Vakít, de nem büntetik az utólagos xenont

A "drága volt" vagy a "prémium kocsi" jelzők szinonimája lehetett régebben a "xenon van benne" kifejezés. Ma már nem ez a helyzet: "kínai xenon" olcsón hódít, de nem felel meg az előírásoknak, amelyek - fordítási hiba miatt - néhol ellenkeznek az irányadó európai szabályzással. Az utólag beépített xenon nem nagyon érdekli a hatóságot, de a kék LED-re lecsapnak. Tájékozódtunk a témában.

A tanulmányautók - amilyen ez a BMW GINA is - szinte kizárólag xenon vagy LED fényszórókkal mutatkoznak be

Gyermekkoromban lenyűgözött az a célratörő egyszerűség, amivel az amerikai filmekben a zsaruk értelmezték a törvényesség fogalmát. A bajkeverő idegent azzal rendezték le, hogy "itt én vagyok a Törvény", és már csattant is a bilincs vagy a pofon. Nem kell a vadnyugati pisztolyhősökre gondolni, elég megnézni a Rambót vagy a Konvojt, hogy kapjunk némi ízelítőt a szabályok betartatásából. "Hé, ember, mi az a kékes a fényszóródban? Na, megfordulni, kezeket magasba, és semmi okoskodás!" Nagyjából így intéznék el a dolgot a kisvárosi sheriffek, aztán a puskatussal szétvernék a teljes lámpatestet, és az autós egy szót sem szólhatna. De nálunk persze nem így megy, szerencsére. Ráadásul itt mindenki mindent tud - forgalmazó, rendőr, műszaki vizsgaállomás -, csak nem ugyanúgy. Ezért csak az álláspontokat és a magunk értelmezését tudjuk közölni.

Aki utólagos xenont vesz, már valamennyire tájékozódott, vagyis tudja, hogy van valamiféle korlátozás ezen a téren. Tehát a vásárláskor megkérdezi: "Ezért nem büntet a rendőr véletlenül?" "Nem" - mondja magabiztosan a forgalmazó. Ahogy már említettük, dinamikus magasságállító és fényszórómosó volna szükséges, de a szabály megkerülhető.

A KRESZ ilyen szempontból nem mérvadó. A műszaki előírásokat a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tartalmazza, pontosabban a 37-71. paragrafusokat felölelő része. A rendelet nagyon hosszú, de az gyorsan kideríthető belőle, hogy a távolsági, a tompított és a ködlámpa csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki. Ettől ugyan a kékes színű xenon még nem lett kék, hiszen a legelterjedtebb fajta izzó K-száma a napfényéhez közelít, tehát alkalmazható. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az 5500 K-es szám az átlagos, derült idős napfényre értendő, viszont a napszakok, a földrajzi hely és az időjárási viszonyok függvényében többezres eltérést mutathat. Így bizonyítsa be valaki, hogy a tízezer kelvines kék izzó nem fehér, ha egyszer a fehér napfény is produkálhatja ezt az értéket! A xenonos szakértő tud olyan eljárásról, amelyet megszüntettek, mert a szabálysértő bebizonyította, hogy az a kék a fehér tartományba esik.

A gyári xenonlámpák nem vakítanak - elvileg. A terepjárók fényszórója olyan magasan van, hogy azon a magasságállító sem segít

Csakhogy a rendeletben a paragrafusok után következnek a kiegészítések. Mindjárt az 1. számú melléklet, amely előírja, hogy minden tekintetben meg kell felelni a Magyar Köztársaság által elfogadott ENSZ-EGB (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága) előírásainak, a 2. számú melléklet pedig felsorolja azokat a bizonyos elfogadott előírásokat. Ezek közül a xenon esetében figyelembe kell venni a 48-as (Gépjárművek világító és fényjelző berendezéseinek beépítése), a 45-ös (Fényszórótisztító) és a 98-as (Gázkisülésű izzólámpás fényszórók) számú előírásokat, ráadásként át lehet bogarászni a 99-est (Gázkisülésű izzólámpa) is. Nézzük sorban, mit olvastunk ki mi az egészből.

Az utólagos xenonkészletek gyártható és beépíthető eszközök, a kérdés a kötelező kiegészítő berendezések körül forog. Alapként a 98-as előírja: "a fényszórókat úgy gyártsák, hogy alkalmas gázkisülő fényforrással, kápráztatás nélkül, megfelelő megvilágítást adjanak tompított fénnyel és jó megvilágítást távolsági fénnyel" (6.1.1.), és "a fényszóró tompított fénye által okozott zavarást (vakítás, káprázás) ellenőrizni kell" (7. pont). Lábjegyzetbe odabiggyesztették: "ez a követelmény ajánlás tárgya lesz a hatóságok felé". Ki ellenőrizzen, mit, hogyan?

Konkrétan fogalmaz a 48-as, amikor a tompított fény beállítási határértékeit közli (6.2.6.1.), és itt van az első, kézzel fogható mondat: "olyan esetben, amikor a fényszóróhoz szintkiegyenlítő készülék szükséges a 6.2.6.1.1. és 6.2.6.1.2. bekezdések követelményeinek teljesítéséhez, ez a készülék automatikus legyen". Ez világos, tehát ha a xenonnal az előírt magasságba akarunk világítani, akkor azt automatikus szintállítóval kell szabályoznunk.

A gyári szett dinamikus magasságállítót és mosót is tartalmaz, az utólagos készletből ezek hiányoznak. A piros áthúzás nem véletlen: a képek az autógyárak beszállítójától, a Hellától valók

És a mosóberendezés? 48-as előírás, 6.2.9. pont: "Olyan objektív fényárammal rendelkező fényforrással ellátott tompított fényű fényszórót, amely nem haladja meg a 2000 lument, csak a 45. számú Előírás szerinti fényszórótisztító készülékkel együtt szerelhetnek fel." Logikusan a nagy fényerejű lámpához kellene tisztító, nem? Itt mégis a 2000 lumen alatti fényforrásra írják elő. A megoldást a szöveg angol nyelvű változata adja, amely a 2000 lument meghaladó ("which exceeds 2000 lumen") eszközre írja elő ugyanazt. Ki fordította ezt? Valószínűleg az illetékesek is értetlenkedtek, mert valaki belecsempészett egy mondatot, ami sem az angol, sem a francia szövegváltozatban nincs benne: "Gáztöltésű fényforrással rendelkező tompított fényszórót csak fényszórótisztító készülékkel párosítva használhatnak a 45. számú Előírás szerint." Mintha csak nekünk tették volna oda, ügybuzgóságból. Hiszen ezt kerestük! Képzeljük el a szakfordítást olvasó magyar közhivatalnokot, amint felfortyan: "Gyerekek, mi ez a sok hadova a lumenekről? Írjátok már oda, hogy xenont csak így, és kész!" Lehet, hogy másképp történt, de a lényeg: kell fényszórótisztító, amelynek minden tulajdonságát a 45. írja elő.

Ezek után mi lesz, ha meglátja a rendőr? Dr. Komáromi Endre ezredes, közlekedésrendészeti főosztályvezető műszaki előírásokkal kapcsolatban szintén a KöHÉM rendeletre hivatkozik: az ezeket megszegők ellen indítanak eljárást. Nem túl könnyen, ugyanis a rendőr feltehetően nem kezd ellenőrizgetni, ha eleve nagy kocsiról van szó, mondván, abban biztosan gyári xenon van. Pedig nem: a borsos árú extráért a prémium kocsiknál sem fizetnek magától értetődően. A xenonos cégnek volt nem egy olyan ügyfele, aki a vadonatúj német luxusautójába tizedáron szereltetett utólagos készletet - természetesen kiegészítő berendezések nélkül. Ha a rendőr nem kezdi firtatni ezek meglétét, csak az izzóból nem is tudja megmondani, gyári-e a beszerelés vagy sem - mondjuk a mosóberendezés hiánya közelről elég szembetűnő... Egy kiskategóriájú vagy régebbi autó már nagyobb feltűnést kelthet kékes fénnyel, hiszen a xenon ezeknél nem annyira elterjedt extra, régen pedig nem is létezett. Ugyanakkor sokat elárul Komáromi ezredes azon megállapítása, hogy a baleseti és intézkedési statisztikák alapján az utólagosan beszerelt, vagy jóváhagyási jellel el nem látott xenon-világítóberendezésekkel kapcsolatos probléma gyakorlatilag nem létezik. Tehát nem nézik a dolgot, a mosót, a szintállítót, semmit.

Lecsapnak a kék LED-ekre

Mindenki egyöntetű véleményen volt a különféle színes fénytrükkök tekintetében: küszöbfény, világító szelepsapka, neonfény a kocsi alól, kék LED-ek elöl-hátul, piros fényszóróizzó, jobbra-balra cikázó zöld izzósor elöl, lila üvegű ködlámpa, feketére festett hátsó bura - ezek nem szabályosak, és a rendőr megállít, büntet, leszedet. Nálunk nem is látni olyan sokat ezekből, bezzeg az amerikaiaknál más a helyzet. A xenonosokkal ellentétben a kéklő-zöldellő fényekkel csinosított autókat látva majdnem biztos, hogy a rendőr eljárást kezdeményez.

Összesítve, értelmezésünk szerint az utólagos xenonosoknak nincs sok félnivalójuk, ám a kék LED-eseket megbüntetik. A gyakorlatban ez hogyan néz ki? Betű szerint, ha a KöHÉM rendelettől eltérő világítóberendezést szereltek fel a járműre, és azt működtetik, a cselekmény a jármű engedély nélküli átalakításának minősül, és kimeríti a közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértését (218/1999. Kormányrendelet, 53. paragrafus). Ez harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatt a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. BM rendelet 84. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja alapján ("ha a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították") a rendőr a jármű forgalmi engedélyét a helyszínen elveszi, és az elkövető ellen szabálysértési feljelentést tesz. A feljelentés nyomán a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes kirendeltsége a járművet soron kívüli műszaki vizsgára küldheti - és bizonyára küldi is.

Megkérdeztük, mi történik, ha egy rosszul beszerelt xenon-izzó elvakítja a szembejövőt, aki balesetet okoz. Komáromi ezredes közölte, hogy a helyszínelés során, amennyiben felmerül, ezt a tényezőt is vizsgálják, de ilyen okból bekövetkezett balesetről nem tudnak. A Magyar Autóklub állásfoglalása kiemeli, hogy külön jogszabály nem rendelkezik a kérdésben. Szakemberük viszont konkrétan fogalmaz: "Kizárólag a típusbizonyítványban megadott világítóberendezések fogadhatóak el. A műszaki vizsgán az ettől eltérő általában megbukik. A dörzsöltebbek a vizsgára visszateszik az eredeti halogén izzókat. Kizárólag E-jellel ellátott, színtelen fehér vagy kadmiumsárga fénykibocsátású izzó használható. Minden ettől eltérő szabálytalan, a közhiedelemmel ellentétben bármilyen kékes fényű izzó is tilos. Egyre több az ilyen jellegű átépítés; miután nincs leszabályozva, az esetek többségében még szereléstechnikailag sem elfogadhatóak. Általában az izzó a méretei miatt nincs a lámpatest fókuszpontjában, és vakít. Beszerelés után sokan panaszkodnak, nem látnak megfelelően, a fényszóró-állítástól várják a megoldást, és nem óhajtják elfogadni a problémát, hiszen 40-50 ezer forintot kiadtak a készletért. Városi használatban egyébként sem sokkal ad jobb megvilágítást, mint a hagyományos halogén, mivel az erőteljes fénytörések miatt elveszik a többletteljesítmény. Azon kívül a nem gyári alkatrészek és beszerelés nem viseli el a gyakori ki-bekapcsolást.

Amiből nincs vita: a különféle színes LED-ek, neoncsövek felszerelése egyértelműen tilos. A rendőrség figyel is rájuk

A ködfényszórókat a típusbizonyítványban meghatározott helyre és darabszámban kell felszerelni. Ha ez nincs, általános elv, hogy a tompított vonalánál magasabbra nem világíthat, és kettő lehet belőlük. Nagyon sok az elektromosan átkötött ködlámpa, ma divat így közlekedni, de ez is szabálytalan." Ezután bementem egy Autóklub állomásra, ahol "csak úgy" megkérdeztem, tetethetek-e gond nélkül xenont az autómba. Elég érzékenyek a problémára, mert egy szaki legalább tíz percet foglalkozott velem, és mindent elmondott arról, miért nem jó ez a megoldás. Nem győzködött, de a tapasztalata az volt, hogy nehezen beállítható, és a fénye nagyon szét fog szóródni. Nem lehet a fejlesztéseket csak így megkerülni, mert az eredmény nem lesz olyan, mint egy komplett készletnél, ami persze nagyon drága. Végül inkább a nagyobb fényerejű halogént javasolta...

Úgy tűnik, hiába az előírások, mégis minden ködös, zavaros, akár a rosszul beállított fényszóró. Aki utólagos xenont szereltet be, nagy baja nem lesz belőle. Aki pedig dühös, mert vakítják, vigasztalódjon azzal, hogy egy másik utólagos xenonos majd az őt vakítót fogja vakítani, és így tovább.