Bárki ihat biciklizés előtt, csak részeg nem lehet

A statisztikák szerint nem nőtt, hanem csökkent a bringások által okozott balesetek száma, holott tavaly egy törvénymódosítás lényegében engedélyezte az ittas kerékpárvezetést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy törvényen felül állnának a kerékpárosok: bármikor ellenőrizheti a rendőr a kötelező tartozékokat, és azt is előírják, hol és milyen sebességgel tekerhetünk. 

Csak két európai országban nagyobb a kerékpárosok aránya a magyarországinál Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Kis késéssel ugyan, de megjött a jó idő, aki télen a pincében pihentette a kerékpárját, már biztosan elővette, és tekert legalább egyet vele. Valószínűleg kevesen tudják, hogy Magyarország az egyik legnagyobb biciklis nemzet a kontinensen: az Európai Unió megbízásából tavaly novemberében készített felmérésből az derült ki, hogy a kerékpárhasználatot tekintve a harmadik helyen állunk.

"Egy átlagos napon milyen közlekedési eszközt használ a leggyakrabban?" - tették fel a kérdést az EU-tagállamokban, amire a magyarországi megkérdezettek 22 százaléka válaszolta azt, hogy kerékpárt. Csupán a 36 százalékos Hollandia és a 23 százalékos Dánia előzött meg minket.

Az enyhítés óta kevesebb balesetet okoznak a biciklisek

A 2015-ös év első három hónapjában 3088 személyi sérüléssel járó baleset történt Magyarország útjain, ebből 253-at okoztak kerékpárosok, ami 8 százalékot jelent. Persze a hidegben még kevesen használták a kerékpárt, ezért megnéztük a teljes 2014-es évre vonatkozó statisztikát is.

Tavaly 15 847 személyi sérüléssel járó baleset történt, amiből 1871-et okoztak kerékpárosok, ez 11,8 százalékos arány. Érdekesség, hogy 2013-ban, amikor az alkoholfogyasztásra még szigorúbb szabályok voltak érvényben, 13 százalék volt a kerékpárosok által okozott balesetek aránya. Bár a javuló tendencia szerencsés, a kerékpárosok még tavaly is nagyobb arányban okoztak baleseteket, mint amekkora a forgalomban képviselt arányuk.

Kötelező tartozékok

Mivel nem kell a kerékpár vezetéséhez jogosítvány, sokan hajlamosak a szabályokat lazábban venni, mint az autóvezetésre vonatkozókat, pedig a kerékpár a KRESZ szerint járműnek minősül, úgyhogy a vezetéséhez bizonyos feltételeknek teljesülnie kell.

Először is, járművezetésre alkalmas állapotban kell lenni; másrészt pedig elvárás ismerni a KRESZ-t. Természetesen nem csak a vezetőnek, de a kerékpárnak is közlekedésre alkalmasnak kell lennie, ami a megfelelő műszaki állapot mellett a kötelező tartozékok meglétét is feltételezi. Ezek a következők:

• működjön megbízhatóan a kormány, és ne akadályozza a kerékpár egyéb alkatrészeinek működését
• legyen nedves időjárás esetén is hatásos, egymástól független fék elöl is és hátul
• elölre a kormánnyal együtt forduló fehér vagy kadmiumsárga, hátulra piros színű lámpát kell tenni a kerékpárra vagy a ruhára
• a lámpák lehetnek villogók is, de sötétben, tiszta időben 150 méterről is láthatónak kell lenniük
• ha a lámpák nem saját áramforrásról működnek, akkor együtt kapcsolhatóknak kell lenniük
• elölre fehér, hátulra piros fényvisszaverő prizmát kell felszerelni a kerékpár hossztengelyének vonalában
• az első kerék küllőire, legalább két borostyánsárga küllőprizmát kell tenni a felni, vagy fényvisszaverő csíkkal ellátott gumiabroncsnak kell lennie legalább az első felnin
• kötelező egy hangjelző berendezés, ami csak csengőhangon szólhat.

A lámpák lehetnek elemesek és dinamósok is, a lényeg, hogy 150 méterről láthatóak legyenek a sötétben Fotó: Polyák Attila - Origo

Az engedélyezett kiegészítők közé tartozik a kerékpár oldalán, illetve pedáljain elhelyezett borostyánsárga prizma, illetve a bal hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelző. Ennek elöl fehér, hátul piros fényvisszaverőt kell tartalmaznia.

Hogyan szállítsuk a gyereket?

Gyerekülés csak úgy szerelhető fel, hogy az ülés és a benne ülő gyerek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a lámpákat és a fényvisszaverőket ne takarja.

A gyerekülésnek a kerékpár hossztengelyén kell lennie, a vezető háta mögé csak akkor lehet felszerelni, ha háttámlával, kapaszkodóval, lábtartóval, és méretre állítható, kibújásbiztos övvel van ellátva.

Kétkerekű kerékpáron csak a 16. évét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast, vagy több pótülés esetén utasokat, vázon ülni, természetesen, tilos.

Szigorú szabályok vonatkoznak a gyermekszállításra is Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Utánfutót csak akkor szabad kerékpárral vontatni, ha az nem szélesebb 70 centiméternél és nem nehezebb 70 kilónál, nem hiányozhat róla a háromszög alakú fényvisszaverő prizma és a piros lámpa.

Nem mindig kell mellény és sisak

A két legfontosabb viselhető tartozék a fényvisszaverő mellény és a bukósisak, de egyik sem kötelező minden esetben.

Előbbit lakott területen kívül sötétedés után vagy rossz látási viszonyok közt kötelező viselni, utóbbit pedig lakott területen kívül, 40 km/h-nál nagyobb sebességnél.

Kerékpárral is lehet gyorshajtani

Kevesen tudják, de a kerékpárokra is vonatkoznak bizonyos sebességhatárok, amelyeket persze igen nehéz betartani és betartatni, hiszen a bicikliken nem kötelező a sebességmérő.

Lakott területen belül legfeljebb 40 km/h sebességgel szabad közlekedni, lakott területen kívül sisakban 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, de csak akkor, ha utast nem szállítunk.

Sisak nélkül pedig 40 km/h az engedélyezett tempó, bár sosem hallottunk olyanról, hogy bárkit is bemért volna a traffipax. Kerékpárúton 30 km/h, gyalog- és kerékpárúton 20 km/h, gyalogos-kerékpáros zónában a kijelölt részén 20 km/h, a többi részen 10 km/h a megengedett maximális sebesség.

A Bubival nem egyszerű gyorshajtani, mert nem könnyű tekerni Forrás: MTI/Kovács Tamás

Hol kerékpározhatunk?

Alapvető szabály, hogy ha valahol van kiépített kerékpárút, akkor kötelező azon tekerni, kivéve, ha az úton kerékpáros nyom van felfestve, vagy ha a kerékpárúton annyi a járókelő, hogy az a továbbhaladást akadályozza. Rengeteg problémát szül, ha a kerékpársávot egy meglévő járdára festik fel, tipikus példa erre a budai felső rakpart, ahol a fényképezkedő turisták között cikáznak a kerékpárosok, fokozva a balesetveszélyt.

Megszűnik a kerékpárút az Erzsébet híd alatt

Ma a budai felső rakparton vezető kerékpárút Budapest egyik legforgalmasabb útvonala, naponta több ezren közlekednek itt. Állandóak a konfliktusok a biciklisek és a járókelők között, alig van olyan szakasz, ahol ne közös felületen osztoznának.

A kevés ilyen egyike volt az Erzsébet híd alatti 50-60 méteres, amely most a fonódó villamos Rudas fürdőnél lévő megállójának építése miatt megszűnik, vagyis a kerékpárokat itt is a keskeny gyalogosjárdára fogják felterelni. Sovány vigasz a kerékpárosoknak, hogy a villamosmegálló mellett egy gyalogos-kerékpáros átkelőt is létesítenek, amely megkönnyíti majd a biciklivel történő felhajtást a hídra.

Ha az úttesten van zárt vagy nyitott kerékpársáv, akkor kötelező azon kerékpározni, és szigorúan csak a menetiránynak megfelelően.

Buszsávban csak akkor szabad tekerni, ha ezt tábla engedélyezi, akkor viszont kötelező itt menni, és nem a normál forgalmi sávban. Ha nincs engedélyező tábla, akkor a buszsáv melletti normál sáv szélén kell kerékpározni, ami messze nem ideális helyzet, hiszen a bringást mindkét oldalról járművek előzik.

Hol tilos kerékpározni?

Járdán általában tilos tekerni, kivéve akkor, ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan.

Ilyen esetben a gyalogosok zavarása nélkül, legfeljebb 10 km/h-val szabad haladni a járdán. A másik kivétel a 12 év alatti gyerekekre vonatkozik, ők bármikor tekerhetnek a járdán (legfeljebb 10 km/h-val), mert számukra úttesten kerékpározni még tilos.

Gyalogúton és gyalogos zónában tilos kerékpározni, bár csábító lenne gyorsan haladni, itt bizony le kell szállni és tolni.

Autópályán és autóúton is tilos kerékpározni, még ha úgy is tűnhet, hogy erre a leállósáv viszonylag biztonságos lenne - ez még lerobbant autóval is életveszélyes. Városban, ahová a buszok és taxik számára engedélyezett a behajtás, kerékpárral is be lehet hajtani.

Csak a 12 év alattiak tekerhetnek a járdán, mert számukra az úttest nem használható Forrás: MTI/Mohai Balázs

Hogyan kerékpározzunk?

Ha már megvan, hogy mivel és hol, már csak a hogyanra kell ügyelni. Tilos úttesten egymás mellett tekerni, bicajozás közben pórázon állatot sétáltatni, kerékpárt más járművel vontatni, elengedett kormánnyal haladni, vagy olyan csomagot szállítani, ami akadályozza a kormányzást. Ahogy minden más járművezetőnek, a kerékpárosnak is mindig jeleznie kell az irányváltási szándékát, mégpedig az adott oldali kéz felemelésével.

Tévhit, hogy a kerékpárút kereszteződéseiben mindig a kerékpárosnak van elsőbbsége, de ha mégis így van, akkor is érdemes körülnézni, mert egy autóval ütközve garantáltan a bringás fog rosszabbul járni.

Szintén sokan hiszik azt, hogy egyirányú utcába a forgalommal szemben be lehet hajtani kerékpárral, ez valójában csak akkor van így, ha erre egy kiegészítő tábla engedélyt ad. Néhány kerületben a kijelölt utcákban még a parkolás rendjét is megváltoztatták a bringások kedvéért.

Iszik és vezet

2012 augusztusában szüntették meg a nem főúton közlekedő bringásokkal szembeni zéró toleranciát (0,50 gramm/liter véralkohol koncentrációra vitték le a határértéket), amit egy 2014-es módosítással a főutakon közlekedő kerékpárosokra is kiterjesztettek. Egyúttal a nem gépi meghajtású járművek kategóriájából törölték a kerékpárt, ami azt jelenti, hogy ettől kezdve a 0,50 gramm/liter határérték már nem vonatkozik a kerékpárosokra.

Tehát a kerékpáros nem büntethető alkoholfogyasztásért, ha "közlekedésre alkalmas állapotban van", azt viszont pontosan senki sem tudja, hogy ezt miként lehet megállapítani. Kivéve persze a rendőröket.

"A kerékpáros ittasságának ellenőrzése akkor indokolt, ha a járművezető közlekedési magatartása, viselkedése vagy testi tünetei alapján (mint, például a kéz és a láb együttmozgásának nehézségei, egyensúlyzavar, állás- és járásképtelenség, kézremegés, akadozó beszéd, agresszivitás vagy labilis érzelmi állapot) arra lehet következtetni, hogy a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztása miatt nincs a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban” – írta a rendőrség a törvénymódosítás utáni állásfoglalásában.

A rendőrök rendszeresen ellenőrzik a kerékpárosokat is, főleg a tartozékok megléte és az alkoholfogyasztás érdekli őket Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

"A közúti forgalomban történő részvétel feltételeinek meglétéről dönteni - így a biztonságos vezetésre képes állapot fennállásának megítélni – a kerékpáros felelőssége. Ez a felelősség a rendőrre át nem hárítható, kivéve, ha a rendőr számára mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kerékpáros nincs a járműve biztonságos vezetésére képes állapotban" – jelentette ki Pintér Sándor Harangozó Tamás MSZP-s képviselőnek írt levelében 2014 augusztusában.

Az alkalmasságot tehát a rendőrség állapítja meg, de hogy ez a gyakorlatban hogyan működik, még László Jánosnak, a Magyar Kerékpárosklub elnökének sincs tudomása.

László szerint egyébként a törvénymódosítás nem hozott érdemi változást a kerékpárosok alkoholfogyasztásában, mert a korábbi tiltásnak sem volt nagy visszatartó ereje.

A Magyar Kerékpárosklub inkább azért lépett fel a sorozatos enyhítések ellen, mert azok szerintük növelték a kerékpárosok és az autósok közötti ellentéteket: eleve sok autóvezető nem kedveli a bringásokat, mert zavarják a közlekedésben, és vele ellentétben nem fizetnek adót az úthasználatért. Ehhez jött még az, hogy számukra már az alkoholfogyasztás is engedélyezett.