Győrben újabb menedékkérőket szállítottak le

A győri rendőrség 249 koszovói határsértőt szállított le a Budapestről Ausztriába tartó Railjet gyorsvonatról

A hatóságok cáfolják ugyan, hogy politikai nyomásra cselekednének, de a határsértők elleni fellépések látszólag szaporodnak. A győri eset pedig azt is megmutatta, hogy az akcióknak egyre nagyobb a visszhangjuk. A szociológus úgy látja, a bevándorlás ügyében a média is csapdába került.

Megszaporodtak a győri pályaudvaron zajló eseményekről és a határsértőkről szóló tudósítások. A napokban több száz koszovói menedékkérőt szállítottak le a Budapest és München között közlekedő Railjet vonatokról.

Bereteszelés

A Kisalföld.hu percről percre számolt be a koszovóiak győri leszállításáról és a rendőrségi akciókról. A tudósításból az is kiderült, hogy több esetben a mentőknek kellett segíteni a kimerült és éhező koszovóiakon. A téma a Fidesz mezőkövesdi frakcióülésén is előkerült, ahol Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy nullára kell szorítani a megélhetési bevándorlók számát,:

„be kell reteszelni Magyarország ajtaját”.

A Charlie Hebdo elleni támadás óta a bevándorlók kérdése ismét a politika egyik vezető témájává vált. Magyarországon a kormány úgymond a gazdasági bevándorlók elleni küzdelmet hirdette meg, míg az ellenzék szerint itthon nem ez a probléma, a kabinetnek inkább a kivándorlással kellene foglalkoznia.

Koszovói albánok a buszmegállóban, valahol Ásotthalom és Mórahalom között Forrás:Bielik István Origo

Tranzit

Tény, hogy az elmúlt évben 43 ezren kértek menedékjogot, míg két évvel ezelőtt csak 2157-en. A migránsok jelentős részének nem Magyarország a cél, csupán tranzitország vagyunk a térségben. Fontos, hogy a kérelmezők 40-50 százaléka a kérelmének előterjesztését követő 24 órán belül elhagyja az országot, további 30-40 százalékuk 3-10 nap között távozik.

A helyzet, amely a szerb határ mentén a legsúlyosabb, szürreális megoldási javaslatokat szül, Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere például arra készül, hogy ha a kormány nem segít a rendezésében, kerítést húz a település köré. Az ötlet nem számít eredetinek, Bulgária jelenleg is épít egy kerítést a török határra, éppen az illegális migráció ellen.

Afgánok vizet és ételt visznek a szabadkai ideiglenes szállásukra Fotó: Bielik István - Origo

Ritka

A bevándorlás napirendre kerülésével a magyar hatóságok a korábbiakhoz képest is aktívvá váltak a határátlépőkkel szemben. Hétfőn a győri pályaudvaron több száz határsértőt szállítottak le a Budapestről Bécsbe tartó vonatról, mert nem voltak érvényes irataik.

Ezzel kapcsolatban az Origónak több, egymástól független rendőrségi forrás is azt erősítette meg, hogy a győri esethez hasonló ritkán fordul elő Magyarországon. Bár szinte mindennap elfognak néhány száz migránst, ők általában kisebb csoportokban érkeznek az országba.

Koszovói határsértők a győri vasútállomáson Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Valaki súghatott

Az Origo értesülése szerint nem kizárt, hogy a győri rendőrök „infóra mentek”, azaz valaki szólt nekik a vonaton utazó menekültekről. Másik forrásunk viszont azt mondta, hogy mivel folyamatosak az ellenőrzések a határátkelőkön, illetve a környékükön, nem elképzelhetetlen, hogy a rendőrök véletlenül botlottak bele a vonaton utazó több száz menekültbe. Azt azonban ő is elmondta, hogy hasonló esetre, azaz, hogy egy járművön találjanak egyszerre ennyi menekültet, nem emlékszik.

Újdonság

A Győrben elfogott menedékkérőket korábban a magyar–szerb határon tartóztatták föl, majd átadták őket a bevándorlási hivatalnak, mondta Vas Gizella, az ORFK hátrrendészeti főosztályvezetője az Origónak. Azok, akik menedékkérelemmel élnek elvileg nem hagyhatják el az országot, amíg nem bírálják el a kérelmüket, a valóságban azonban gyorsan megpróbálnak távozni, főként nyugat felé.

Újdonság volt, hogy ilyen tömegben utaztak a vonaton a menedékkérők Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Újdonság volt, hogy a vonaton tartóztatták föl a menedékkérőket. Magyarország schengeni csatlakozása, 2007 óta folyamatosak a hasonló ellenőrzések, csak korábban nem kapott ekkora visszhangot egy akció – mondta a főosztályvezető. 2013-ban is volt egy hasonló méretű menekülthullám, majd tavaly szeptembertől ismét megszaporodott a menedékkérők száma. „Politikai nyomásról szó sincsen ezekben az esetekben, mivel a hatóságok csak a törvényben előírt feladataikat végzik.”

Körkörös folyamat

A bevándorlókat érintő akciók a párizsi terrortámadás óta kaptak nagyobb médiafigyelmet, amit itthon csak felerősített Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése – mondta az Origónak Zsolt Péter. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója szerint a média szerepe kiemelkedő ebben az ügyben.

A folyamat körkörös, mivel a politikai megnyilatkozásokra a média érzékeny, a média által napirenden tartott bevándorlási kérdés hatására pedig az emberek hihetik azt, hogy a bevándorlási probléma jelentős kérdés Magyarországon. Akkor foghatunk gyanút, ha a számokkal hasonlítjuk össze. Nem valószínű, hogy egyik napról a másikra ugrott meg a bevándorlók száma.

Csapda

Senki sem fogja elismerni, de gyanítható, hogy a média és a politika együttes üzeneteinek is van hatása a rendőrségi akciókra, nem csak a bevándorlói szám növekedésének. A médiakutató szerint a bevándorlás kérdésében a média csapdába került, mert most már minden bevándorlással kapcsolatos hírnek nagy a hírértéke, és így a történet önmagát gerjeszti.

249 koszovói határsértőt szállítottak le az Ausztriába tartó vonatról Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Nem hirtelen jött

Az öngerjesztés azonban nem súlyos probléma. A témára ráirányított figyelem jótékony hatású is lehet. Például azok segítésében, akik határőri feladatokat végeznek, a szükséges erőforrások és emberi körülmények biztosításának kérdéseiben. A gond akkor van, ha a média elfelejti feltárni a menekültügynek ezeket az aktuális és más komplex problematikáit, vagy ha elfelejti megkérdezni a rendőrséget, hogy látványosabb akcióinak oka nem a közvélemény érdeklődéséhez történő igazodás-e.