mi történt vele?

Abigél

Szabó Magda Abigél című regényéből Zsurzs Éva rendezett nagy sikerű, négyrészes tévésorozatot, parádés szereposztással. Az először 1978 tavaszán sugárzott Abigélt idén karácsonykor ismét műsorra tűzte a Duna televízió, hiszen a második világháború idején a megszokott környezetéből kiszakított, mindaddig elkényeztetett kamaszlányból a szigorú szabályok szerint, de nagyon is szeretetalapon működő evangélikus lányintézetben felelősségteljes fiatal nővé fejlődő Vitay Georgina fejlődéstörténetének nagy része épp a szeretet ünnepének, karácsony idején játszódik.

Ismertem és nagyon szerettem a könyvet. Igen nagy siker volt, már vagy tizenkét kiadást megért mint ifjúsági regény, csíkosban is, pöttyösben is, úgy emlékszem. Kicsit tartottam attól, hogy ifjúsági filmet csináljak, de azért ráírattam a főcím alá, hogy ifjúsági film. Ez ugyanis hozzátartozik a szakmához, hogy tájékoztassuk a nézőt, mit várjon. Mert ha mesét vár, s felnőttnek való filmet kap, ugyanúgy csalódik, mint fordítva

– emlékezett vissza az Abigél forgatásának 25-ik évfordulóján, 1992-ben az Alföld irodalmi folyóirat érdeklődésére Zsurzs Éva. Az ifjúsági besorolást tehát a kényszer szülte, hiszen Szabó Magda 1970-ben megjelent regénye Árkodon, a szigorú regulákat követő, bentlakásos kálvinista Matula Leánynevelő Intézetben játszódik, főszereplője egy kamaszlány, ahogy főbb szereplői is diáklányok és tanárok.

Abigél Forrás: Magyar Televízió

De az Abigél korántsem ifjúsági történet, csupán a környezetéből kényszer miatt kiszakított (a főhős Georgina tábornok apja a második világháborús katonai ellenállás egyik vezetője, aki vidéken helyezi biztonságba a lányát) elkényeztetett lány szemszögén keresztül avatja be a nézőt (illetve az olvasót) a világ törvényeibe, az ön- és tágabb emberismeretbe, s tanítja meg újra szeretetre, önzetlenségre és megfontolt felelősségvállalásra.

Fontos megemlíteni: ez volt a pártállami időben a Magyar Televízió legsikeresebb, azóta is megunhatatlan sorozata, csak a második epizódot több mint 3,5 millióan nézték 1978-ban. A sorozat népszerűsége pedig az újra kiadott regény népszerűségének is jót tett: Szabó Magda műve 1978 őszén a könyveladási lista első helyére került.

A siker és az azóta is töretlen népszerűség oka annak köszönhető, hogy a sorozatban minden a helyén van. Kezdve azzal, hogy Szabó Magda kortalan történetet írt, amelyben éppúgy megjelenik a háború sújtotta időszak, mint a keresztény felelősségvállalás. Ráadásul mindezt a személyesség hangján, rendkívüli hitelességgel – tény: saját élményanyagból dolgozott, az írónő a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetbe (ma Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma) járt (ahol később tanított is), részben az itt szerzett tapasztalatit építette be az 1970-ben megjelent regénybe.

A forgatásra két éven át, minden részletre odafigyelő alapossággal készülő Zsurzs Éva pedig értő módon, a történettel és a szereplőkkel azonosulva nyúlt az alapműhöz, amelyet remek színészekkel játszatott el.

Szerencsi Éva és Piros Ildikó az Abigélben Forrás: MTV

A főszerepet Szerencsi Éva kapta, mellette a Matula diákjait olyan színésznők alakították, mint Zsurzs Kati (a rendező lánya), Egri Kati vagy Bánfalvy Ágnes. De a felnőttszerepek számítottak és számítanak ma is igazán parádésnak: Básti Lajos, Garas Dezső, Piros Ildikó, Balázsovits Lajos, Tábori Nóra, Schubert Éva és Temessy Hédi parádéztak a Matula oktatói szerepében, mellettük pedig a magyar színjátszás olyan nagyságai is feltűntek, mint például Ruttkai Éva.

Az iskolaigazgatót, Torma Gedeont alakító Básti Lajos ráadásul már súlyos betegen állt kamera elé utolsó szerepében. A legendás, közkedvelt színészt 1976-ban, 65 évesen diagnosztizálták tüdőrákkal, s bár a forgatást még az előtt elvállalta el, hogy kiderült volna a betegsége, eszébe sem jutott visszalépni.

De a felvételek során egyre súlyosabbá vált betegsége, ezért Zsurzs Éva változtatott a forgatókönyvön és egyes jeleneteknél ahelyett, hogy maga Torma igazgató beszélne, Kalmár Péter (Balázsovits Lajos) mondja el, hogy mit üzent a Matula vezetője. Básti Lajos a premiert nem is élte meg, 1977. június 1-én hunyt el, nagyjából a forgatás befejezése idején.

Abigél: Garas Dezső, Básti Lajos és Szerencsi Éva Forrás: MTV

Az csupán apró, Garas Dezsőt érintő érdekesség, hogy alig 10 éves korában, nagyjából az Abigél cselekményének idején pszichoszomatikus okokból (azaz a vészkorszak idején a származása miatti üldöztetés szorongása miatt) eredő strúmával műtötték, de az operációt követően leállt a légzése, és csak az épp a kórterembe érkező orvos lélekjelenlétének köszönhette életét: a doktor még a kórteremben gyorsan gégemetszést hajtott végre rajta.

Viszont a beavatkozás során károsodott Garas hangszála is károsodott, részben innen ered a nagy színész, az Abigél Kőnig tanár urát is mély beleéléssel alakító Garas Dezső egyedi és fátyolos hangja.

Piros Ildikó, Garas Dezső és Szerencsi Éva az Abigél című sorozatban Forrás: Magyar Televízió

A filmbéli Abigél-szobor viszont sokkal rosszabbul járt. Az eredetileg a budapesti V. kerületben, az Október 6. utcában, egy Hild József építtetett 1844-es klasszicista bérház udvarán álló Korsós nő című szobrot valószínűleg Dunaiszky Lőrinc készítette 1814-ben. Ezt a szobrot használták az Abigél forgatásánál, csakhogy a Matula kertjének forgatási helyszínéül a Vácrátóti arborétumra esett a választás, ide kellett elszállítani a Korsós nőt, hogy Abigél lehessen – visszaszállításakor a munkások nem voltak elég óvatosak és letörték a szobor orrát.

Abigél: Zsurzs Kati és Szerencsi Éva a Korsós nő előtt Forrás: MTV

A regény- és sorozatbeli Abigél-szoborral ellentétben a Korsós nő nem is a kívánságok teljesítéséről volt "hírhedt". A várostörténeti legenda szerint Dunaiszky a nőalak arcát egy híres pesti szépségről mintázta, a talapzata alatt létesített kútba pedig egy elkeseredett férfi vére csorgott, aki 1848-ban a szobor tövében lőtte agyon magát szerelmi bánatában.

A Szabó Magda regényéből készült Abigél viszont nem az elkeseredettségről szól, hanem az azon való felülemelkedésről és a szeretetről. Arról, hogy egy elkényeztetett gyereklány új környezete és az ott megélt események hatására képes megfontolt, felelősségteljes felnőtté válni.